Üzleti hajtóerők 2007-ig és a Microsoft válasza

Zsadányi Pál, 2004. március 23. 12:46
A most lezajlott 2. Microsoft Üzleti Megoldások Konferencia kapcsán, amelyről összefoglaló hírben már beszámoltunk, néhány tanulságot érdemes alaposabban megnézni. A kihívásokat a Gartner előadás jól definiálta, a szekciókban zajló előadások, pedig négy részterületen mutatták be, hogy a felvetődő problémákra a Microsoft milyen, "legjobb megoldások" jellegű válaszokat tud adni. Ehhez, a Microsoft két éve elhatározott, megbízható számítástechnika melletti következetes elkötelezettsége folytán született az a szoftvertechnológiai bázis, amelyet leginkább a 2003-as évszám fémjelez (W2K3, O2K3, X2K3, SPS2K3).

Gartner előrejelzés 2007-ig

Az, hogy valami nyomasztja az üzleti szereplőket, az biztos, de hogy mi, azt nem túl egyszerű meghatározni. Annál a világ ma már sokkal bonyolultabb, leginkább a globalizációként emlegetett világméretű üzleti környezet folytán. Azért néhány fontos elem kiemelhető, mint Andy Kyte, Gartner szakértő, előadásából a konferencia közönsége megtudhatta. A fő, hogy ne legyen az ember annyira a változások foglya, mint korábban: mennél több változás zajlik körülötte, annál kevesebbre tud változtatással reagálni.

Olimpiai eszmeiség az üzletben?

A fő hajtóerő a versenyszellem, ami általános emberi mentalitás. Gyorsabban! Jobbat! Olcsóbban! Ezt a hármas - majdnem olimpiai - jelszót kell ma minden menedzsernek a fejébe vésni. A hozzá vezető út, persze, szerteágazó tényezőkön múlik. Ezek közül ma talán a legfontosabb az informatikai háttér szervezettsége, hatékonysága és biztonsága. [Itt kezdődik a Microsoft technológiák szerepe!]

A menedzserek utóbbi 20 évben megszokott üzleti modelljében már rég szerepel a hatékonyság növelése, ezért gyökeres fordulatokat már nehezen tudnak elképzelni az üzletmenetükben, maradnak az apróbb lépések. Olykor azonban egy-egy merész cég lép a piacra, új technológiákkal, és újra definiálja az egész szakterületet. Aki nem tudja követni, az elbukhat. Aki gyorsabban reagál, az előnyhöz juthat. [Nos, a Microsoft az utóbbi pár évben a hatékonyabb üzletmenetet támogató számtalan új technológiát tett a piacra, amelyekkel lehet "bankot robbantani"!]

1. A globalizáció üzleti hajtóereje

A XX. Század elején Amerika és Európa között a szállítási idők akár egy hónapot is meghaladtak. A leggyorsabb telegráf, majd telefon kommunikációs kapcsolatok is csak hírfoszlányok terjedését tették lehetővé, méreg drágán, bár éppen ezek voltak a forradalmian új üzleti hajtóerők, lerombolva egy sereg XIX. századi üzleti modellt. Amíg azonban a telekommunikáció díja magas volt, a sima postai levelezés tartotta a bástyáit. A szállítás gyengesége és az információ (például: a termék és szolgáltatás árak) lassú terjedése, az üzleti versenyt a lokális piaci környezetre korlátozta. Ez a helyzet változott meg gyökeresen a szállítási ipar és a kommunikációs ipar gyorsabbá és olcsóbbá válásával, amely napjainkban is tart, létrehozva a világméretű versenyhelyzetet, a globalizációt. A verseny mellett, illetve, vele együtt, globális lett a tőke is. Ma munkanapokon a világon minden percben működik valahol egy tőzsde, úgyhogy a pénz 0-24 órában forog.

Kérdés, hogy vajon egyedül az információ áramlása és a kommunikációs technológia az egyedüli oka-e a globalizációnak. A válasz az, hogy NEM. Több paraméter összhatása, de az infokommunikációs technológia (ICT - Information and Communication Technology) egyre meghatározóbb jelentőségű. A Gartnernél úgy vélik, hogy külön kell vizsgálni a hajtóerőket, valamint az üzleti hatásokat. És, a globalizáció, az üzleti szférán kívül hat az élet minden zónájában (szociális, kulturális, politikai stb.). Nem elég egyedül csak az üzletre figyelnie egy mai menedzsernek.

A globalizáció fő hajtóerői

* Politikai környezet (WTO, OECD és más kereskedelmi világfórumok hatása).

* Privatizáció, deregularizáció.

* Globális tőkemozgás, 24 órában.

* Globális kommunikáció (világháló).

* Globális fogyasztói társadalom.

A globalizáció üzleti hatásai

* Világméretű verseny (terjesztők és beszállítók, alkalmazottak és befektetők között).

* Világméretű piacok.

* Globális üzleti gondolkodás.

* Globális fejlesztés (csökkentve a piacra jutási időt).

[A Microsoft ma piacon lévő technológiái alkalmasak a többnyelvű környezetek kezelésére, ami a globalizáció talán egyik legfontosabb kihívása az informatikai rendszereket támogató szoftveriparral szemben. Alkalmasak továbbá a globális fejlesztés megvalósítására, a világméretű terjesztésre stb. A vezető technológiai elem: a .NET framework objektum alapú hálózati komplex alapszoftver rendszer. Konkrét implementációi: MS Visual Studio .NET 2003 fejlesztő környezet, Windows Server 2003-as operációs rendszer, Office System 2003-as hálózati irodai rendszer, eXchange 2003-as levelező szerver és Backoffice 2003-as változatok, Share Point Portal Server 2003-as hálózati portál és csoportmunka szoftvercsomag. Mindannyian a konferencia esettanulmányainak az alapját képező MS eszközök voltak.]

2. hatóerő: a virtualizáció

A világverseny kihatott a vállalatok struktúrájára is. Egyes funkciókat kirúgtak a vállalati architektúrából, és más cégek tevékenységét kezdték el szolgáltatásként használni helyette. Ez az outsourcing (kihelyezés) jelensége, amelynek az offshore, azaz a külföldi változata most éppen nagy vitákat kezd kiváltani, mind amerikai, mind európai politikusok között. Márpedig a gazdaságosság igényei ebbe az irányba tolják a fejlődést. Az eredmény egy új üzleti forma, az üzleti szolgáltatás szállító (BSP - Business Service Provider) cégek megjelenése. Ezek javarészt infokommunikációs technológiákat (ICT) használnak a szolgáltatásaik elérésére. [Portál technológiák, amelyeket a MS Office System és a SharePoint Portal Server technológia támogat, a Windows Server 2003 szerver operációs rendszer alatt.] A BSP-k szolgáltatásai besimulnak a nagyvállalati szervezet működésébe, így virtuálisan a vállalat egyetlen integrált rendszerként működhet. Ez az üzleti virtualizáció jelensége.

A virtualizáció fő mozgató erői

* Minél jobb tőke megtérülés (profit) elérése.

* Gyorsaság, rugalmasság, céltudatosság (liberalizált szervezet).

* Specializáció (vagy világméretűen műveljük, vagy sehogy).

* Szűk piaci ablak (kevés tevékenységre szervezés).

A virtualizáció üzleti hatásai

* Okos kihelyezés elérése (fokuszálás a fő üzleti folyamatra).

* Üzleti szolgáltatások vásárlása (a BSP-k szaporodásával).

* Stratégiai partnerek keresése (mérések és elemzések alapján, virtuális konszernek).

* Verseny a szakértőkért (innovatív emberi erőforrás kezelés >> tudományos műhelyek?).

[Külön aligha kell indokolni, mennyire alkalmas ezeknek az új kihívásoknak a támogatására a MS .NET technológia.]

3. hatóerő: a transzparencia

Valaha szinte minden ami a falakon belül történt, az a vállalat belügye volt. A globális tőkés környezetben és főként az üzletláncok esetében, mára a vállat de fakto kinyílt. A befektetők a tőzsdén mindenfélét tudni akarnak a vállalat működéséről, csökkentendő a befektetéseik rizikóját. A vállalati folyamatok átláthatóságát követelik meg. Amelyet ideig-óráig meg lehet csalni, mint az Enron, a WoldCom vagy a Parmalat ügyben, de hosszabb távon kiderülnek a disznóságok, és akkor jajj, a vétkesnek. Ez a transzparencia jelensége.

Az átlátszó cégben aztán láthatókká válnak az alkotóelemek. A tulajdoni hányadok, a szolgáltatás beszállítók, a félkész termék beszállítók, a felügyelő szervezetek, a vevők, az alkalmazottak, az érdekcsoportok és például a SAJTÓ szerepe.

A helyzet paradoxona: ma már nem az az adatvédelem fő problémája a vállalatok életében, hogyan tudjuk kizárni az idegeneket a cégünk életéből, hanem az, hogyan tudunk biztonságosan beengedni másokat a vállalkozásunkba?

[Ugyan a MS termékekbe beépült legújabb adatbányászati, csoportmunka és adatvédelmi technikák segíteni tudják egy szabályozottan transzparens informatikai rendszer megvalósítását, vállalati menedzsment megfelelő akarata nélkül önmagukban nem elegendőek a szükséges és elégséges transzparencia megvalósításhoz. Jellemző az is, hogy a kontrollálható transzparencia csak külső szaktanácsadó, auditor és/vagy hitelesítő cégek segítségével oldható meg, amelyek a MS technológiákhoz hozzáadott értéket képviselő tudásukkal járulnak hozzá a megvalósítás során, tipikusan nemzetközi szabványok mentén.]

Egyéb változások

Vannak még további fontos változási tényezők is, amelyeket a Gartnernél fontosnak vélnek. Ilyen a piacra jutási idő rövidülése, az innovációs ciklus felgyorsulása. Erre szolgálhat az innováció menedzselési rendszer felállítása, jellemzően, dokumentumkezelő rendszerek támogatásával. [A MS dokumentumkezelő rendszereket direktben nem forgalmaz, de az Office System és az SPS 2003-as segítségével jól használható műszaki információs vagy workflow - munkafolyamat kezelő rendszerek hozhatók létre. Ilyenből a konferencián két megoldást is bemutattak, az egyiket az MNB-nél hozták létre, a másiknak pedig az elveit mutatta be a HP, a MS stratégiai partnere.]

Az előadás anyaga érdekes adatokat közöl a világ meghatározó államaiban mérhető fejlődési tendenciákról, a "Gyorsabban - Jobban - Olcsóbban!" hármas tendenciáit tekintve. A cikkírónak Kína fejlődési üteme tűnt föl leginkább, még ha nagyon alacsonyról indult is náluk az egy főre jutó termelési érték. Ezért hát a távol-keletre is figyelni kell a menedzsereknek. Főként a globalizáció és a virtualizáció tekintetében.

Érdekes észrevétele a Gartner tanulmánynak a történetiség. Hogy kik is termelik az értékeket. A XIX. században kezdődött a manufaktúrák felváltása, és az ipari munkásság kialakulása. A kétkezi munkás lényegében 1970-ig volt az anyagi termelés meghatározó eleme. Napjainkra hallatlanul megnőtt az adminisztratív tevékenység szerepe a termelésben, ami nem mérhető a korábban megszokott teljesítménybéres rendszerben. (Már 1970-ben kezdődött egy trend, amely egy, hagyományosan kétkezi munkásnak számító, esztergályos percteljesítményének az elemzése kapcsán azt mutatta, hogy többet fordít adminisztrációra, mint fizikai erőfeszítésre.) A jövő termelésének a fő eszköze pedig egyre inkább az emberi AGY lesz. A fehérgallérosok kora következik (ez ugyan már korábban is ismert volt, de most kezd konkretizálódni!). A számítógépek mellett dolgozó innovátorok, ügyfélszolgálatosok, rendszerirányítók stb., amelyeknek a teljesítménye mérhetetlenebb, mint bármikor valaha. [Hatékony munkájuk folyamatvezérelt, de önálló, innovatív beavatkozást is megengedő, tehát rugalmas, támogatására szolgáló eszközök (pl. scripting) máris megtalálhatók a MS .NET technológiájú és Backoffice termékekben.]

Fejleszteni!

A jövő megnyerésének a stratégiailag legfontosabb eleme az innováció lesz. A legjobb, ha saját ötletekkel. Minimálisan, pedig a gyors felzárkózás egy fejlettebbnek bizonyult technológiához, a költségek lefaragásával és a termelékenység emelésével. [A MS legújabb technológiái jelenleg a kategóriájukban a legélenjáróbbak, amelyekkel tehát minden esélyünk megvan élenjáró, stabil, hatékony és biztonságos alkalmazási rendszerek kifejlesztését megvalósítani.]

Vonatkozó információ:

Andy Kyte, Research fellow, Gartner, Business 2007: Drivers for Change. MS Üzleti Megoldások Konferencia, zárt körben terjesztett CD melléklet. Bp., 2004-04-22.

Kulcsszavak: Microsoft-hu konferencia

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36

A virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja

2024. november 12. 18:01