Spórolnak a cégek az informatikán
A felmérés készítői az előző esztendőkben is hasonló tendenciát regisztráltak IT benchmarking kutatásaikban. 2010-ről 2011-re az akkori válaszadók közel felénél csökkent az IT keret, majd 2011-ről 2012-re is ezt az arányt mutatta az összkép.
A NavigáCIO válaszadóinak – nagy- és középvállalatok, illetve hasonló méretű közszolgálati intézmények – 70 százalékánál létszámstop van, egyharmaduk el is bocsát informatikusokat. Jellemző az átszervezés is: 27 százaléknál már megtörtént, 47 százaléknál pedig most van folyamatban. A szervezetek háromnegyede újratárgyalja a külsős IT szolgáltatóval kötött szerződését, illetve már meg is tette ezt.
Az informatikai költéseken belül megszorítják a fejlesztések büdzséjét is, például néhány korábban eltervezett projektet csak részben valósítanak meg. Mindazonáltal a fejlesztéseket a leggyakrabban úgy állítják a takarékoskodás szolgálatába, hogy egységesítik a szoftvertechnológiákat, így az operációs rendszereket, az adatbázis-kezelőket, a fejlesztő környezetet, illetve az alkalmazásplatformokat. Ezáltal hosszabb távon javítható a rendszerek integráltsága, illetve hatékonyabb lesz az üzemeltetés, de a későbbi fejlesztések is kevesebbe kerülhetnek. Hatékonysági okokból hódít a szabványosítás az IT infrastruktúra – például szerverek, munkaállomások – tekintetében is.
A felmérésben résztvevő informatikai vezetők kétharmada úgy ítélte meg, hogy költségcsökkentés szempontjából a leghasznosabb megoldás a szerver-virtualizáció (ezáltal egy-egy szerver kihasználása jelentősen javítható, míg a karbantartási költség csökken). A válaszadók 85 százalékánál folyik, vagy már be is fejeződött ilyen projekt. Nincs azonban mindig ilyen összhang az elrendelt költségcsökkentő intézkedések és a CIO-k véleménye között. Például a méretgazdaságosság növelését, az IT költségek okozathű elszámolását vagy az átszervezést a válaszadó informatikai vezetőknek kevesebb, mint ötöde ítélte hasznosnak, ugyanakkor a szervezetek háromnegyedénél alkalmazzák ezeket a megoldásokat. A magyarázat abban rejlik, hogy a cégvezetők és az informatikai vezetők célrendszere különbözik, sokhelyütt hiányoznak azok a vezetői fórumok, ahol közös nevezőre lehetne jutni, sőt, gyakran még a két szakterület eltérő szókincse is akadályozza az együttműködést.
Kapcsolódó cikkek
- A magyarok a legkonzervatívabbak az online vásárlás terén
- A táblagépek vetnek véget a PC-korszaknak (1. rész)
- eNET – Telekom: Beköszönt a tabletek korszaka
- Trendforduló: A mobil eszközökre támaszkodik a szórakoztató elektronikai ipar
- Kockázatos pénzforgalom a közösségi oldalakon
- A logisztikában a költségcsökkentés az elsődleges trend
- IT-audit: itthon ismeretlen, külföldön szinte kötelező
- Adatgyárak füstjétől bűzlik az internet - Hozhatnak-e enyhülést a felhők?
- IDC: a mobil- és a felhő-technológia előretörésének éve lesz 2013
- Sör vagy tej folyjon a tévéből?
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.