Mérnökök szkafanderben: út a Boschtól a világűrig

forrás: Prím Online, 2024. július 4. 13:01

A HUNOR Magyar Űrhajós Programnak köszönhetően két elhivatott mérnök nyithat új fejezetet 44 év elteltével a hazai űrhajózás történetében. Mindketten a Boschnál kezdték karrierjüket, és rövidesen együtt vesznek részt az űrhajós kiképzés utolsó, egyesült államokbeli fázisában. Az innovatív gondolkodás és az újdonságba, folyamatos változásba vetett hit meghatározó szerepet tölt be a nemrég kiválasztott Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós életében.

A Bosch Magyarország Podcast tizedik, jubileumi adásában a kiképzés legnehezebb és legizgalmasabb pillanatait osztják meg a hallgatókkal, és szó esik a magyar űrhajós küldetés részleteiről is. A podcast szakértő vendégeként Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ csapatvezetője pedig betekintést enged a vállalat űripari fejlesztéseibe is.

 

Kapu Tibor és Cserényi Gyula élete az elmúlt két évben gyökeres fordulatot vett. Az utóbbi hetek egyik legnagyobb híre volt, hogy Tibor kutatóűrhajósként, Gyula pedig tartalékos kutatóűrhajósként képviselheti Magyarországot a nemzetközi küldetésben. A Bosch podcastjának legfrissebb adásából kiderül, hogy a két mérnököt nemcsak az álmaik, a közös cél és küzdelem köti össze: korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani járműelektronikai telephelyén. Gyula 10 évig erősítette a Bosch helyi csapatát, míg Tibor a Hatvanban töltött évek után a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője mellett dolgozott. A Bosch Magyarország podcastjának jubileumi adásában Kapu Tibor kutatóűrhajóssal, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóssal, valamint Orbán Aladárral, a Bosch csapatvezetőjével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.

 

Balról jobbra: Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós, korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani járműelektronikai telephelyén (Forrás: Bosch)

 

Magyar kutatók, magyar műszerek, magyar kísérletek a világűrben

 

A következő magyar űrhajós kiválasztását nagy érdeklődés övezte hazánkban. A Bosch friss podcastjából megtudhatjuk, hogy a HUNOR-program egyik fontos célja a kutatás-fejlesztés: a kiválasztott űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel vesz részt a küldetésben. A magyar űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén űripari referenciát szerezhetnek, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek. „Az űrben olyan kutatásokra nyílik lehetőség, amelyekre a hazai tudósoknak, kutatóknak csak 5-10 év múlva nyílna lehetősége” – mutat rá Cserényi Gyula.

 

A Bosch Magyarország Podcast „A Boschtól az űrállomásig vezető út” c. epizódjának felvétele – Balról jobbra: Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós (Forrás: Bosch)

 

Mars-helikopter, műhold-stabilizáló, zajszonda – Bosch innovációk az űrkutatásban

 

A Bosch is széleskörű űripari referenciával rendelkezik: bár nem ez a fő profilja, a vállalat már a nyolcvanas évektől részt vett az űrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben – tudhatjuk meg a podcastból. A Bosch többek között egy műholdstabilizáló rendszert, az elmúlt években pedig a Mars-helikopterben található szenzort fejlesztett ki, ami eredetileg a mobiltelefonokhoz készült, ám az űrben is bevethető.

 

A jelenleg egyik legizgalmasabb és hatalmas potenciált jelentő, űriparhoz kapcsolódó Bosch-fejlesztés a Soundsee, amely a Nemzetközi Űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és a mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket – árulja el a podcastban Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának csapatvezetője.

 

A Bosch közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben, melyek egyike az esetleges meghibásodások kiszűrését segíti elő a Nemzetközi Űrállomáson (Forrás: Bosch)

 

Ehető űrnövények, sugárvédelem, űrorvoslás – ebben is segíthet a magyar űrküldetés

 

Az űrkutatás története során több olyan termék is született, amely az életminőségünk javítását segítette elő, ilyen volt például a karcmentes lencse, vagy a vezeték nélküli fülhallgató – hangzik el a podcastban. A különböző speciális bevonatok, valamint a miniatürizálás területén is hatalmas fejlődés történt, hiszen az űrutazások során a magas költségek miatt fontos szempont a lehető legkisebb méret és a minimális súly, mondja el Cserényi Gyula. A Nemzetközi Űrállomás két speciális jellemzővel bír, ami egyedülálló a tudomány számára: ez a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás, így a magyar kutatások és eszközök is ebben az egyedi környezetben „vizsgáznak” majd.  

 

A HUNOR-program 5 alapkísérlet köré épül: gyógyszereket tesztelnek, „felrepül” az űrbe egy speciális, holdkőzetet szimuláló anyag, valamint az űrorvoslás területén is zajlik majd átfogó kutatás. Emellett mérik az űrhajós egészségügyi paramétereit, vizsgálva a szervezet reakcióit, továbbá a kutatások között fontos szerepe van a sugárzás mérésének is. „Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt, amelynek továbbfejlesztett verziója a mai napig alapműszernek számít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén” – emlékeztet Kapu Tibor a Bosch podcastban. És végül, de nem utolsósorban a program részeként olyan, minden részében ehető növény kifejlesztése is a célok között szerepel, amely az űrben tapasztalható extrém körülményeket is kibírja. 

 

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából (Forrás: Bosch)

 

Extrém terhelés: a Gripen-teszttől az alvás- és ételmegvonásig

 

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről is izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából. A jelentkezők kognitív képességeit, térlátását, memóriáját több körben is tesztelték, átfogó pszichológiai, majd minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálatsorozaton kellett részt venniük. Akik mindezen túljutottak, azok számára következett a Gripen-repülés, ahol a szervezetük G-terhelésekre adott reakcióját vizsgálták. Ezt követték az alvás- és ételmegvonással járó, a külvilágtól teljes izolációban zajló tesztek, majd az USA-ban zajló tréningek.

 

Kapu Tibor és Cserényi Gyula a podcastban az idáig vezető útról és személyes fejlődésükről is beszélnek: a Boschnál eltöltött éveik alatt olyan kompetenciákat – így például a kommunikációt, a csapatmunkát, és a változásmenedzsmentet – sajátítottak el, amelyekre a kiképzés során is nagyban támaszkodhattak.

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

140 millió eurós befektetés: az OMV is csatlakozik az EIT InnoEnergy-hez

Zártkörű részvénykibocsátás keretében az osztrák székhelyű globális üzemanyag és vegyipari vállalat, az OMV, a romániai integrált energiaipari vállalat, a OMV Petrom és a hollandiai székhelyű vállalat, az ACB Participaties B.V. csatlakozott a fenntartható energiaipari fejlesztésekben élenjáró EIT InnoEnergy-hez idén júliusban. A három cég által biztosított és 140 millió euró értékben lejegyzett részvények jelentős tőkeinjekciót nyújtanak a szervezet átfogó energiaipari célkitűzéseinek megvalósításához.

2024. július 18. 14:31

A Delta Systems újítja meg az Állatorvostudományi Egyetem komplex audiovizuális rendszerét

Bemutatták az Állatorvostudományi Egyetem első, legmodernebb technikával felszerelt okostantermét. A komplex audiovizuális rendszert a Delta Systems Kft. újítja meg, miután elnyerte az erre kiírt, nyílt, Európai Uniós közbeszerzési eljárást. A mintegy 1,089 milliárd forint értékű beruházás új utat nyitott az egyetem számára. Az európai szinten is egyedülálló korszerűsítéssel 45 prezentációs térben 13 gyártó 1842 eszközét alakítják egy komplex, hallgatóközpontú rendszerré. 

2024. július 18. 12:58

Szigorodhat a piac: Két nyomtatóóriás fogott össze a cégekért és a környezetvédelemért

A legtöbb vállalkozás még ma is a papír alapú iratkezelést preferálja, ami egyrészt hatalmas terhet ró a környezetre, másrészt pedig olyan fejlesztést igényel a közeljövőben, ami fenntarthatóvá és hatékonnyá is teszi egyben az irodai működést. Ennek érdekében fogott össze két nyomtatóóriás, hogy a vállalkozások átállását megkönnyítsék.

2024. július 18. 11:36

Kékszalag: nyomkövető rendszert fejlesztett a Széchenyi-egyetem a vitorlásszövetséggel és a Telekommal partnerségben

Az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj vitorlásversenyen idén először minden hajót nyomkövető eszközzel látnak el, amelyet a hozzá tartozó online alkalmazással együtt a győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja a Magyar Telekommal közösen, a Magyar Vitorlásszövetséggel együttműködésben fejlesztett. Az újítás segítségével folyamatosan figyelhető a versenyzők haladása, emellett a rendszer háttértámogatást nyújt a szervezőknek.

2024. július 18. 09:57

Élvezze a Kékszalag vitorlásversenyt a Telekom innovatív megoldásaival!

Digitálisan is szintet lép az 56. Kékszalag vitorlásverseny, kihasználva a Magyar Telekom kiváló balatoni 5G lefedettségét, privát campus hálózatát és az idei évre kialakított innovatív együttműködéseit. A július 18-20-án megrendezett versenyt négy vízi-, három drón- és három parti kamera közvetíti majd, a hajók követését pedig a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja és a Magyar Telekom által kifejlesztett nyomkövető rendszer biztosítja.

2024. július 17. 19:26

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Akár 50% időmegtakarítást jelenthet a PS szinte érintésmentes könyvelési megoldása

2024. július 16. 16:29

ESET kiberfenyegetettségi jelentés: egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia és a deepfake a támadásokban

2024. július 5. 09:55

A Schneider Electric a világ legfenntarthatóbb vállalata a TIME szerint

2024. július 4. 19:09

A legmodernebb digitális oktatási rendszert valósította meg a Delta Systems a Corvinus Egyetemen

2024. július 1. 12:59