Aktív energiagazdálkodás – buzzwordök és a valóság
Mi az az aktív energiagazdálkodás? Hogyan teszi kézzelfoghatóvá az olyan – unalomig ismételt – buzzwordöket, mint a fenntarthatóság, költségcsökkentés, hatékonyságnövelés és környezettudatos működés? A Schneider Electric három hasznos tippet ad a vállalatoknak energiavásárlási, -értékesítési és -felhasználási gyakorlataik javításához, átfogó kezeléséhez és felügyeletéhez, hiszen ezek olyan hasznos adatokhoz biztosítanak hozzáférést, amelyek valós képet nyújtanak a cég teljesítményéről, és segítenek a stratégiai finomhangolásban is.
A legtöbb vállalat döntéshozói nap mint nap panaszkodnak az egyre szigorúbb hatósági előírások, a növekvő verseny, valamint a környezetbarát szemlélettel kapcsolatos elvárások miatt. Nem véletlenül, hiszen ezek mentén át kell értékelniük működésüket, és új energiagazdálkodási modelleket kell kialakítaniuk. A változtatások viszont gyakran egymástól elszigetelt projektekként jelennek meg, szétszórtan a különböző részlegeknél, éppen ezért legtöbbször nem is lehetnek eredményesek. Mi akkor a megoldás?
Az aktív energiagazdálkodásként (Active Energy Management, AEM) ismert új szemlélet növeli a létesítmények automatizációját és felügyeletét, miközben prediktív analitikát alkalmaz. Az így keletkező, valós idejű adatoknak köszönhetően nyomon követhetővé válik és könnyebben optimalizálható az energia beszerzése, használata, valamint a környezeti terhelés is. A Schneider Electric három, egyszerű AEM-módszert javasol az információk minél sokoldalúbb hasznosítására.
1. A rendelkezésre álló adatok többcélú felhasználása
A vállalatok már most is használnak fenntarthatósági mérőszámokat, és különféle önkéntes vagy kötelező jellegű jelentésekhez kiszámítják ökológiai lábnyomukat vagy a céges szintű erőforrás-felhasználást. Ugyanezek az adatok hozzájárulhatnak a hatékonyság javításához vagy a megtakarítási lehetőségek feltárásához is.
Az energia- és vízhasználat adataiból egy négyzetméterre levetített fogyasztási értékek összehasonlíthatóvá teszik a különböző létesítmények fajlagos energiafogyasztását, így beazonosíthatók a nem kellően hatékony területek. A fenntarthatósági riportokban rögzített adatok pedig segítenek az energetikai szabványok vagy az előírások (pl. épületek energiahatékonyságáról szóló kormányrendelet) betartásában, de akár a bírságok (pl. meddőfogyasztás túllépése esetén) elkerülésében is.
2. Számlaalapú költségcsökkentés és „zöldülés”
A cégek havi részletes kimutatásai az energia- és vízhasználatról hasznos segítséget jelentenek a közműszolgáltatások beszerzéséért felelős csapatnak, hogy jobb pozícióból tárgyalhasson a szerződésekről vagy a beszerzési árakról, amennyiben megosztják velük ezeket az információkat házon belül. Sőt, az adatokkal mérhetővé válik a fenntarthatósági kezdeményezések sikere és a várható környezeti és pénzügyi hatás, valamint feltérképezhető a megújuló energiaforrások potenciális használata is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felújítás vagy átalakítás előtti és utáni értékek összevethetők, és ez alapján előre kiszámolható a várható szén-dioxid-kibocsátás, költségvonzat és megtakarítás, valamint megbecsülhető az alternatív energiahasználat számszerűsített előnye.
3. Jobb döntéshozatal a teljes cégen belül
Az energia- és egyéb közműszolgáltatások központi beszerzése bevett gyakorlat. Az ezért felelős csoport rendelkezésére álló adatok pedig – a kialkudott áraktól kezdve a kockázatelemzésekig – a vállalat többi részlege számára is felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az információk felhasználásával a vezetők képesek elemezni, kiértékelni, és megfelelően rangsorolni a szükséges energetikai fejlesztéseket. Míg a pénzügyi adatok megosztása új technológiák bevezetését segíti elő, a költségvetési és kockázati adatok a megvalósíthatóságról és a megtérülésről adnak pontosabb képet.
A Magyarországon négy gyárral és egy regionális logisztikai központtal rendelkező, francia központú Schneider Electric EcoStruxure nevű nyílt platformja többek között a fenti lépésekben segít a vállalatoknak és az egyéb gazdasági szereplőknek. A rendszer összegyűjti, elemzi, és jól átlátható módon bocsátja rendelkezésre az adatokat, amelyek üzleti célú felhasználásával a szervezetek növelhetik hatékonyságukat és teljesítményüket.
A Schneider Electric EcoStruxure platformjának ipari megoldásairól itt olvashat bővebben: http://www.schneider-electric.com/b2b/en/campaign/innovation/industries.jsp
Kapcsolódó cikkek
- Október 15-ig ismét versenybe lehet szállni az Energy Globe Magyarország díjakért
- 140 évnyi evolúció az építkezésben
- Magyar cég segíti az európai szabályok bevezetését az ukrán gázpiacon
- Négy ipari IoT trend, amire érdemes figyelni
- MKB Bank Demo Day: világszínvonalú fintech megoldások!
- Magyar siker a nemzetközi logisztikában
- Gyorsan telepíthető informatikai rendszerek az APC és a Cisco együttműködésével
- 2019-re az épületek kétharmada okos lesz
- Az IP Systems szoftverével csökkentik a kockázatot a Budapesti Erőműnél
- Megvannak az eltűntnek hitt informatikusok
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.