Mit hoz az internetjövő Magyarországnak?
Az e héten zajló Jövő Internet Hete (Future Internet Week) eseményt megelőzően magyar kutatók is létrehozták azt a szervezeti keretet, amely a hosszú távú, de a jövőt meghatározó stratégiai kutatásokat kapcsolja össze. A "Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform" létrejöttét a Nemzeti Innovációs Hivatal kezdeményezte, felkérve a HUNGARNET Egyesületet e Platform megszervezésére és működésének koordinálására. A cél az, hogy a hazai kutatók és fejlesztők dolgozzák ki a magyar jövő Internet K+F stratégiáját programját.
A Jövő Internet Hete - amely az Európai Unió, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, az MTA SZTAKI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az European Future Internet Assembly közös szervezésében valósult meg - olyan kérdésekre kereste a választ, amely a hazai kutatókat is foglalkoztatja. Fókuszban az interneten alapuló új szolgáltatások, az intelligens városok, felhő alapú rendszerek, az új hálózatok kiépítési problémái, a szállítás, energiafelhasználás, a közművek, e-egészségügy, média jövőbeli megjelenése áll. Fontos kérdés az is, hogy miképpen változtatja meg a társadalmat az embereket körbevevő épített világ egymással kommunikáló tárgyai.
Az informatikai kutatásokban folyamatosan növekszik az internet részaránya. A jelenlegi európai kutatási keretprogram (ami 2013-ban ér véget) 9,1 milliárd eurót biztosít az infokommunikációs kutatásokra. Ezen belül a Jövő Internet kutatásra ezen összeg közel egyharmada jut. Európában a kutatásokra fordított összeg érezhetően hasznosul, hiszen míg 2009-ben az internet technológiai és szolgáltatási szektor európai bevétele 122 milliárdra rúgott (ez az EU IKT piacának 23%-a), várhatóan 2014-ben ez az arány eléri a 31 százalékot is.
Magyarországon több olyan kutatási program is fut, amely nemzetközi, európai keretrendszerbe csatornázza be a hazai fejlesztési eredményeket. Az európai uniós programok jellemzően a tudományos intézmények, állami szervezetek és magánvállalkozások kooperációjára épülnek, így biztosítva a kutatási eredmények mielőbbi felhasználását. Jelenleg a hazai szakemberek a Jövő Internet-kutatásokban a következő területeken értek el kimagasló eredményeket: nagy hálózatok modellezése, kutató hálózatok új generációjának kidolgozása, teszt rendszerek kiépítése és alkalmazása, informatikai biztonság, kritikus infrastruktúrák védelme, a jövő vezeték nélküli
hálózatának kutatása, energiatakarékos hálózatok kutatása.
Magyarországon a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform megalakulásában is részt vállalt az összes nagy hazai egyetem és kutatóintézet. Mellettük az SAP, az IBM, a Magyar Telekom, a Hewlett-Packard, a Cisco, illetve olyan civil és érdekképviseleti szervezetek, mint az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum is. Az eddigi csatlakozók száma immár elérte az 50-et.
A Platformnak fél év áll a rendelkezésére, hogy a Future Internet Week tanulságai alapján elvégezze az európai és a hazai helyzet elemzését, s kidolgozza a magyar Jövő Internet Programot, amely illeszkedve az EU irányvonalához 2015-ig fogalmazza meg az itthon elérendő célokat-
Kapcsolódó cikkek
- Az ITC szektor vállalatai stabilnak látszanak
- A jövő internetjéről Budapesten tanácskoznak a szakértők
- Az internet maga a digitális vadnyugat
- Uniós kezdeményezés "a jövő internetjének" kifejlesztésére
- EU: az internet "hadszíntérré" válhat
- Két szakmai konferencia a héten: Média Hungary, majd Elektronikus Kereskedelem
- Marosvásárhelyen fejleszt az IBM
- Átalakulóban az elektronikus levelezés
- A HP alkalmazás-transzformációs megoldásokkal segíti a vállalatok innovációs törekvéseit
- Veszélyeztetett munkahelyek - Harcban a számítógépek az ember ellen (2. rész)
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
„Mit lájkol a gyerek?” – A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra.
Magasabb ponthatárok mellett több mint 4400 elsőéves jutott be a Széchenyi-egyetem minőségi képzéseire
Összesen 4409 elsőéves kezdheti meg tanulmányait a győri Széchenyi István Egyetemen szeptemberben. A ponthatárok a szakok jelentős részén emelkedtek a tavalyihoz képest, van olyan, amelyre 487 ponttal lehetett csak bejutni. Mindez azt mutatja, hogy felkészült hallgatók érkeznek az intézmény magas színvonalú képzéseire.
A HONOR 200 Pro és a mesteri fotózás: fejlődés a Studio Harcourt hagyatékával
Rengeteg ikonikus személyiség mögött ott rejlik egy olyan portré, amely nemcsak a személy lényegét ragadja meg, hanem az örökségét is megörökíti. A hírességektől a politikusokig a portrék alakították a történeteket és magáról az emberiségről alkotott képünket.