Prim Hírek

 “Ma a technológia már nem csupán támogatja az üzleti működést: a technológia az üzlet motorja. Az informatikai kockázatok üzleti kockázatok,” emelte ki Hegedüs Gábor, a HP Magyarország vezérigazgatója a konferencia köszöntőjében.  “A CIO, az IT munkáját az üzleti eredmények alapján értékelik. Milyen gyorsan sikerült egy-egy új termék bevezetése? Hány új értékesítési csatornát tettek elérhetővé? Ma már nem elég egyszerűen hozni a technológiai szolgáltatási szinteket.”

A HP a BTO-val segíteni kívánja az informatikai vezetők munkáját, hogy az informatikai szervezetet ugyanúgy működtethessék, mint bármelyik más üzleti egységet. Legyen a működés tervezhető, szabályozott, mérhető, érvényesüljön a költségek kontrollálása, fogalmazzák meg a hatékonysági elvárásokat és ellenőrizzék azok betartását. Fontos, hogy egy ilyen informatikai szervezetnek nem csak önmagában kell optimalizálnia működését, de az üzleti területekkel összhangban is.

„Ha a vállalat széles körű informatikai optimalizációban gondolkodik, akkor olyan megoldásokat érdemes választania, amelyek köré minden tekintetben megfelelő ökoszisztéma építhető fel, és rendelkezésre áll a szükséges szakértelem, tapasztalat, referencia. Ennek az ökoszisztémának a bemutatása állt a most lezajlott konferencia középpontjában”, mondta Bukits Róbert, a HP Szoftver üzletág igazgatója.

„A HP szolgáltatásportfoliójának elemei éppúgy ezen ökoszisztéma részei, mint a HP-partnerek megoldásai, szolgáltatásai. Ugyan a technológia önmagában is lényeges, fontos, miként integrálja és fejleszti azt a HP, de jól látjuk, hogy megfelelő előkészítés nélkül nem lehet sikereket elérni. A BTO projekteknél szükséges a folyamattervezés és -szervezés, a vállalati működés racionalizálása.”

A BTO sikeres alkalmazása egyaránt fontos az üzlet és IT számára is.  Jól alátámasztja ezt egy, a HP által frissen bejelentett, 1125 amerikai, európai, közel-keleti és ázsiai informatikai szakember megkérdezésével készült felmérés, amely egyértelmű kapcsolatot talált az IT projektek, szolgáltatások késedelmes szállítása és a csökkenő nyereségesség között.

A HP megbízásából a kutatást végző Economist Intelligence Unit elfogadhatatlan mértékben csúszó informatikai projekteket talált. A megkérdezett vállalatok közel felénél az IT projektek legalább 25 százalékát késve adják át; s a válaszadók 57 százaléka szerint minden két informatikai kezdeményezésből legfeljebb egy hoz pozitív üzleti eredményt.

A projektek csúszása elsősorban a termékbevezetések elhalasztását, a várt bevételek kiesését, illetve a tervezett költségcsökkentések késedelmét vagy elmaradását eredményezik. Ezek a következmények mind befolyásolják a vállalatok jövedelmezőségét.

Az üzletben egyre fontosabb a gyorsaság. Aggasztó, milyen sok válaszadó késett az informatikai beruházások üzembe állításával. Azok a vállalatok, amelyek gyorsabban végeznek az IT projektek és szolgáltatások bevezetésével, jelentős előnyre tehetnek szert. Akik pedig késnek, könnyebben a konkurencia áldozatává válhatnak.

Azon vállalatoknál, ahol az elmúlt három év során indított informatikai programok legalább 75 százaléka pozitív üzleti eredménnyel járt, az átlagnál sokkal jobban sikerült felgyorsítani az új szolgáltatások bevezetéséhez szükséges időt. A bevezetési idő hasonlóképpen jelentősen rövidebb volt a jól teljesítő vállalatoknál, vagyis azon cégeknél, amelyek legalább 25 százalékkal növelték profitjukat.

A tanulmány bizonyítja, hogy a feszített tempójú bevezetés nem feltétlenül befolyásolja negatívan a minőséget vagy a pozitív üzleti eredményeket. A projektek az esetek többségében a menet közben megváltozó üzleti prioritások, illetve az informatikai és üzleti vezetők rossz együttműködése miatt csúsztak. A gyorsabb bevezetést leginkább a jól megfogalmazott üzleti elvárások, az informatikai folyamatautomatizálás, illetve a szoros együttműködés támogatja.

A kutatás főbb eredményei és háttere

Az EIU „Technológia az üzlet sebességével“ (“Technology at the Speed of Business”) című tanulmánya már letölthető a www.hp.com/go/software címen.
A kutatást az Economist Intelligence Unit végezte. A tanulmány szerzője Terry Ernest-Jones, szerkesztője Denis McCauley volt. A tanulmány egy 1,125 amerikai, európai, közel-keleti és ázsiai informatikai vezető megkérdezésével végzett kutatás alapján készült.

A főbb kérdések és válaszok:

ˇ    “Az elmúlt három évben indított informatikai projektek mekkora részét szállították az eredetileg tervezett határidőn túl?”
A projektek 0%-a = 9%, 10%-a = 43%, 25%-a = 24%, 50%-a = 13%, 75%-a = 7%, 100%-a = 4%

ˇ    “Vállalatom sokkal magasabb nyereséget érhetne el, ha gyorsabban vezetnénk be az új informatikai szolgáltatásokat, megoldásokat”
Igen 62%, Nem 29%, Nem tudja 9%

ˇ    “A leggyakrabban milyen következményekkel járt egy-egy informatikai projekt késedelmes szállítása?”
Késett egy új termék/szolgáltatás piaci bevezetése 41%, Tervezett bevételek elmaradása 37%, A tervezett megtakarítások elmaradása 34%

ˇ    “Az elmúlt három évben indított informatikai projektek mekkora része járt a tervezett pozitív üzleti eredménnyel (jótékony hatás vállalata működésére)?”
A projektek 0%-a = 1%, 10%-a = 19%, 25%-a = 17%, 50%-a = 20%, 75%-a = 27%, 100%-a = 16%