Nem igaz, hogy függők vagyunk a közösségi médiától
Sok időt töltünk a közösségi médiával, de nem tartjuk magunkat függőnek. A Facebook hanyatlik a fiatalabbak körében, de helyette jönnek fel az újabb közösségi média platformok. Az ArvaliCom kommunikációs ügynökség 1128 fős Nagy Közösségi Média Kutatása a közösségi média csatornák népszerűségét és az egyes korosztályok használati szokásait vizsgálta.
A 14-19-es korosztály legkedveltebb platformja a YouTube, ezt követi az Instagram és a Facebook. A 20-40 éveseknél, valamint a 41 év felettieknél már kicsit más a helyzet, ők leginkább Facebook felhasználónak vallják magukat, a YouTube csak második helyre csúszik, az Instagramot pedig a kitöltők kis százaléka használja első helyen, de hamarosan leelőzheti a Facebookot (az adatokat torzíthatja kicsit az is, hogy a kitöltők többsége a Facebookról érkezett).
Közösségi média platformok népszerűsége korcsoportok alapján
“Ha a 14 év alattiakat is megkérdeztük volna, a TikTok lényegesen előrébb állna” - véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője, akinek becslése szerint már több mint 800.000 fiatal használja hazánkban a platformot. Ezt bizonyítja az első hazai TikTok fesztivál és díjátadó, a teltházas TikTOP Fest & Awards sikere az Akváriumban szeptember végén (az eseménynek az alapító Follow Me Influencer Marketing Agency mellett az ArvaliCom is társszervezője volt).
Az idei eredményeket érdemes összevetni a szintén az ArvaliCom által készített 2015-ös Nagy Közösségi Média kutatással. 2015-ben a válaszadók 75%-a akár egynél több órát is eltöltött a Facebookon, míg a kitöltők 13%-a csupán néhány percet. Korcsoportonként nézve a 41 év felettiek csoportja 2015-ben kifejezetten “fészbukozni” ült le a gép mellé, és ők voltak azok, akik leginkább egy órát vagy annál is többet eltöltöttek ott (45%), míg a 40 év alattiak csupán 30%-a szánt alkalmanként ennyi időt a platformra.
Ezzel szemben az idei kutatás azt mutatja, hogy a fiatal válaszadók többsége (70%) naponta 3 óránál többet is eltölt a Facebookon, a maradék 30% pedig csak napi néhány percet, legfeljebb egy órát szán a Facebookra. A 41 év felettiek többet lógnak a Facebookon, mint 2015-ben, a többség (75%) mára már leginkább napi 2-3 órát, míg a válaszadók 25%-a csak fél órát-órát. A 24-40 éves korosztály 60%-a is naponta átlagosan 2-3 órát Facebookozik.
Nem gondoljuk magunkról, hogy függők lennénk
Na és mi lenne a felhasználókkal a közösségi média nélkül? A felhasználók nem gondolják magukat függőnek, a 14-23 éves korosztály 58%-a szerint (2017-ben 57%) csak kiegészítő szerepe van az életében a közösségi médiának, 16%-nak (2017-ben 20%) egyáltalán nem fontosak a közösségi média csatornák, és mindössze 2% tartja erőteljesen függőnek magát, (korábban 4%). 2019-ben a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy minden további nélkül tudna létezni a Facebook nélkül, de 33% pár hét után már elvonási tünetekkel küzdene, míg mostanság 13% gondolja azt, hogy nem tudna egyáltalán létezni a platform nélkül.
Az idei kutatás azt mutatja, hogy a 14-23 éves korosztály nem meglepő módon leginkább csetelésre, kedvenc oldalaik követésére és saját tartalom feltöltésére használja a platformot, a középkorosztály (24-40 évesek) szakmai és egyéb híreket olvas, és csetel a Facebookon. A 41 év felettiek korosztálya itt tájékozódik a napi és a szakmai hírekről is.
A megkérdezettek 96%-a azt válaszolta, hogy nem akadt még gondja abból, hogy a munkahelyén Facebookozott, de 4%-nak pedig már származott kára munkahelyi “fészbukozásból”.
A Facebook legyőzte a szexet?
Manapság a közösségi média sokak életében napi szerepet játszik, ami akár a párkapcsolatra is negatív hatással lehet. Idén is válaszoltak a kitöltők, hogy adott esetben a „fészbukozást” vagy a szexet választják. A 2015-ös adatok alapján szinte mindig a szex győzött, de 2019-ben előretört a Facebook, már a megkérdezettek mintegy 31%-a válaszolta azt, hogy időnként vagy mindig a Facebook győz a négy évvel ezelőtti 8% helyett (ehhez persze hozzájárulhatott az is, hogy az idei kutatás korfája jobban tendált az idősebbek felé):
A válaszadók többsége (75%) egyébként még egyáltalán nem ismerkedett Facebookon, 15% vallotta azt, hogy ugyan ismerkedett már, de sose lett belőle semmi, a maradék 10%-nak pedig csak rövid távú kapcsolatai voltak a Facebookos ismerkedés által.
Egyre jobban utáljuk a hirdetéseket...
A hirdetésekhez való viszonyunk jócskán megváltozott. Míg 2015-ben csak 48%, most már a válaszadók 65%-a véli úgy, hogy zavaróan sok hirdetés van a közösségi médiában, korábban 39% szerint nem volt vészes, most már csak 25% véli így, és csak 10%-ukat nem zavarja a sok hirdetés.
Biztonságban vagyunk?
Ugyan a legtöbb közösségi média felület már többpontos biztonsági rendszerrel rendelkezik, ám még ez sem tudja megakadályozni teljes mértékben a hackereket. A válaszadók 83%-a azt a választ adta, hogy még sosem törték fel valamelyik közösségi média fiókját, viszont 13%-a már áldozatául esett a hackereknek. A megkérdezettek többsége (73%) szerint már igenis fontos az adatai biztonsága, míg 2015-ben csak 36%-ukat foglalkoztatta nagyon ez a kérdés.
________________
Az 1128 válaszadó 53%-a kisebb városokban és községekben él, 27%-a nagyvárosban, 17%-a Budapesten, 3%-a pedig külföldön tartózkodik. A kutatás 1128 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2019-ben a Facebookon és a Google-on a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. A kutatás 2019 szeptemberében zárult le.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média hálójában
- A Facebook előre mutatta a választás eredményét
- Több év végi jutalommal terveznek idén a cégek, mint tavaly
- A Samsung európai felmérése rámutat a telefontöltés társadalmi szerepének átalakulására
- A Z és az Y generáció számára a Facebook a munkaerőpiaci iránytű
- Hódít az Instagram az újságírók körében
- Digitális jelenléttel az elszigeteltség ellen karácsonykor is
- Több új eszköz lesz elérhető a Facebookon és az Instagramon
- Nyilvánosságra hozza moderálási irányelveit a Facebook
- Újabb változás a Facebook felhasználók hírfolyamában
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Tenstorrenttel közösen fejleszti mesterségesintelligencia-megoldásait az LG
Az LG Electronics (LG) és a Tenstorrent bejelentette, hogy kibővítették együttműködésüket, amelynek célja a globális piacra szánt SoC-k, (System-on-Chips, azaz egylapkás rendszerek) fejlesztése. A partnerség révén az LG célja, hogy tovább bővítse a termékeihez és szolgáltatásaihoz használt AI-chipek tervezésében és fejlesztésében rejlő lehetőségeket. A vállalat elkötelezett az AI-alapú innovációk előmozdítása mellett, különösen a háztartási készülékek, az okosotthon-megoldások, valamint a jövőbeli mobilitási és kereskedelmi fejlesztésének területén.
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.