Prim Hírek

A cég üzleti éve ugyan csak március 31-én zárul, de a már rendelkezésre álló tavaly december 31-én lezárt adatokból is kiderül, hogy korábbi tervüket minden valószínűség szerint túlteljesítik. Így a tervezett 3,3 milliárd forint éves bevételből 3,1 milliárdot realizáltak a már említett időszakban, amiből az orvosi műszer divízió valamivel több mint 1 milliárd forintot, a fényképezőgépeket értékesítő üzletág pedig valamivel több mint kétmilliárdot termelt. Ezzel a cég a hagyományos optikai gyártók közül a hazai értékesítésben bizonyosan benn van az első háromban.

A legdinamikusabban a digitális fényképezőgépek eladása emelkedik - folytatja az igazgató -, hiszen a fotópiacon egy minden részterületet (professzionális és hobbi fényképezést egyaránt) érintő, átfogó technológiai váltás zajlik, éppen napjainkban. A hagyományos, kémiai alapanyagra, leginkább 35 mm-es filmre dolgozó, amatőr kategóriájú gépek egyre olcsóbbak, és néhány nagynevű, professzionális termék kivételével ezeknek az áruknak a kereslete egyre csökken. Ez számszerűen azt jelenti, hogy a digitális fényképezőgépek piaca 51%-os növekedést ért el 2003-ban, egyértelműen a hagyományos gépek rovására.

A fejlődés iránya itt bárki számára jól látható. Az egy-két millió képpontos (megapixel) masinák ma már szinte nem is számítanak fényképezőgépnek, az ilyen felbontású képek iránti igényt egyre inkább a mobiltelefonok, PDA-k és más, többcélú eszközök elégítik ki. Persze még kaphatók ezek a viszonylag kisfelbontású gépek, de gyártásukat a távol-keleti (nem japán) dömpingcégek veszik át, és a rájuk jellemző, igen nyomott áron kerülnek forgalomba. Ma tehát ez a piac a hárommillió képpont feletti gépeké, de az Olympus például már 8 millió pixeles gépet is kínál az igényeseknek. A megnövekedett keresletet természetesen jelentős tartozékeladás is kíséri. Míg nemrégiben a digitális fényképezőgépekhez nem vettek külön memóriakártyát a vásárlók, ma már minden eladott gépre átlagosan több mint két kártya jut.

A csúcsgépek piacán terjed az Olympus által bevezetett 4/3-os (az objektív méretét jelölő) szabvány. Ennek ellenére ma még nem az egységesség felé tendál a piac, jellemzőbb, hogy minden cég igyekszik a saját rendszerét erőltetni, hiszen ha valaki egyszer beruházott egy nagyobb összeget, akkor jó eséllyel már kizárólag annak a márkának a kiegészítőit vásárolja.

A diktafonok piaca - amelyben a cég hagyományosan szintén a vezető gyártók között van, többek között a mikrokazetta is a vállalat találmánya - Magyarországon még nem rendelkezik olyan bázissal, mint tőlünk nyugatabbra vagy a tengerentúlon. Ennek ellenére elmondható, hogy ez a piac is bővül.

Az Olympus másik nagy profitcentere, a diagnosztikai, endoszkópos és hasonló orvosi műszerek gyártása egy kevésbé látványos, a nagyközönségtől távoli piac. Ennek fejlődésére az a jellemző, hogy a különböző optikai megfigyelőrendszerek mellé egyre több operatív lehetőség és funkció társul. Ezekkel a technikákkal tehát a hagyományos műtéti beavatkozások gyakran teljesen kiválthatók. Az orvosi szakma részéről van némi ellenállás, de legalább annyian pártolják is ezeket az eljárásokat. Az is igaz, hogy a módszereket gyakran a tágabb látókörű, az újításokra fogékony orvosok használják egyelőre. Néhány éven belül itt is számítunk egyfajta szemléletváltásra. Ezeknek a korszerű technikáknak a bevezetését egyébként a minisztérium is támogatja.

A fentiek fényében tehát nem csoda, ha a vállalat derűlátó, és az idei évre összesen mintegy 4,6 milliárd forint össz bevételt tervez, melyből hárommilliárd forintot a különböző, nagyközönségnek szánt termékek, 1,6 milliárdot pedig az orvosi műszerek forgalmától remél.