A felelős vállalatvezetés 5 eleme
A Világgazdasági Fórum és az Accenture közös tanulmánya az új felelős vezetési modell 5 alaptényezőjét azonosította, amelyek az „érintettek kapitalizmusához” (stakeholder capitalism) köthetők. A kifejezés magában foglalja nem csak a vállalatok részvényeseit, hanem minden érdekeltet (munkatársak, ügyfelek, partnerek, fogyasztók, helyi közösségek stb.). Ez a modell a szervezeti teljesítményt, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatást állítja a középpontba.
A tanulmány szerint a vezetőknek az alábbi tulajdonságokra és képességekre lesz szükségük a következő évtized kihívásainak legyőzésére, a vállalatuk növekedésének gyorsítására és a pozitív társadalmi hatások elérésére:
- Érdekeltek bevonása – Az általános bizalom és a pozitív hatás fenntartása úgy, hogy a vezetők a vállalat működésében érintett csoportok érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket, valamint ösztönözzék az olyan befogadó környezet kialakítását, amelyben mindenki a közösség részének érezheti magát és kifejezheti a véleményét.
- Érzelem és intuíció – Az elkötelezettség és a kreativitás elősegítése, a vezetők empatikus és nyitott hozzáállásával.
- Küldetés és cél – A közös célok előmozdítása a fenntartható jólét közös jövőképének felvázolásával.
- Technológia és innováció – Szervezeti és társadalmi értékteremtés az új technológiákhoz kapcsolódó felelős innovációval.
- Intellektus és felismerések – A sikerhez vezető új utak felfedezése és fejlesztése a folyamatos tanulás és tudásmegosztás révén.
A felelős vezetés öt eleme
„A klímaválság, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági bizonytalanság minden korábbinál jobban veszélyezteti az emberi jóllétet” – mutatott rá Adrian Monck, a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója. „Egy olyan, az érintetteket bevonó szemléletre van szükség, amelynek során a vállalatok a vállalkozó szellemet a céltudatossággal ötvözve, másokkal együtt dolgoznak a működésüknek otthont adó környezet állapotának javításán. Jó hír, hogy a következő generációk készen állnak az ehhez szükséges vezetői készségek elsajátítására.”
„Az új vezetői szemlélet nyomában” (Seeking New Leadership) című jelentés elkészítéséhez több mint 20 ezer emberrel készítettek interjút – köztük a Világgazdasági Fórum „Young Global Leaders” és „Global Shapers” közösségének tagjaival (a jövő vezetőivel); vezérigazgatókkal és más cégvezetőkkel; munkavállalókkal, fogyasztókkal és egyéb érdekelt csoportokkal. Emellett ökonometriai elemzést végeztek a vállalati teljesítményről is, illetve további kutatásokat is folytattak a projekt során.
A jelentés szerint egyre erősödő elvárás a vállalatokkal szemben, hogy a „nyereséges működésért” cserébe oldják meg a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákat. A megkérdezett fiatal vezetők 61%-a például úgy véli, hogy egy üzleti modellnek csak akkor van létjogosultsága, ha a nyereséges növekedés mellett pozitív társadalmi hatással is bír. A vállalatvezetők és az érintettek túlnyomó többsége (79% és 73%) úgy véli, hogy a feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeknek a társadalomban betöltött szerepkörük újraértékelésére kell ösztönözniük a vállalatokat.
A vizsgálat szerint sok vállalatvezető viselkedése nem áll összhangban az érintettek elvárásaival, akik több érzelemmel és intuícióval rendelkező, küldetés- és céltudatos vezetőket látnának szívesen a szervezetek élén. A kutatás részeként egy 500 Y- és Z-generációs (azaz 1980 után született) fogyasztóból álló online fókuszcsoportos felmérést is végeztek. Ennek eredményei alapján a fiatalok úgy vélik, hogy a következő évtizedben a felelős vezetés 5 elemét alkalmazó szemléletre lesz szükség a vezetői döntéshozatalhoz.
A fenntarthatóság, a bizalom és az innováció hatása a teljesítményre
A tanulmányból az is kiderül, hogy a nyereség és a felelős vezetés nem feltétlenül zárják ki egymást, sőt, összefüggés van a felelős vezetés és a jobb pénzügyi teljesítmény között. Az Accenture megvizsgálta több mint 2500 tőzsdén jegyzett vállalat pénzügyi teljesítményét, és a fenntarthatóságra, az érintettek bizalmára és az innovációra hatást gyakorló intézkedéseket a 2015 és 2018 közötti időszakban.
Fő megállapítás: az innováció és az érintettek bizalmának megszerzése terén sikeres vállalatok pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek versenytársaiknál. Üzleti eredményük 3,1%-kal haladja meg a piaci átlagot, és részvényeseiknek is magasabb megtérülést nyújtanak. Ezenkívül azok az iparágvezető innovációikról ismert cégek, amelyek élvezik az érintettek bizalmát és pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek nagyobb arányban rendelkeznek a felelős vezetés mind az öt elemével.
„A szervezeti növekedés, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatás ösztönzése nem pusztán lehetősége, hanem egyenesen kötelessége a vállalatoknak. Ennek első lépése a felelős vezetés fogalmának újradefiniálása” – nyilatkozta Ellyn Shook, az Accenture vezetői kultúráért és emberi erőforrásokért felelős vezetője. „Az új generáció élen jár ezen a területen. Ők már tudatosan törekszenek arra, hogy ezeket a tulajdonságokat szem előtt tartva teremtsenek üzleti értéket – természetes küldetéstudattal, az érintetteket bevonva és magától értetődő empátiával. A ‘Young Global Leaders’ és a ‘Global Shapers’ közösségek tagjaival folytatott együttműködés révén nagy örömmel azonosítjuk ezeket az új vezetői készségeket, és ösztönözzük elsajátításukat a világ jövőjét formáló egyének és csapatok körében.”
A vizsgálat az Accenture és a Világgazdasági Fórum Young Global Leaders és Global Shapers közösségei több éves közös kezdeményezésének első lépése. A közös munka célja a felelős vezetés új keretrendszerének megalkotása, és segítségnyújtás a szervezeteknek az optimális környezet kialakításához.
A kutatásról
A 2019-es kutatás több szálon futott. Az Accenture „Responsible Business” felmerésében 2 298 cégvezetőt és 2 971 érintettet kérdeztek meg 11 országban. Az Accenture „Whole Brain Leadership” vizsgálatában 11 400 fogyasztót és munkavállalót, valamint 200 vezérigazgató-helyettesi szintű vezetőt kérdeztek 6 országban. A Világgazdasági Fórum „Young Global Leaders” és „Global Shapers” közösségeinek felmérése is a vizsgálat részét képezte (1 830 válaszadóval); csakúgy, mint a tőzsdei vállalatok adataival végzett gazdasági modellezés.
Kapcsolódó cikkek
- 10 év adatait elemezte a Telenor
- HONOR szelfikutatás: Az európaiak évente közel 600 szelfit készítenek magukról
- Accenture kutatás: Innovációs szakadék hátráltatja a növekedést
- Biztonsági trendek az ESET-től
- Nő az egyetemisták diákmunka-kedve
- 7 új trend, amelyek a vállalatok által nyújtott élményeket formálják a jövőben
- Eljön az érzékek internetének kora
- NMHH mobilpiaci jelentés
- Az automatizáció a bérszámfejtést is forradalmasítja
- Ötszörösére nőtt a startup akcelerátorok és inkubátorok száma az utóbbi 10 évben
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.