Prim Hírek

Az ötvenedik évet tapossa minden idők leginkább geek-es konferenciája, a most már patinás korba lepő CES. Több, mint tízszer volt szerencsém beleugrani a mélyvízbe és elfelejteni, hogy már nem vagyok gyerek az egyre jobb és szórakoztatóbb, praktikusabb, ügyesebb elektronikus játékok, túrázó felszerelések, tudományos mérőeszközök, hangdobozok, drónok között. Nem állom meg, hogy nosztalgikusan visszanézzek: amikor először küldött az AOL a Consumer Electronics Show elődjének számító COMDEX-re, akkor a Prodigy volt az online király, a Microsoft uralta a desktop-ot, és a jövő nagy ígéretének az interaktív bankos kioszk számított, ahol az alkalmazott a monitoron keresztül beszélgetett a szerencsés számlatulajdonossal.

 

Talán a legörökzöldebb motívum – még mindig, pedig már ennél nagyobb commodity terméket nem tudok elképzelni, hiszen a monitor minden online dashboard alapeleme, és az is marad, ameddig a computeres technológia valami olyat nem ugrik előre, amit szűk agyi keresztmetszetemmel el se tudok képzelni, mert a voice recognition rendszerekhez is illik egy kísérő monitor – szóval talán a legkézenfekvőbb és legunalmasabb termék a kijelző, még akkor is, ha manapság néha már egy szemüvegbe költözik... A kijelző mellett pedig a hozzá tartozó tartalom, vagyis a monitorral valahol egy kategóriába tartozó tévé.

 

 

Először is 7.000 csatorna még Amerikában is nagy szám, ha napi tízet megnéz az ember, akkor is ugye két évbe telne „átlapozni” az összeset. Hát kérem, ennyit sikerült a Westinghouse-nak összeszednie a világ első - Amazon Alexa-val és Fire-rel integrált - új tévéjébe, ami természetesen 4K Ultra HDTV (nem mintha látható lenne a különbség az én gyarló szemeimnek).

 

Micsoda öröm látni, hogy ezek a klasszikus, nagynevű tech brandek, mint a Polaroid, Kodak, Canon elfelejtik feldobni a talpukat, és visszatérnek a titánokat (és a titánokat „disruptoló” startup-okat) felsorakoztató CES-re. Lehet, hogy mégis igazuk van azoknak a business school-os professzoroknak, akik a fejembe verték, hogy nincsen elévült üzlet, csak elévült menedzserek vannak? Mindenesetre a Samsung, LG, Sony, Panasonic mellett nem csak, hogy nem vall szégyent a Westinghouse, hanem vezető szerepbe is tornászta fel magát.

 

Hamar belekezdtünk a monitorokba és a képernyőkbe: a Vízió néhány éve a CES-en debütált, és azóta sem lassult le. A Smartcast technológiájával bármelyik app-ot vagy fotót – videót az okostelefonról fel tudja a használó tenni a nagyképernyőre, a beépített Chromescast (vagy más brandeknél a Roku) elengedhetetlen a magukra valamit is adó okostévékhez.

 

A Sony sem szégyenkezhet: az új Sony család OLED képernyővel, Playstation Vue hozzáférhetőséggel, beépített Google Chromecast Dolby Vision object-based surround decoding technológiával Google Home okos hangszóróval (ami be is tudja kapcsolni a tévét, ha odaszólunk neki) jelent meg. Arról nem is beszélve, hogy a Blacklight Drive technológia nagyon impresszíven változtatja meg a képernyő fényerejét a napszaknak (a napsugarak irányának) megfelelően.

 

Mivel az ezredfordulós generációnak 30%-a már nem használ semmi falba kötött szerkezetet (tévét vagy telefont), az világos, hogy a hagyományos, kábeltévés tévézésnek már régen leáldozott – viszont a streaming és a hagyományos kábel között bonyodalom nélkül, gombnyomásra navigáló okostévék nem hagyják, hogy szemétdombra kerüljenek – és használhatók lesznek az átmeneti korszak után is, amikor minden infó streaming-en keresztül érkezik.

 

Ha már a történelmet is felidéztük, hadd mondjam el, hogy ez az első olyan shaw, ahol be kellett látnom, hogy még felszínesen sem leszek kepés mindent megnézni. Arról már rég lemondtam, hogy alaposan áttanulmányozzak mindent, akkorára nőtt a CES az évek során, de most már muszáj volt a futó pillantásokról is lemondanom, és erősen válogatni a látnivalók között, hiszen ha úgy adódott volna, bezárnak ide a következő generációs termékeket bemutató standok közé, akkor körülbelül a jövő évi geek jamboree-ig nem is nagyon unatkoznék. Sajnos ebből fakad, hogy még a játszani sem volt időm most, bár a háromdimenziós autóverseny szimulátornak nem tudtam ellenállni, és egy jó félórát eltöltöttem azzal, hogy a virtuális Manhattan-ben kétszáz kilométeres sebességgel száguldottom a Hudson kőrül, ledobva a frusztrációmat azzal kapcsolatban, hogy lemaradok a kiállítás jó részéről, mert csak este 6-ig tart nyitva, és csak öt napig...

 

De miért is a filozófikus alcím, a sötétség és a világosság örök csatájával kapcsolatban? Nagyon egyszerű: most került először reflektorfénybe a cybersecurity – a sötét erők elleni védelem – ezen a globális technológiai fejlesztéseket ünneplő szuper-eseményen. És ez azért elgondolkodtató fejlemény, ezt nem láttam előre a korábbi januári évkezdő konferenciák tapasztalatai alapján. Optimizmus és egyre tökéletesebb innováció – valamint a szervezett hackerek elleni védelem, a ying és a yang, a jó és a rossz küzdelme a technológiában mostantól részei a CES programjának. 

 

Ez persze sok mindennel összefügg. Nem csak azzal, hogy a következő háború tábornokai a biztonságtechnikai szakemberek leszenek is, hanem a tárgyak internetével is, nem mindegy, hogy a telefonnal zárható és nyitható, távvezérelhető lakásunkat vagy éppen az autonóm, vezető nélküli autókat meg tudják-e hack-kelni a bűnőzök, vagy – legalább is jó eséllyel – fel tudjuk-e venni velük a harcot. Ezzel a nagy kérdéssel indul a CES következő ötven éve...