Gitáros a líbiai csatában - Avagy a Photoshop árnyéka

MTI Sajtóadatbank, 2011. november 19. 09:10

Aris Messinis francia riporter fantasztikus fotót készített a líbiai polgárháborúban: olyan jót, hogy senki sem akarta elhinni valódiságát. Az AFP hírügynökség fotósa 2011. október 10-én, a Szirt városáért folyó harcok idején a felkelők támadását kísérte. Az AK-47-es gépkarabélyokból és géppisztolyokból tüzelő harcosok között egy gitárját pengető zenészt örökített meg.

    A felvétel szenzációt keltett a világhálón, de az AFP Facebook-oldalán a kommentárok zöme kétségbe vonta, hogy a jelenet valós. Egyesek csak annyit írtak be: Photoshop! Vagyis az internetezők azzal vádolták a fotóst, hogy a számítógépes programmal retusálta a felvételt, gitárt varázsolva egy géppisztoly helyére.
    Marie-Lys Lubrano, egy ismert újságírónő azonban a fotós védelmére kelt. "A jelenet szürreálisnak tűnhet, de jól visszaadja a hihetetlen líbiai légkört. Én is láttam a fronton bizarr trubadúrt, aki líbiai és francia zászlókat lengetett a tűzvonalban" - írta a Facebookon.
    A hírügynökség végül interjút készített saját fotósával a felvétel elkészítésének körülményeiről, és közzétette a vitatott felvételt megelőző és követő, eredetileg mellőzött fotókat - így bizonyította, hogy a gitáros valóban ott volt a helyszínen. "Ezt meg kellett tennünk - magyarázta Patrick Baz, az AFP közel-keleti fotóigazgatója a Le Monde című lapnak nyilatkozva-, mert manapság az embereknek nem az az első reakciójuk, hogy ez igen, micsoda remek felvétel, hanem az, hogy a kép bizonyára fotomontázs."

Oda a képek szavahihetősége


    Az internetezők ma már az ismert médiumok által közzétett felvételekkel kapcsolatban is gyakorta hangoztatnak kételyeket, például az árnyékok formájára vagy a pixelek számára hivatkozva. Szeptemberben a Reuters hírügynökség ugyancsak Líbiában készült felvétele váltott ki szkeptikus kommentárokat a világhálón: a képen egy mankóra támaszkodó, ugyanakkor aknavetőből tüzelő férfi volt látható.
    Fred Ritchin, a New York-i Egyetem vizuális kultúra szakának professzora szerint a bizalmatlanság a digitális technológia következménye. "Az ezüst-nitrátos fotó a dolgok nyoma volt, a digitális felvétel viszont kreáció. A pixelt nem lehet az ezüst-nitrát szemcséhez hasonlítani: olyan digitális mozaikról van szó, amelyben könnyű felcserélni egy vagy több elemet. Oda a képek szavahihetősége" - vélekedett Ritchin.
    A képek manipulációja persze nem a digitális technológiával kezdődött. A korábbi fotókat is gyakran meghamisították, például politikai célokból. A szovjet rendszerben nem egyszer eltüntették a sajtófotókról a kegyvesztetté vált személyiségeket. Kínában a Mao Ce-tungról készült felvételeket mindig úgy retusálták, hogy a lehető legkedvezőbb képet mutassák a "nagy kormányosról". A digitalizálással persze a beavatkozás rendkívül egyszerűvé vált a nem profik számára is - néhány klikkelés, és az esetleg kellemetlen részlet eltűnik.
    A világhálón számtalan olyan hamis felvétel kering, amelyet az internetezők viccből tesznek fel a webre. Az egyik legismertebb trükkös képen 2001. szeptember 11-én turista mosolyog a Világkereskedelmi Központ tetején, miközben a terroristák által eltérített repülőgépek egyike éppen becsapódik az épületbe. Patrick Baz megfogalmazása szerint "felnőtt egy olyan új nemzedék, amely virtuális világban él a képernyője előtt. Számára a háború olyan, mint egy videojáték, a képeknek nincs kapcsolatuk a valósággal".

A manipuláció árnyéka a hagyományos médiára is vetül

    Az általános kétely légkörében a hagyományos média nehezen tudja meggyőzni hitelességéről a közvéleményt. Ebben az is közrejátszik, hogy a manipulációtól ez a média sem tudott megszabadulni.
    2006-ban a Reuters egyik külsős fotósa, Adnan Hadj precedenst teremtett. Egy amerikai blog bebizonyította, hogy manipulálta egyik, izraeli bombatámadást megörökítő felvételét: "felerősítette" a robbanások füstfelhőjét. A hírszolgálati iroda archívumának vizsgálata bebizonyította, hogy más felvételeket is módosított, mindig abból a célból, hogy látványosabbá tegye őket.
    Az AFP is továbbított - akaratlanul - hamisított felvételeket. 2008-ban, amikor az iráni kormány rakétakísérleteket hajtott végre, a francia hírügynökség átvette a Sepah News hivatalos iráni fotóügynökség képeit, amelyeken négy rakéta egyidejű indítása látható. Ám egy ugyanakkor, ugyanott készült videón csak három startolását lehetett észlelni. A negyedik rakétát propagandacélból hamisították rá a felvételre, hogy annak nagyobb hatása legyen. Mire az AFP felfedezte a csalást és visszavonta a fotót, az már több nagy világlap címoldalára került.
    Még a fotózsurnalizmus legtekintélyesebb díjait kiadó World Press Photo is vesztett aurájából, amikor 2010-ben a sport kategóriában díjazott Stepan Rudik egyik felvételéről kiderült, hogy a szerző a Photoshop program segítségével letörölt egy lábat, amely a háttérben rontotta az összhatást. Ennek az esztétikai javításnak nem volt hatása a kép mondanivalójára, de megtörte azt a tabut, hogy a retusálás során - ha lehet is javítani például a kép fényességén vagy kontrasztjain -, nem szabad semmit sem hozzáadni az eredeti képhez, illetve semmit sem lehet elvenni abból. Az Adnan Hadj esete után több médium meg is változtatta a Photoshop alkalmazására vonatkozó szabályait.

Az amatőr fotók és a képmegosztó portálok új információs forrásokat biztosítottak a médiának, ami jól érzékelhető volt az arab tavasz idején, a tüntetők által készített fotók révén. Ám ugyanakkor a médiára sok millió kétes eredetű kép is zúdult. A képügynökségek úgy próbáltak védekezni, hogy felszerelték magukat a Tungstene nevű elemző programmal, amely jelzi, ha a képet manipulálták.

    Az AFP ezzel az eszközzel derítette ki, hogy az a felvétel, amelyen Oszama bin Laden véres holtteste volt látható, durva hamisítás. Ezt a programot akkor használja a hírügynökség, amikor felmerül a trükközés gyanúja. A líbiai gitáros esetében azonban ilyesmiről szó sem lehetett.
     "Arisnak egyéb dolga is volt a fronton, mint ilyesmit fabrikálni a számítógépével" - hangsúlyozta a Le Monde-nak Patrick Baz.

Prim.hu - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Jön a MI Expo! Kiderül, hogyan formálja át az iparágakat az AI

Vajon lesz értéke az emberi munkának az AI-korszakban? Milyen munkaerőt tud kiváltani az AI már 2024-ben? Hogyan változtatja meg a munkaköröket a technológiai forradalom? Ilyen és efféle kérdéseket fognak körbejárni a MI Expo előadói június 11-én a Lurdy Házban. A rendezvény célja, hogy betekintést engedjen a kkv-k számára az iparágukat érintő legfontosabb változásokba.

2024. április 24. 13:11

Világdöntőben az ELTE programozói

A kontinensviadal bronzérmeseként az Informatikai Kar csapata képviselheti hazánkat az ICPC programozói versenyen 2024 szeptemberében Kazahsztánban.

2024. április 19. 09:44

Magyar cégek férhetnek hozzá Európa legnagyobb innovációs hálózatához

A magyar innovációs ökoszisztéma megerősítését zászlójára tűző Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) partnerséget kötött az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) Health hálózattal, amelynek célja az európai polgárok egészségesebb jövőjének előmozdítása az egészségügyi innováció támogatásán keresztül. Az együttműködés fontos mérföldkövet jelent az egészségügyi innovációval foglalkozó magyar vállalkozások számára, hiszen az EIT Health InnoStars kiterjedt hálózatához való hozzáférés kaput nyit számukra az európai partnerekhez és rajtuk keresztül az európai és nemzetközi piacokhoz.

2024. április 9. 13:20

Közel háromezren vettek részt a PlayIT-n

Nagysikerű rendezvénynek, a PlayIT-nak adott otthont a Széchenyi István Egyetem: az országos gamerexpóra közel háromezren látogattak ki. Az esemény minden korosztályt megmozgatott és az egész család számára szórakozást kínált, a campus több helyszínén várták a gaming és az e-sport iránt érdeklődőket.

2024. március 31. 14:29

Eldőlt, hogy kik képviselik Magyarországot a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián

Két magyar csapat jutott tovább a Szíriában megrendezésre kerülő Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpiára (IIOT). A világverseny nemzeti előválogatójaként szolgáló Kódkupát március 10-én rendezte meg a Neumann Társaság az Algo Pro Club és a Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium együttműködésével. A hiánypótló csapatverseny nagy hangsúlyt helyez a csapattagok közötti kooperációra, ami a vállalati munkakultúrára is felkészíti a fiatalokat.

2024. március 20. 16:03

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50