A Műegyetemen fejleszt az Ericsson
Új kapacitásokkal bővül az Ericsson és a BME közös komplex hardver laboratóriuma
December 9-én új kapacitásokkal bővül a Műegyetemen létrehozott Ericsson Komplex Hardver Laboratórium. A különleges egyetemi-ipari együttműködés, melyben a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának több tanszéke is érintett, a hardvertervezés különböző részterületeit mutatja be és népszerűsíti a hallgatók körében. A modern tervező és szimulációs eszközökkel felszerelt labor nem csak az elméleti tudás megszerzését támogatja, az itt létrehozott termékek később piaci forgalomba is kerülhetnek.
Az Ericsson Magyarország és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara közötti kapcsolat csaknem 20 évre nyúlik vissza. A műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég olyan intézménnyel lépett szövetségre, amely ismeri a nemzetközi trendeket, és nyitott a 21. század ipari, piaci kihívásaira. Az Ericsson Magyarország szoftver technológiai kutató csoportjában és K+F központjában közel 100 PhD fokozatú munkatárs dolgozik, akik ipari hátterű, a nemzetközi kutatás számára is érdekes témák felvetésével támogatják az egyetemi hallgatók szakmai fejlődését. Mindeközben tapasztalataikat, eredményeiket is megosztják a mérnöki pályára készülő fiatalokkal.
Szimuláció és valóság
Az Ericsson Komplex Hadver Laboratóriuma 2008-ban alakult meg a BME Elektronikus Eszközök Tanszékén, amely 2011-ben kibővült a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékkel és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel – ez utóbbi ad otthont a most megnyíló új laboratóriumnak. A számítógépes laboratórium segítségével a hallgatók képzése még hatékonyabbá válik, megismerkedhetnek a modern tervezési és szimulációs módszerekkel. A kutatás elsődleges fókuszterülete a mikrohullámú távközlési eszközök és berendezések tervezése, szimulációja. A hallgatók a vállalat doktoranduszainak és kutatóinak, illetve az egyetemi oktatók-kutatók közös szakmai vezetése mellett ismerkedhetnek meg a modern távközlési berendezésre vonatkozó követelményrendszerrel, az előírásoknak, igényeknek megfelelő tervező eszközökkel és a megvalósításhoz kapcsolódó kihívásokkal.
Szabad szellemi kapacitások
Az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatósága több mint 1200 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad munkát, a létszám év végére meghaladja az 1250 főt. A vállalat támogatásával a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben jött létre a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Lab), amely 1996-tól világszintű Ericsson kompetencia-központként működik. A tanszék tevékenysége tradicionálisan a mikrohullámú eszközök elméleti és gyakorlati kutatását és az ehhez kapcsolódó oktatást foglalja magába. A tanszék munkatársai nemzetközi színtéren is jó eredményeket értek el, számos rangos publikációt jelentettek meg. Az itt folyó K+F tevékenység egyik sajátossága a mikrohullámú eszközök sokoldalú felhasználásának kutatása, melyben fontos szerepet játszik a távközlési célú berendezésekhez szükséges mikrohullámú eszközök fejlesztése.
E kutatási terület speciális szaktudását az elmúlt években az ipar kevésbé hasznosította, ezért is nagy jelentőségű az Ericsson Magyarország támogatása, melynek nyomán új lehetőségek nyílhatnak meg az eredmények piaci célú alkalmazása előtt, és vonzóbbá válhat az új mérnökgenerációk számára a jövő távközlési technológiáját formáló szakterület.
Kapcsolódó cikkek
- Egyedülálló laboratóriumokat mutattak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- Infotér konferencia - Magyarország jól áll a szélessávú internet-elérésében
- Ingyenes képzés IT üzemeltetőknek – újra itt az Open Academy
- Jelentősen átrendeződnek a hazai kutatás-fejlesztés szabályai
- Folyamatosan növelik a K+F-re fordítható összegeket Kínában
- Új generációs internetes kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen
- Új IBM labor: A szoftverré alakított tudás
- Szoftvertechnológiai labort adtak át az ELTE informatikai karán
- Ingyen tanfolyam fejlesztőknek
- Marosvásárhelyen fejleszt az IBM
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.