Magyar információs társadalom: jelentés az elmúlt egy évtizedről

forrás Prim Online, 2008. február 18. 18:01

A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központ (ITTK) kutatócsoportjának és partnereinek gondozásában elkészült jelentés 2004 óta immáron negyedszer látott napvilágot. Az anyag szerzői most kivételesen egy egész évtized történéseit tekintették át, részben annak apropójából, hogy az ITTK 2008 februárjában ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját.

Az elmúlt tíz év nem értékelhető sikerként az információs társadalom szemszögéből. Bár az intézményrendszer kialakult, az infrastruktúra kiépült, és az alapvető lépésekre sor került, a jelenlegi helyzet ellentmondásos, például az intézményrendszer helyenként „hézagos”, az infrastruktúra pedig „lukacsos”, van még mit tenni mind a két téren. Hazánk sajnos rendre rosszul teljesít a különböző információs társadalmi mutatókban is, nemzetközi összevetésben nem tartozunk sem az élenjárók, sem a közvetlen követők csoportjába. Sőt, inkább a korábban elfoglalt pozíció elvesztése figyelhető meg. Mégis, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt tíz év gyökeresen átalakította a hazai viszonyokat, és hazánk előtt nagyon régen nyílt utoljára olyan hatalmas történelmi esély a felzárkózásra, mint amilyet az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ipariból az információs korszakba való átmenet most felkínál.

A jelentésnek a számmisztika jegyében tíz érdemi fejezete van, miközben a fejezet tíz év történéseit fogja át. Bemutatja, hogy mi történt idehaza az elmúlt tíz évben az információs társadalom terén.

Az intézmény- és infrastruktúra építés évtizede

Az eseménytörténetet tekintve azt látni, hogy létrejött az információs társadalom intézményrendszere, miközben kiépült az az alapinfrastruktúra is, aminek segítségével az emberek, cégek, szervezetek kommunikálnak egymással, információt szereznek és bekapcsolódnak a digitális univerzumba. Az intézményrendszer azonban állandó változásban van, például volt informatikai kormánybiztosságunk és informatikai tárcánk, most pedig nincs önálló képviselete az informatikának a kormányban. A gazdaság terén kezdetben meghatározó volt a távközlési monopólium, később kialakult a verseny. Az évtized folyamán létrejöttek a tudományos kutatás keretei is, illetve született megannyi meghatározó civil kezdeményezés.

Információs társadalom politika: rossz hagyományok

A politika sosem vette elég komolyan az információs társadalom kérdését és mind a mai napig nem ismerte föl, hogy az jóval több technológia-politikánál vagy infrastruktúra-építésnél, mivel hatással van az oktatáspolitikára, a kutatás-fejlesztésre, a szociálpolitikára, a gazdaságpolitikára, a közigazgatás-politikára, a kultúrpolitikára… A terület állami fejlesztését végre nem hajtott stratégiák, torzóban maradt intézményrendszer és forráshiányos működés jellemezte.

Vonalas betárcsázósból mobil-szélessávos

Az infokommunikációs eszközök használata hétköznapivá vált az elmúlt tíz évben. Az egykoron bunkofonnak titulált mobiltelefonból szinte mindenki számára elengedhetetlen kommunikációs eszköz lett, a modemes internetből pedig állandó kapcsolattal bíró szélessáv. Közben estek az árak, egyre nagyobb tömegek kapcsolódtak be, és új technológiák sora kezdett elterjedni.

E-közigazgatás: három korszak

Az e-közigazgatásban meghonosodtak a számítógépek és a modern kommunikációs eszközök, kiépült az alapinfrastruktúra, de a nagy felhasználói tömegek még ma is hiányoznak. Úton vagyunk a régről ismert sorbanállós bürokratikus hivatali ügyintézés és az ügyfélközpontú, új kommunikációs eszközökön alapuló hatékony és olcsó közigazgatás között – de még nem tudni, hogy hány megálló van közben és, hogy át kell-e majd valahol szállni.

Innováció: még nem üzemszerű

A kutatás-fejlesztésben adósak vagyunk: a magyar kreativitás nem lett vezérlő csillaga a rendszerváltozás utáni gazdasági fejlődésnek. A vállalatok mind a mai napig nem elég innovatívak, a K+F költés alacsony és rossz szerkezetű, a kialakult pályázati struktúra rugalmatlan, az MTA reformra szorul, és újra nincs a területért felelős erős intézmény. Az alapinfrastruktúra azonban adott és az innovációs járulék rendszere reményre adhat okot, ennek a beváltására azonban újra tartós építkezésre van szükség.

Oktatás: állandósult szemléletváltás

A jó oktatás az az alap, amire az információs társadalom épülete felhúzható. A tíz év elején tapasztalható Sulinetnek köszönhető versenyelőnyünk azonban mára elolvadt, sőt a magyar iskolákban nem integrálódik a számítástechnika, hanem szegregálódik. Az oktatás folyamatos megújítása ellentmondásos, a fejlődés szigetszerű, az élethossziglani tanulás pedig még mindig nem része a magyar közgondolkodásnak és életformának.

Szubkultúrából tömegkultúra

A magyar kultúra kettészakadt egy digitális vízválasztó mentén, bár fokozatosan egyre többen vannak, akik használják az új kommunikációs eszközöket. Az internet és a számítógép egyre kevésbé szubkultúra, lassacskán a többségi kultúra alapvető részévé válnak, ahogyan a mobiltelefon már régen az. Az online kultúrával a társadalom egyre nagyobb része kerül közvetlen kapcsolatba, az internet mára kitört az egyetem és az üzlet kezdeti fennhatósága alól és a web 2.0 térhódításával a tömegek mindennapos aktivitásává vált.

Nem csupán életminőségi, hanem élethalálkérdés

A digitális esélyegyenlőség több mint szociális kérdés, a rászorulók számára meghatározza az életminőséget és a munkaerőpiaci integráció egyetlen igazi eszköze. Bár a digitális megosztottság idehaza csökken (a nemi különbségek például eltűntek), az idősek és az iskolázatlanok továbbra is jelentős hátrányban vannak. Ezen a helyzeten nem segítettek a stratégiák sem, mivel azokat nem hajtották végre következetesen. Az államnak, gazdaságnak és civil szférának össze kell fogni a további előrelépés érdekében.

Informatika: kötelező a versenyképességhez

Az új gazdaság terén kialakult egy alapvető dilemma: hogyan lehet a fejletlen belső piac ellenére erős gazdaságot építeni? Az informatikai beruházás ugyanis ma már nem versenyelőny, hanem a versenyképesség alapja. Ezen a téren azonban Magyarország sereghajtó az OECD országok között. De nem csak a lakosság, hanem a vállalkozások is keveset költenek erre, sőt Európa is lemarad a világ más részeihez képest. Bár a magyar exportban az IKT termékek aránya impozáns, az export volumene nem tekinthető magasnak.

Jogi keretek: Európa vonzásában

A jogi szabályozást az információs társadalom területén idehaza meghatározta az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ebből fakadó kötelezettségek, valamint a technológiai fejlődés következtében megjelenő új területekkel kapcsolatos szabályozási igények. Idehaza párhuzamosan kellett megoldani az infrastruktúra és az infrastruktúrán keresztül nyújtott szolgáltatások szabályozását. A szerzői jog, adatvédelem, elektronikus hírközlés és elektronikus kereskedelem szabályozásával azonban korántsem végezték el minden feladatukat a hazai jogalkotók, további területeken várható már a közeljövőben is változás (pl. a digitális televíziózás terén).

Összegzés: mi vagyunk az információs társadalom

Ha az elmúlt egy évtized fontos eseményeit összegezzük, akkor az a meglepetés ér minket, hogy az eseménynaptárban nem az egyes kiemelkedő események vagy azok sorozata az érdekes, hanem azok sodró pergése, és azok a területek, amelyeket így közösen kirajzolnak. Mindebből kiderül, hogy az elmúlt évtizedben az intézmények köré szerveződő építkezés volt a meghatározó, illetve az intézményesülés, valamint az infrastruktúraépítés voltak a legfontosabb folyamatok a hazai információs társadalomban. Nemcsak a politika főnixmadárról beszélünk, a hamvába holt IHM-mel, hanem a gazdasági ágazat megerősödéséről, a tudományos valamint piaci kutatás kikristályosodó formáiról, a civil szféra, a civil kezdeményezések felértékelődéséről és a társadalom tömegeinek a bekapcsolódásáról. Az elmúlt tíz évben nem csak az információs társadalom fejlődött nagyot idehaza, hanem a szemünk előtt formálódott ki az információs társadalomért felelősen tenni akarók közössége, jelentek meg ezek a szereplők szinte minden területen és alakult ki a mára igencsak összetett kapcsolatrendszerük. Ezeken az embereken és szervezeteken, rajtunk múlik a jövőben, hogy milyen irányt és lendületet vesz az információs társadalom hazai fejlődése az előttünk álló évtizedben.

 

  • A kiadvány elérhető elektronikus formában az ITTK weboldalán a Kiadványok szekcióban.
  • Vagy nyomtatott formában személyesen átvehető a BME-ITTK-ban, 1111 Budapest, Sztoczek u. 2-4., St. Épület 108. (időpont-egyeztetés: 1-463-2526).

Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Megérkezett a realme 8 5G okostelefon

Az 5G okostelefonok térnyerése mellett elkötelezett realme bemutatta a  realme 8 5G modellt, mely új szintre emeli a piacon elérhető 5G-s modellek palettáját. A Dimensity 700-as 5G processzor először jelenik meg ebben az ár szegmensben, így mostantól innen sem hiányzik majd a rendkívüli, 5G-s adatátviteli sebesség. 

2021. május 15. 17:11

Világhírű előadókkal inspirálja a kkv-kat a Vodafone

A Vodafone Business ötnapos rendezvényt szervez #ThoseWhoDare címmel, amelyen harminc szemléletformáló vállalkozó és vezető osztja meg merész történeteiket, hogy ezáltal inspirálják az európai kis- és középvállalkozásokat a felépülésre, úttörő gondolkodásra és növekedésre. Az online rendezvénysorozat május 17-től 5 napon át tart, ezalatt napi 1 órában, 11-12 óra között hallgathatják meg az angol nyelvű előadásokat az érdeklődők.

2021. május 15. 14:59

Új trendek a digitális dolgozói képzésekben

A cégek felgyorsult digitális átállása magával hozta az online dolgozói képzések széles skáláját. Ahhoz azonban, hogy ezek hatékonyak legyenek, tisztában kell lenni a különféle módszerek sajátosságaival, korlátaival és lehetőségeivel is. Az eltérő technikák kombinálására ad lehetőséget a blended learning, azaz kombinált tanulás, ami a különböző módszerek eltérő előnyeit ötvözi, míg a mikrotanulás a tananyag könnyebb, a Z generáció digitális igényeihez is passzoló elsajátítását segíti – tájékoztatott a K&H HR vezetője.

2021. május 15. 12:47

Hogyan segítheti a robotika a KKV-k értékláncainak fejlesztését?

Együttműködő robotokat legnagyobb számban gyártóvállalatok alkalmaznak, és ennek bizony jó oka van. Méretüknek és rugalmasságuknak köszönhetően ideális megoldásnak bizonyulnak számos folyamat automatizálására, melynek eredménye, hogy a vállalatok – méretüktől függetlenül – növelhetik termelékenységüket, emelhetik a minőséget és gyorsan reagálhatnak a változó ügyféligényekre.

2021. május 15. 10:55

Egyre több autós önvédelmi eszköze a menetrögzítő kamera

Egy év alatt több mint háromszorosára nőtt a menetrögzítő kamerák iránti kereset a MediaMarkt tapasztalatai szerint. Egyre többen küldik be az ezekkel az eszközökkel készített felvételeket is a Budapesti Autósok Közösségéhez. Az autósok a saját védelmükben használják ezeket az eszközöket, úgy érzik, bármikor előfordulhat, hogy egy vitás közlekedési szituációban bizonyítaniuk kell ártatlanságukat. 

2021. május 14. 18:25

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Digitalizációs „bumm” a bankszektorban!

2021. május 4. 19:29

Óvakodjunk a COVID-19 vakcinával kapcsolatos csalásoktól és álhírektől

2021. április 19. 14:58

Új pályázatokat indít az EIT Digital

2021. április 8. 14:15

Stabil üzleti teljesítmény mellett tovább növekedett tavaly a Huawei

2021. március 31. 13:35