Kampány a lakossági elektronikai hulladék jobb hasznosításáért
Az Electro-Coord közleménye szerint Magyarországon évente mintegy 120 ezer tonna lakossági elektronikai hulladék keletkezik, amiből 40 ezer tonnát gyűjtenek vissza. Az e-hulladék gyűjtésére és feldolgozására szakosodott Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. ebből mintegy 30 ezer tonnát gyűjt be és dolgoz fel az Európai Unió előírásai szerint.
A társaság december 13. és 17. között egy héten keresztül arra szeretné felhívni a lakosság figyelmét, hogy az elhasznált elektromos termékek nem a kukába valók, s közös felelősség, hogy ezek az eszközök a hulladékhasznosítóba kerüljenek.
Az Electro-Coord közleményében jelzi: már több mint 5.500 gyűjtőponton lehet leadni térítésmentesen a feleslegessé vált elektromos eszközöket. Az e-hulladék kereskedelmi egységekben (szuper- és hipermarketekben, műszaki szakáruházakban, villamossági üzletekben) kihelyezett gyűjtőedényekben, lakossági e-hulladék begyűjtő napok alkalmával, valamint lakossági hulladékgyűjtő udvarokban egyaránt leadható. Utóbbiból mintegy 130 áll a lakosság rendelkezésére.
A feleslegessé vált hulladékokból kinyert közel 26 ezer tonna másodlagos nyersanyagot visszaforgatják az ipari termelés körforgásába. Az e-hulladékok hasznosítása során jelentős energia takarítható meg, mivel az új termékek előállításához kevesebb technológiai lépés szükséges - hívja fel a figyelmet a nonprofit társaság közleménye.
Kapcsolódó cikkek
- Papírhalmozás helyett elektronikus számlák
- Papírhalmozás helyett elektronikus számlák
- Pandavilág élőben a neten, Kínából
- Pandavilág élőben a neten, Kínából
- A világ első intelligens számítógépe nulla watt készenléti áramfogyasztással
- A világ első intelligens számítógépe nulla watt készenléti áramfogyasztással
- A fenntartható fejlődésre ösztönöz a Xerox
- A fenntartható fejlődésre ösztönöz a Xerox
- Zöld beszállítóit díjazta az SAP
- Zöld beszállítóit díjazta az SAP
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A vásárlás új előszobája: a döntés ma már a mobilon dől el
A magyar vásárlási szokások gyökeresen megváltoztak. Bár a fizikai üzletek továbbra is dominálnak, a vásárlói döntések ma már jellemzően a mobilkijelzők előtt születnek meg. A Temu és más globális e-kereskedelmi platformok erős árversenyt hoztak a piacra, ugyanakkor a hazai kereskedők legnagyobb előnye továbbra is a bizalom és a fizikai jelenlét.
Deepfake korszak: bárki lehet a digitális manipuláció áldozata
Ahogy a mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapok részévé válik, úgy a digitális manipuláció lehetőségei is új szintre léptek. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász és pénzmosás elleni szakértő szerint kulcsfontosságú, hogy megértsük az úgynevezett szintetikus médiatartalmak működését, valamint azt, hogyan lehet fellépni ellenük, hiszen ezek a technológiák ma már szinte bárki számára könnyen hozzáférhetők.
Nők, akik örökre megváltoztatták az autózás világát
Az autózás története tele van kiemelkedő teljesítményekkel – legyen szó úttörő technológiai újításokról vagy legendás autós kalandokról, amelyekről szinte mindenki hallott már. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy ezek közül számos mérföldkő nőkhöz köthető. A nemzetközi nőnap alkalmából a Hankook Tire idén azokat a nőket is ünnepli, akik innovatív gondolkodásukkal és műszaki fejlesztéseikkel jelentősen hozzájárultak a közlekedés biztonságosabbá és kényelmesebbé tételéhez.
Robban a kiberbiztonsági képzések piaca: egy év alatt 233%-os növekedés
Egy friss felmérés szerint a 2023–2025 közötti időszakban a hazai cégek képzési költségvetése főként a működésbiztonságot, a skálázhatóságot és a belső folyamatok automatizálását támogató területekre irányult. Kiemelkedő volt a kiberbiztonsági képzések iránti kereslet növekedése: egy év alatt 233%-kal nőtt, a felhőalapú platformokhoz kapcsolódó tréningek volumene szintén jelentősen bővült. A felmérés 972 hazai cég adatait vizsgálta.
Egyenlőtlen AI‑hozzáférés: még mindig a férfiak vezetnek
A nemzetközi nőnap közeledtével különösen láthatóvá válik, hogy az AI kérdése nem csupán a technológiai fejlődésről szól, hanem a hozzáférésről és a készségek eloszlásáról is. Török Balázs 2025-ben végzett, 1082 fős kutatása szerint a magyar vállalatok 70 százaléka támogatja az AI munkahelyi használatát, ugyanakkor a nők kisebb arányban jutnak céges AI-előfizetésekhez. A képzések hiánya és a széttöredezett hozzáférés eközben adatbiztonsági és működési kockázatokat is erősíthet.