Prim Hírek

Az általános és középiskolák jelentős többsége már rendelkezik internetkapcsolattal. A válaszadó iskolák 77%-a állította, hogy az intézményben lehetőség van a világhálóra csatlakozni, településtípusonként azonban nagy az eltérés az ellátottságban. Míg a fővárosi iskolákban az arány 87%, a megyei jogú városiakban 91%, a városi iskolákban 88%, a községi iskoláknak csak 65%-ában van erre lehetőség.

A középiskolák körében az internetellátottság szinte teljes mértékű. (A 4 osztályos középfokú intézményeknél az arány 98%, a vegyes típusú iskolák esetében 94%.) Az általános iskolák már alacsonyabb százalékban rendelkeznek internetcsatlakozással, esetükben 70% a hozzáférés aránya.

Azokban az iskolákban, ahol már nem az internetkapcsolat léte a kérdés, a használat során a csatlakozás típusa és sebessége a legfontosabb tényező. Típus tekintetében magasan az ISDN vezet (51%). Ebben nagy szerepe van a Sulinet programnak. Második helyre a hagyományos kapcsolt vonali modem került, az összes internet-hozzáférés 26,5%-a ilyen típusú, a kisebb általános iskolák esetében ez gyakran alkalmazott csatlakozási forma. A középiskolák esetében a bérelt vonal áll a második helyen.

Minden harmadik alap- és középfokú oktatási intézménynek van saját weboldala. Az internet-hozzáférés arányában ez 43%-ot jelent. A válaszok alapján az iskolák harmada legalább negyedévente frissíti weblapját.

A községi általános iskolák törődnek a legkevesebbet a weben való megjelenésükkel, esetükben a honlapok aránya mindössze 12%. A skála másik végén a fővárosi középiskolákat találjuk, az arány 90%. Településtípus szerint is Budapest „vezet”, ahol 60% a saját iskolai honlapok aránya.

A legtöbb község weblapjának tartalmát csak évente frissíti, és általában csak bemutatkozó célzatú információkat tartalmaznak. A budapesti általános és középiskolai honlapok 47%-a negyedévente, 19%-a havonta frissül. A városok és megyei jogú városok iskoláinak 23-27%-a már havonta újít a honlap tartalmán.

Az oktatási órák keretében átlagosan az alsó tagozatos diákok 15%-a (kb. 73 ezer iskolás), az 5-6. osztályos diákok 56%-a (kb. 141 ezer diák), a 7-8. osztályos diákok 76%-a (kb. 188 ezer tanuló) fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órák keretében átlagosan 4 tanuló fér hozzá 3 számítógéphez. A tanítási órákon kívül a használati lehetőség kisebb arányú, hiszen míg tanítási időben a számítógéptermek a lehető legnagyobb mértékben ki vannak használva, addig a tanítási órákon kívül a diákok számára a gépek egy része nem hozzáférhető.

Az országos átlagot tekintve a diákok internethez való hozzáférése évfolyamról évfolyamra növekszik. Míg az alsó tagozatokban a diákok 7%-a (25 000 iskolás) juthat internethez a tanítási órák keretében, addig az 5-6. évfolyamon a diákok 26%-a (45 800 iskolás), 7-8. évfolyamon pedig a diákok 41%-a (72 000 iskolás). A középiskolák 9-12. osztályaiban ez az arány már kétharmad feletti (300 000 tanuló).

A kapott eredmények alapján Magyarországon az alap- és középfokú oktatási intézményekben megközelítőleg 122 000 darab személyi számítógép található. Ennek hozzávetőlegesen 25%-a (30 500 db) 486-os, vagy ennél régebbi konstrukció, 65%-a (79 500 db) Pentium I-II, vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC, míg a legkorszerűbb, Pentium III-IV, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógépek aránya 10% (12 000 db).

Az alap- és középfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 5,4 milliárd forintot költöttek informatikai eszközökre, illetve szolgáltatások vásárlására. Ezen belül hardvereszközökre 4,1, szoftvervásárlásra közel 1,3, honlapok készítésére és fejlesztésére 273 millió forintot fordítottak.

Felsőfokú oktatási intézmények

A felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik internetkapcsolattal, azonban ezek sebességében jelentős különbségek vannak. Az egyetemi karok internet-hozzáféréseinek 18%-a 128 kilobit/másodperc, illetve ez alatti. A főiskolai karok még nagyobb arányban csatlakoznak ezen az alacsony sávszélességen.

Intranettel a felsőoktatási intézmények karainak 66%-a rendelkezik. A vidéki karok háromnegyede, míg a fővárosiak 46%-a épített ki belső hálózatot.

A válaszok szerint ma Magyarországon minden felsőfokú oktatási intézmény rendelkezik weboldallal; az iskolák 97%-a legalább negyedévente frissíti azt. Leggyakrabban, heti rendszerességgel, a vidéki egyetemi karok (a válaszolók 48%-a) frissítik honlapjukat.

A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép- és internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62%-a fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban internethez.

Országos szinten mind a tanítási órák keretében, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. Az internethez való hozzáférés órákon kívül és belül egyaránt 62% körüli.

A válaszok alapján a felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen 27 700. Ezeknek a gépeknek negyede már kiöregedőfélben van, 8-10 évvel ezelőtti konfigurációk. Ezeken a típusokon már minden bizonnyal nem futnak a hardverigényesebb szoftverek, leggyakrabban talán csak levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75%-a alkalmas. A Pentium I-II, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC 60%-át teszi ki. Jelenleg a legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab (15%) van használatban. A nappali képzésen részt vevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16%-ára jut valamilyen típusú számítógép.

A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába. Ezen belül a legnagyobb tétel a hardvereszközök beszerzése volt, ami összesen 1,3 milliárd forintba került. Szoftvervásárlásra 289, honlapok készítésére és fejlesztésére 58 millió forintot költöttek.

A felsőoktatási karok egyöntetűen állították, hogy a kormányzati támogatásnak elsősorban a karok hardver- és szoftverbeszerzését kellene támogatniuk, illetve minden második intézmény a multimédiás oktatási csomagok elkészítéséhez és a távoktatás fejlesztésében való közreműködéshez igényelne nagyobb kormányzati segítséget.

• A kérdőíveket 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézmény kapta meg. A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is. A kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5%-a, a felsőfokú intézmények 39,8%-a válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.