Prim Hírek

Az ASP (Application Service Provider) névre keresztelt szolgáltatás hazai lehetőségeiről, a vélhető igényekről, problémákról az említett technológia hazai meghonosítását célzó Compaq-Cisco-Miscrosoft-Revolution-Westel Rádiótelefon konzorcium kezdeményezésére júniusban tartott workshop után az MS-Compaq-Revolution a szaksajtó képviselőivel folytatott kerekasztal-beszélgetésen igyekezett a várhatóan 2-3 éven belül Magyarországon is reális szoftverdisztribúciós alternatívaként megjelenő szolgáltatás fenti kérdéseiről tájékozódni. A konzorciumban a Westel 0660 szolgáltatóként, a Revolution Software pedig az ASP-követelményeknek már eleget tevő integrált vállalatirányítási alkalmazás, a Zenith fejlesztőjeként vesz részt.

Nincs új a nap alatt

A beszélgetésből kitűnt, hogy Magyarországon - felhasználói oldalon - elsősorban az informatika fejlődését anyagilag követni, saját ütőképes informatikusgárdát fenntartani csak nehezen vagy egyáltalán nem képes, illetve a több telephelyes, esetenként központ nélkül működő cégek számára kínál alternatívát az ASP. Ez utóbbiak valószínűleg - ahogy azt induláskor a mostani nagy outsource-cégek, az EDS, a Debis stb. tették - önmaguk ASP-szolgáltatóivá válva, majd később tovább szélesítve ügyfélkörüket. Első megközelítésben idehaza inkább az alkalmanként és nem az állandóan használt szoftverekre lehet kereslet, ez váltja majd ki a legkisebb ellenérzést az adataikat ma még görcsösen féltő, elsősorban kis- és középvállalkozások vezetőiből. Ilyenek a tervezéshez és gyártásba vitelhez alkalmazott különböző CAD/ CAM, valamint a most divatos e-business alkalmazások, de az állandóan változó szabályozási követelményeket figyelembe véve kivételként akár a számlázó-, a bér-, illetve a tb-programok is számításba jöhetnek. Potenciális ügyfél lehet a szolgáltatás indulásakor a hatalmas informatikai szakemberhiánnyal és folyamatosan a kiadási oldal csökkentésével küzdő állam- és közigazgatás is. Ezek a szervek, szervezetek az irodai, a dokumentumkezelési, az ügyviteli, a vállalatirányítási, esetenként a tervezési rendszerek bérlőjeként első fecskeként bizonyíthatnák az üzleti világ számára, hogy az adatok, információk az ASP-knél kevesebb költséggel nagyobb biztonságban tudhatók, mint "házon belül". Ahhoz azonban, hogy a vételár és az üzemeltetési, követési költség ellenében megérje a felhasználónak bérelni a programhasználatot, pozitív változásnak kell bekövetkezni az ASP elérését, a kommunikációt, a kapcsolatot biztosító infrastruktúra, technológiák, szolgáltatások árában és minőségében.

Kinek üzlet?

Akik a leglelkesebben készülnek erre a szolgáltatásformára, azok a technológiai hátteret biztosító nemzetközi, elsősorban amerikai hardver-, szoftver-, hálózatieszköz- és megoldásfejlesztő cégek, amelyek várhatóan - az ehhez szükséges fejlesztésekbe komoly pénzeket ölve - nem hagyják rögtön születése után eltemetni azt. A szolgáltatók azonban nem ők, és még csak - legalábbis Magyarországon - nem is elsősorban az outsourcing-üzlet felé már évek óta kacsintgató rendszerintegrátorok, hanem valószínűleg az internetüzletben is egyre érdekeltebb telekommunikációs, valamint nemzetközi tanácsadócégek lesznek, hiszen a vállalkozás hatalmas kezdeti beruházást igényel, s a megbízhatóságot mint elsődleges fontosságú fogalmat az ASP-üzletben is ők sugallhatják. Amit ezzel kapcsolatban, ha nagy vonalakban is, de érdemes látni, az egy ASP-központ felépítése, ahol a megbízhatóság kulcskérdés, 3s jókora befektetéssel jár. Az ikergép- vagy más, rendszermeghibásodás esetén is biztonságos működést garantáló hardver-szoftver megoldások, az adatmentés és -tárolás, a folyamatos áramellátás, a fizikai és elektronikus biztonság kialakítása mind olyan befektetéssel jár, amellyel a későbbi bérlők jelentős hányada, elsősorban anyagi megfontolásból, még gondolatban sem kíván foglalkozni. És ez jelentősen leszűkíti az ASP-szolgáltatók körét.

Biztonság kontra birtoklás

Nem ártana legalábbis alternatívaként megfontolni a fentieket, sem az informatikai szakemberhiánnyal vívott (elsősorban a rendszergazdák, a felhasználók saját informatikai csapatát nézve), sem a legális szoftverhasználatért folyó küzdelemben, sem pedig a kis- és középvállalkozásoknál, illetve a multiknál különösen fontos költséghatékony működés szempontjából. És jó volna a workshopon elhangzottak alapján a potenciális felhasználókat izgató leggyakoribb kérdésekre választ találni. Ezek a szolgáltatási szintre vonatkozóan:

- garantált készenlét és a probléma esetén nyújtott kompenzáció mértéke,

- 24/7 elérhetőség.

Az infrastruktúrát érintve:

- a hálózat biztonsága,

- a redundancia nagysága,

- a szünetmentes áramellátás mértéke,

- a szolgáltatás helyszínéül szolgáló épület biztonsága,

- a megfelelő sávszélesség, vagyis a gyors elérési idő garantálása.

Az adatelérés tekintetében:

- milyen adatelérési biztonságot garantál az ASP,

- ki és honnan érheti el az adatokat,

- a szolgáltatás életképessége,

- az ASP mögötti tőke nagysága szolgáltatásbővítések, illetve újabb ASP-centerek létrehozására, és végül

- a károkozás megtérítése.

Itt a törvény adta keretek és a valóság még inkább a felhasználó oldalára billenti a mérleg nyelvét, hiszen a mai törvények a szolgáltató által okozott kárt (vajon ha a szolgáltató szolgáltatója a károkozó, az hová számít?) teljes mértékben ez utóbbi köteles megtéríteni.

Az ASP elfogadásának egyik legnagyobb hazai akadálya ma még elsősorban a kis- és középvállalkozások gondolkodásmódja lehet. Az adat-, az információbirtoklás elsődleges szempont, ezért nem minden alkalmazást kívánnak majd külső szolgáltatótól, legalábbis induláskor, igénybe venni. A biztonság azonban csalóka jószág. Más a vélt, és más annak valós volta. Józan ésszel végiggondolva: a már korábban említett körülmények között a biztonság nagyságrendekkel nagyobb, mint a gyakran még adatmentéssel sem bajlódó cégeknél. És az is logikus, hogy az ASP-szolgáltatónak egy biztonsághiány-gyanús per a "fejébe" kerül, azaz tönkremegy, tehát mindent megtesz, hogy ezt elkerülje. Így előbb-utóbb, s főként költségmegfontolásból, elképzelhető, hogy az ASP-nek idehaza is keletje lesz.