A Nagy Digitális Transzformációs kutatás
Magyarországon elsőként készített felmérést vállalati döntéshozók körében a digitalizációs stratégiákról a Spark Institute at IBS.
A digitális átalakulás létszükséglet a vállalatok túlélése szempontjából, az ehhez kapcsolódó attitűdök és tervek azonban nem kevés hiányosságot mutatnak: a válaszadók fele nem rendelkezik digitális stratégiával, ráadásul öt vezetőből csak egy érzi magát ehhez felkészültnek. Optimizmusra ad okot, hogy a megkérdezettek mindegyike fontosnak tartja a digitális eszközök használatát, 91%-uk jelentős üzleti potenciálként tekint rá. Infografika is készült a felmérés legfontosabb megállapításairól, ami az alábbi linken érhető el: https://bit.ly/2JoDVHt
A mélyinterjús és az ezt megerősítő online kérdőíves felmérést a Spark Institute at IBS végezte 2017 októbere és 2018 januárja között. A felmérésben 117 résztvevő vett részt, 84%-uk klasszikus közép- és nagyvállalat vezetője, tulajdonosa, szakterületi üzletágvezetője volt, másik hányaduk startup típusú vállalat élén álló szakemberek. A budapesti székhelyű nemzetközi vezetőképző intézet azt vizsgálta, mit gondolnak a hazai közép- és nagyvállalati döntéshozók a digitális transzformációról. A felmérés célja volt, hogy árnyaltabb képet kapjon a digitalizációs kultúra léptékeiről a hazai vállalati szegmensben, illetve hogy feltérképezze, hol tartanak a vállalatok a digitális transzformáció folyamatában.
A felmérésből kiderült, nincs egy egységesen kialakult kép a fejekben: a vállalatvezetők 30-30%-a technológiai-IT kérdésként, vagy újszerű szemléletmódként értelmezi a digitális átállást. A megkérdezettek negyede számára a fogalom egyenlő a digitális kultúraépítéssel, minden hatodik résztvevő pedig módszertanként tekinteni rá. Ehhez mérten a többség bevétel-növekedést vagy éppen költségcsökkentést vár tőle, harmaduk új szolgáltatások vagy termékek bevezetéséhez látja a digitalizációban a megoldást, fennmaradó részük pedig új piacok meghódításához érez benne lehetőséget.
A digitális szemléletmód ma nélkülözhetetlen
A magyar vezetők nem kérdőjelezik meg a digitalizáció fontosságát, bár egyelőre nem tudatosan terveznek vele (54%-nak van digitális stratégiája). Szinte mindenki egyetért azzal az állítással (91%), miszerint az a cég, amelyik nem fektet digitális fejlesztésbe, nagy eséllyel elbukik, továbbá a résztvevők (92%-uk) nagyon fontosnak látják, hogy ma egy cég a digitális eszközöket, megoldásokat, szemléletmódot használjon. Döntésükben a kollégáktól érkező igények is közrejátszhat: kb. fele-fele arányban éreznek a válaszadók nyomást cégen belülről, hogy a vállalati működést átalakítsák technológiai eszközök segítségével. Ennek ellenére 23%-uk a következő egy évben sem tervez digitális stratégiaalkotást.
A megkérdezettek szignifikáns része (75%) felkészültnek vallja magát a digitalizáció hatására létrejövő változásokra és nyitottsággal néz szembe a kihívásoknak. Többségük (68%) úgy véli, emiatt átstrukturálódnak a munkafolyamatok, és a munkavégzéshez szükséges tudás jellege is változik, ezért ugyanannyi, de más képességű emberekre lesz szüksége a jövő szervezeteinek. Attól sem félnek, hogy pozíciójuk veszélybe kerülne a megváltozott környezetben, sőt legnagyobb részük (73%) egyenesen úgy tekint a digitális átállásra, hogy annak hatására több szakmai lehetőség közül válogathat.
Szakértelem nélkül esélytelen a stratégiai fejlesztés
A future studies intézet a felméréséből kiderül, hogy a hazai cégek digitális transzformációjának három fő gátja van: a házon belüli szakértelem hiánya, a megszokott útról való letérésből eredő félelem (azaz a kis kockázatvállalalási hajlandóság), valamint a vállalati rugalmatlanság. A vizsgálatban résztvevő vezetők közül csak minden ötödik személy állította, hogy magabiztos tudással tudja segíteni a transzformációt. A döntéshozók többsége (42%) úgy érzi, hogy alapvetően tájékozott, ám közel ennyien vannak (39%), akik egyáltalán nem, vagy csak felszínes ismeretekkel rendelkezik a területről.
„Az elmúlt 3 évben számos nagyvállalat digitális transzformációját segíthettük, és úgy tapasztaljuk, hogy a vezetőknek három területen muszáj fejleszteniük magukat: az első a digitális szemléletmód és kultúra elsajátítása, a második a radikálisan új üzleti logikák lefordítása napi gyakorlatra, ami újfajta módszertanok használatát feltételezi és a harmadik felforgató technológiák mélyebb ismerete.” – emelte ki az eredmények közül Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute at IBS CEO-ja. – „Intézetünk azon dolgozik, és programjainkat is úgy alakítottuk ki, hogy ezeken a területeken szűkítsük a vezetők jelenlegi tudásszintjének és az elvárt tudás közötti különbségét. A folyamat fontos első lépése, hogy a vállalatvezetők tudatosítsák magukban, hogy a digitalizáció technológiai szintű transzformációja együtt jár az üzleti modellek, együttműködési keretek és szervezeti kultúra átalakulásával is.”
Már megvannak a magyar cégek 2018-as digitalizációs céljai
Mára gyakorlatilag minden vállalat felismerte, hogy szüksége van digitalizációs fejlesztése, és erre a vezetők nyitottak is. Tízből kilenc felelős pozícióban lévő alkalmazott tervezi, hogy egy éven belül képzi magát valamilyen digitalizációval kapcsolatos üzleti vagy technológiai témában. Ennél is többen, összesen 93%-uk ismerte el, hogy a cégüknél már elindult valamilyen digitális transzformációs törekvés (a többségnél jellemzően mikro szintű). Emellett azon cégek fele, akik ez idáig nem rendelkeztek digitális stratégiával, tervezik a következő egy évben, hogy kialakítják.
A kutatás felmérte azt is, hogy a vezetők önmagukban mit és hogyan fejlesztenének, amivel szerintük a digitalizációs tudással együtt javítani tudnák a cégük teljesítményét. Az agilis módszertanok elsajátítása, megnyerőbb kommunikációs képesség, a gyors, rugalmas, innovatív és kreatív gondolkodásmód, a kudarctűrés képessége és a piac mélyebb ismerete, valamint az ahhoz szükséges szaknyelvek megtanulása mind a listájukon szerepel.
Kapcsolódó cikkek
- Húszezer évnyi fejlődést hozhat a mesterséges intelligencia a következő száz évben
- eNET kutatás a videojátékokról
- Átalakulóban a könyvelőszakma
- Nem kell félni az automatizációtól!
- A magyarok több mint fele nem használja párjával közösen az internetre csatlakoztatott eszközöket
- Digitális cunami söpör végig a piacokon
- A munkáltatók nem támogatják a sportolást
- Hazánkban is egyre népszerűbb az eSport
- Megérkeztek a UPC nagy wifi kutatásának eredményei
- eTrends Monitor: Hatalmas potenciált rejt a hazai online fizetési piac
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.