Sztároktatók a Stanford Egyetemen - Virtuális, mesterséges, mégis 58 ezren akarják

Túl az elit egyetem határain
A tanfolyam egyike annak a három, a Palo Altó-i egyetem számítástechnikai részlege által kísérleti jelleggel indított tanfolyamnak, amelyek célja a technológiai ismeretek és készségek kiterjesztése az elit intézmény határain túlra - magyarán: az egész világra. Az online hallgatók részvételét nem ismerik el ugyan Stanford-minősítésekkel vagy kreditekkel, de a többi online hallgatóval összehasonlítva értékelik őket, és a tanfolyam elvégzését az egyetem oklevéllel tanúsítja.
A kurzushoz a hallgatóknak magasabb szintű matematikai tudásra van szükségük - a lineáris algebra és a valószínűségszámítás területén -, de nincs korlátokhoz kötve az online részvétel. Az eddigi - több mint 175 országból regisztráló - jelentkezők között a középiskolásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálható.
A két oktató, Sebastian Thrun és Peter Norvig, a világ talán legismertebb mesterségesintelligencia-szakértői. 2005-ben a Stanford diákjaiból és oktatóiból álló, Thrun vezette csapat egy olyan robotautót épített, amely több mint 210 kilométernyi távolságot járt be a kaliforniai sivatag útjain, az utóbbi időben pedig ő irányította azt a titkos Google-projektet, amelynek keretében járműveik eddig mintegy 160 000 kilométert tettek meg a kaliforniai közutakon - emberi közreműködés nélkül. Norvig korábban az amerikai űrkutatási hivatalnál, a NASA-nál dolgozott, most a Google kutatási igazgatója és a mesterséges intelligenciáról szóló egyik legjobb tankönyv szerzője.
Rejtélyes népszerűség
Maguk a számítógép-tudósok is bizonytalanok annak megítélésében, hogy miért éppen a mesterségesintelligencia-tanfolyamnak sikerült ekkora közönséget vonzania.
Thrun elmondta a The New York Timesnak, hogy idén nyáron egy spanyolországi tudományos konferencián már igyekezett felkelteni az érdeklődést, de akkor mindössze 80-an regisztráltak. Nemrégiben viszont egy emailben elküldte a tanfolyamot meghirdető közleményt Carol Hamiltonnak, a mesterségesintelligencia-szövetség ügyvezető igazgatójának, aki továbbította a címlistáján szereplőknek, és innen kezdve szinte vírusként terjedt a hír.
A két oktató szerint ihletőleg hatott rájuk Salman Khan, egy, a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) végzett villamosmérnök, aki 2006-ban nonprofit szervezetet hozott létre azzal a céllal, hogy az általuk készített különböző témájú video-oktatóanyagokat a YouTube révén a diákok a világ minden tájáról elérhessék. A mostani elképzelés is hasonló: azáltal idézni elő változást a világban, hogy a tudás korábban elérhetetlen helyekre is eljusson.
A rendelkezésre álló nagy sávszélességű internetszolgáltatás gyors növekedése - a legkülönbözőbb interaktív szoftverekkel kiegészülve - a kísérletezés új hullámát indította el az oktatásban. Így például a Khan Akadémia, amely elsősorban a főiskolákra és a középiskolákra koncentrál, szándékosan igyekszik megfordítani az iskolai és a házi feladatok közötti kapcsolatot: a diákok otthon megnézik az előadásokat, majd együtt dolgoznak a kérdés megoldásán a tanteremben, ahol a tanárok egyenként segítik őket.
A Stanford oktatói arra összpontosítottak, hogy sikerüljön meghaladni a korai internetes oktatási erőfeszítéseket, amelyek gyakran kimerültek abban, hogy az előadások anyagát online videók formájában közreadták, és csak kevéssé motiválták a diákokat a tanfolyam fő témáinak elsajátítására.
A mostani három online kurzus streamelt videókat és interaktív internetes technológiákat egyaránt alkalmaz a tesztekhez és értékelésekhez, jóllehet ezekről korábban azt állították, hogy csak kisebb csoportok céljaira alkalmasak egyetemi előadótermekben. Tavaly például a Bevezetés a mesterséges intelligenciába című tárgynak 177 hallgatója volt.
A két további kurzus közül az adatbázis-kezelő szoftverek alkalmazásába bevezető tanfolyamot a Palo Altó-i intézmény számítástechnikai részlegének elnöke, Jennifer Widom tartja, a gépi tanulás előadója pedig Andrew Ng lesz.
Widom előadásainak anyagát még a nyáron vette fel, és tantermi körülmények között, kisebb csoportokban használja majd. Eltérően a mesterségesintelligencia-tanfolyamtól, a hallgatók feladat-végrehajtásának összehasonlítása csak az online körre terjed ki, és ebben a Stanford diákjai nem szerepelnek.
Prim.hu - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Nézd élőben az Oscar gálát; technológiai forradalom Hollywoodban
Március 2-án a világ szeme ismét Hollywoodra szegeződik, aki akarja, akár élőben is nézheti a 2025-ös Oscar-gálát. Az idei esemény különösen izgalmas az informatikai és technológiai vonatkozások miatt, hiszen a filmipar egyre inkább a digitális világ eszközeire támaszkodik. Több jelölt is kiemelkedő technológiai megoldásokat vonultat fel, és az Akadémia már előre kihirdette azokat az innovációkat, amelyek idén technikai Oscar-díjat érdemeltek.
Digitális harmóniák: Az informatika és a zene találkozása a 2025-ös Grammy-díjátadón
Bár a legtöbb cikk most nyilvánvalóan Bianca Censori bundájáról és az alatta viselt teljesen áttetsző bodyról szól, a 2025-ös Grammy-díjátadó nemcsak róla szólt. Hozzáteszem: nem is csupán a zenei kiválóságokat ünnepelte, hanem rávilágított az informatika és a zene egyre szorosabb kapcsolatára is. Az eseményen számos technológiai újítást és digitális megoldást alkalmaztak, amelyek új dimenziót adtak a zenei élménynek.
Majka „Csurran Cseppen” – avagy a digitális zeneipar trendjei
Majka legújabb produkciója, a „Csurran Cseppen” nemcsak zenei, hanem technológiai szempontból is figyelemre méltó. Az alkotásban a digitális streaming, az MI-alapú ajánlórendszerek és a közösségi média algoritmusok játsszák a főszerepet, amelyek meghatározzák, hogyan jut el a dal a hallgatókhoz.
ABB: 2024. IV. negyedévi eredmények
„Büszke vagyok a munkatársainkra, akik rekordmagas árbevételt, működési EBITA-t és árrést értek el. Arra számítok, hogy 2025 ismét a fejlődés, az előrelépés éve lesz, amely során továbbra is kihasználhatjuk az ABB Way menedzsment rendszerünkben és az erős piaci pozícióinkban rejlő lehetőségeket.” – mondta Morten Wierod, vezérigazgató.
Új részleteket árult el a fejlesztő a most indult qvik fizetési rendszerről
A minap az egyik budapesti CBA Príma üzletben – a magyarországi boltok közül elsőként – hivatalosan bevezették a qvik azonnali fizetési rendszerét. A Magyar Nemzeti Bank által tavaly útjára bocsátott megoldás a hazai Laurel retailinformatikai cég Raiffeisen Bankkal közös fejlesztőmunkája révén kezdhet el terjedni a magyar kiskereskedelemben. A vásárlóknak és a kereskedőknek is előnyös és nemzetstratégiai szempontból is lényeges technológia terén hazánk úttörő szerepet tölt be Európában, de a közeljövőben várhatóan uniós szinten kötelezővé válik a qvik szolgáltatás.