Kilenc internetes óriásvállalattól gyűjtöttek titokban információt

MTI Sajtóadatbank, 2013. június 30. 09:50

Kilenc internetes óriásvállalattól, köztük a Google és a Yahoo keresőprogramokat működtető cégektől, illetve Facebook népszerű közösségi oldalt vagy a világszerte használt YouTube videomegosztó portált üzemeltető vállaltoktól gyűjtött be információkat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írja a The Washington Post című napilap, folyamatábrákkal mutatva be a világ egész internetforgalmát behálózó lehallgatási rendszer működését.

A lap helyi idő szerint szombat este nyolc, "szigorúan titkos" minősítéssel ellátott diát tett fel honlapjára. A rajtuk szereplő folyamatábrákból kiderül, hogy az NSA a PRISM fedőnevű program segítségével a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube, a Skype, az AOL, az Apple és a PalTalk internetes óriásvállalatok adatforgalmát figyelte meg.


 

Az egyik diáról kiderült, hogy legelőször, 2007. szeptember 7-én a Microsoft csatlakozott a programhoz, a rákövetkező év decemberében a Yahoo, még egy évre rá pedig a Google és a Facebook. A YouTube-tól 2010. szeptember 24-től kezdődően gyűjtött információkat a PRISM, és legutóbb, tavaly októberben az Apple került hatósági megfigyelés alá.
 

Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) "állami" lehallgatóberendezéseket használt e magáncégeknél az adathalászathoz, és a begyűjtött információk felülvizsgálat nélkül jutottak el az NSA-hez. Az NSA-nek a PRISM segítségével rálátása volt az e-mail-es levelezésekre, rögzítették a felhasználók "csevegéseit" képben és hangban egyaránt, fényképek és más adatok, videokonferenciákon elhangzottak és titkos jelszavak jutottak a birtokába. A programba bekapcsolódott internetes cégektől az NSA rögtön értesítést kaphatott, mihelyt egy felhasználó jelszóval bejelentkezett vagy e-mailt küldött.

 

A The Washington Post által közzétett nyolc folyamatábra közül az egyikből kiderül, hogy az idén április 5-én 117 675 aktív megfigyelési célpont szerepelt a PRISM terrorellenes adatbázisában. Nem tudni ugyanakkor, hogy hány "járulékosan" megfigyelt internetfelhasználó információit gyűjtötték be a szóban forgó célpontok megfigyelésekor.
 

Az egyik folyamatábrából az derül, hogy a világ internetes információáradatának zöme az Egyesült Államokban lévő cégeken keresztül zajlott, és nem feltétlenül "közvetlen", hanem a "legolcsóbb" úton jutottak el az amerikai hatóságokhoz.
 

Az egyik folyamatábra azt részletezi, hogy a gyakorlatban hogyan történt az adatgyűjtés: az NSA elemzője bejelentette igényét egy új célpont megfigyelésére, a kérés automatikusan a feletteséhez került, s ő minden egyes esetben meghatározta a megfigyelés paramétereit. Az összegyűjtött információkat ezután különleges rendszerek dolgozták fel és elemezték, külön a hang- vagy írásos üzeneteket, videókat vagy digitális információkat, amelyekből kiderül a felhasználó holléte és az általa használt számítástechnikai eszköz kódja is. A PRISM működtetése évente 20 millió dollárba került az államnak.
 

A PRISM létezését június elején leplezte le Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja. A feltárt információk az Egyesült Államokban újabb társadalmi vitát robbantottak ki arról, hol húzódnak a titkos megfigyelés határai egy nyitott társadalomban, külföldön pedig tiltakozásokat váltott ki az amerikai kémszervek tevékenysége.
 

A minap a Google és a Microsoft is azt követelte az amerikai hatóságoktól, engedélyezzék, hogy több információt tegyenek közzé a felhasználókra vonatkozó titkosszolgálati megkeresésekről. A két amerikai számítástechnikai óriáscég - állítása szerint - felhasználói és ügyfelei megnyugtatására fordult ezzel a kéréssel a hatóságokhoz.


A teljes cikk és a folyamatábrák: http://www.washingtonpost.com/wp-srv/special/politics/prism-collection-documents/?hpid=z2

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését

Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.

2024. május 21. 11:28

A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában

A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.

2024. május 21. 09:54

Tökéletesre csiszolt autóval döntené meg világrekordját a Széchenyi-egyetem hallgatói csapata

A SZEnergy Team tavaly májusban az energiahatékonysági és az autonóm kategóriát is megnyerve, kettős győzelemmel és saját korábbi világcsúcsát megdöntve zárta a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell-Eco Marathont. A győri Széchenyi István Egyetem csapata idén a szokásosnál is magasabbra tette a lécet: a cél a dupla címvédés, ha lehet, újabb világrekorddal. Mielőtt elutaztak volna a verseny helyszínére, bemutatták elkészült fejlesztéseiket.

2024. május 20. 12:34

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Utazási konferencia az Angyalok városában

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59