Prim Hírek

A crowdtesting során hús-vér felhasználókat vonnak be a valós környezetben történő tesztelés folyamatába, amellyel a vállalatok könnyen növelhetik tesztelési kapacitásukat, kiegészítve ezzel a belső csapatok munkáját. A módszer a széleskörű felhasználói teszteléstől kezdve a magas szintű, specifikus ellenőrzésig változatos célokat szolgálhat. Előnye, hogy az erőforrások szükség szerint növelhetők, illetve csökkenthetők, miközben a fejlesztők megbízható, valós idejű visszajelzéseket kapnak a termékről. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy nem minden projekt alkalmas a tömegtesztelésre: a szervezeteknek figyelembe kell venniük a belső képességeiket, a projekt összetettségét és újszerűségét, valamint adatvédelmi igényeiket is, amikor a kiszervezés mellett döntenek. 

Freepik

A tömegtesztelés változatos alkalmazhatósága miatt többféle díjazási struktúra létezik: a mikrofeladat-modellben a tesztelők a hiba típusa és annak piaci ára szerint kapnak fizetést, egyes szervezetek pedig a hiba üzleti hatása és súlyossága alapján fizetnek. A teljesítményarányos díjazás során a tesztelés minősége a mérvadó. Utóbbit rendkívül széles körben alkalmazzák, beleértve a hibatesztelést, a mobiltesztelést és a használhatósági tesztelést is.  A kiberbiztonsági próba a tömegtesztelés egyik legkeresettebb formája; az ebben dolgozó tesztelők a díjazási spektrum felső határát súrolják.  

Belső bázis kontra külső platform

Míg egyes szervezetek saját tesztelői bázist hoznak létre, a tömegtesztelés legtöbbször harmadik féltől származó platformokon zajlik, melyek rendszerezik a kínálatot és megkönnyítik a projektmenedzsmentet. A Deloitte felmérése alapján a válaszadók legnagyobb arányban a külső tesztelői bázis alkalmazását preferálták (76%) (1. ábra). Nem meglepő tehát, hogy egyre több vállalat lép hivatalos partnerségre különböző crowdsourcing platformokkal és vonatkozó tanácsadó szolgáltatókkal.

A harmadik féltől származó tömegtesztelési platformok legtöbbször saját projektmenedzsment-keretet és projektmenedzsereket biztosítanak a tesztelési folyamatok felügyeletére. Ezen belül az ügyfelek határozzák meg a szükséges teszteket, a tesztelők készségeit, valamint a tesztelendő eszközök típusait. A projekt elején a tesztelők részletes mintaforgatókönyveket, eszközöket és utasításokat kapnak. Ezek alapján dokumentálják észrevételeiket, a jelentések mennyisége és minősége szerint pedig végül ők is értékelést kapnak a megbízójuktól. A tömegtesztelés előnye, hogy a közösségi együttműködés által több fejlesztendő területre világít rá, a hibákat és a releváns kérdéseket megvitató fórumok pedig megkönnyítik a tudásmenedzsmentet és a hálózatépítést. Szintén bevett gyakorlat, hogy a vállalatok belső erőforrásaikból állítják össze a tömegtesztelői bázisukat. Ez azonban több kihívást is tartogat, például könnyen előfordulhat, hogy az érintett munkatársak nem rendelkeznek a teszteléshez szükséges kompetenciákkal, informatikai végzettséggel, vagy csökken az elsődleges feladataikra fordítható munkaidejük. 

Összességében tehát a belső tömegtesztelés optimálisabb út lehet, ha fontos a bizalmas adatkezelés, valamint a belső üzleti tudás és az IT-erőforrások kapacitásának maximalizálása. Ez az eljárás megakadályozhatja, hogy az érzékeny ügyféladatok nyilvánosságra kerüljenek, és a belső munkatársak szakértelme bizonyos esetekben jobban kihasználható a szoftverminőség javítása érdekében. A külső tömegtesztelés ezzel szemben olyan összetettebb vagy újszerű projektek esetében lehet megfelelő, amikor nincsenek meg házon belül a megfelelő kompetenciák.  Általa a szervezetek többféle készséggel rendelkező tesztelői erőforrásokhoz juthatnak, és a hardver- és szoftverkiadások szélesebb skálája válik lehetővé.