Prim Hírek

Az informatikai hálózat kábelezése olyan, mint az emberi szervezet érrendszere, ami a vérkeringést, azon keresztül az életműködést biztosítja. Ez a hasonlat jól érzékelteti, mennyire fontos egy vállalat életében a vezetékhálózat adatátviteli minősége és sebessége. Mindemellett az informatikában általános hároméves elavulási ciklussal szemben egy kábelezési rendszernek 10-20 éven át ki kell szolgálnia egy épületet. Ennek a hosszú időnek, valamint a majdan növekvő sebességi elvárásoknak a teljesítéséhez rendkívül fontos, hogy az infokommunikációs hálózatok kiépítésekor a beruházók a jövőbeni igényeket figyelembe véve tervezzenek – hívta fel a figyelmet Mócsi László Levente, az LNX rendszermérnöke.

A műszaki fejlesztésben az amerikai Systimax cég az élenjáró, olyannyira, hogy később az általuk kidolgozott technológiákon alapulnak a nemzetközi szabványok. A szabványosításért felelős szervezetek 2002-ben úgy jósolták, hogy 2006-ban érkezik el a technológiai fejlődés a 10 Gbps adatátviteli sebesség szintjére. A Systimax megelőzve az előrejelzést már tavaly bejelentette, hogy elkészült a fejlesztésével és idén januárban piacra is dobta az ezzel a sebességgel működő kábelezési rendszerét. Dieter Bodingbauer, a Systimax EMEA térségért felelős regionális igazgatója kijelentette, az új, 10 Gbps sebességre kidolgozott technológia már most a majdan megjelenő szabványnak megfelelő mutatókkal rendelkezik.

A sebesség növelésére óriási igény lesz a jövőben – vázolta előretekintésében a szakember. Egyre többen és egyre több eszköz használja majd a hálózatokat, a berendezések ráadásul egyre nagyobb adatforgalmat bonyolítanak, a processzorok teljesítménye állandóan, exponenciálisan nő. Emellett a nagysebességű készülékek értékesítése is növekszik, mivel ezek ára folyamatosan és jelentősen csökken. Dieter Bodingbauer szerint az árcsökkenési hullám kikényszeríti majd a hálózati hardvereszközök olcsóbbá válását is, s egy-két éven belül minden számítógépben már az új, nagysebességű hálózati kártyák lesznek.

A rézkábeles hálózati sebességhatár tízszeresre növeléséhez egy eddig nem jelentkező hatással kellett számolni és azt kiküszöbölni, ez pedig a kábelek közötti áthallás volt – mutatta be a fejlesztés nehézségeit az előadó.

A megoldás egyik része, hogy a kábelek köpenyét különleges formájúra változtatták, amellyel a szomszédos kábelek érpárjai távolabb kerültek egymástól. A másik feladat a negatív hatás megszűntetésére a kábelezési rendszer többi elemének (csatlakozók, rendező panelek stb.) áttervezése volt.

A technológiai fejlődés, az egyre gyorsabb adatáramlást kívánó felhasználói igények mellett a vállalatok mai, rugalmas, szervezeti átalakíthatósági kritériumaihoz is elengedhetetlen, hogy a beruházók előrelátóak legyenek – tette hozzá Mócsi László Levente. Általános szakmai „ökölszabály” például, hogy az irodaépületekbe munkahelyenként legalább három hálózati végpont kerüljön. A magyar beruházók tipikusan ebben is igyekeznek spórolni, holott a végpontokat összekötő vízszintes alrendszer sokkal nehezebben bővíthető. Egy munkahelyre 6-10 négyzetmétert kell számolni, még ha jelenleg nem is dolgoznak annyian az épületben. (A tíz négyzetméter inkább Amerikára, a hat pedig inkább Magyarországra jellemző mérték – jegyezte meg a szakértő.)

Mócsi nem kerülte meg a wireless technológiában rejlő kihívásokat sem, amely sok szempontból reális helyettesítő alternatívának tűnhet, valójában azonban inkább természetes kiegészítője a strukturált kábelezésnek. A rádiós LAN alkalmazásoknak nagyobbak a távolsági korlátai, alacsony a rendelkezésre álló sávszélesség, ráadásul a rádiós „közeg” könnyebben hozzáférhető, ezért támadhatóbb. Egy épületben tehát a két technológia együttes alkalmazása, konvergenciája a helyes megoldás – mutatott rá a szakember.

A világ egyértelműen afelé halad, hogy egységesüljenek a gyengeáramú hálózaton működő informatikai, telefon, riasztó, biztonsági kamera, fűtés- és légtechnikai, energiagazdálkodási, tűz- és életvédelmi stb. rendszerek. Sajnos azonban Magyarországon még nem épültek ilyen központosított hálózatok – vázolta a hazai vállalati infrastruktúra jelenleg is zajló lemaradását Üveges Zoltán, a Kelevill Rt. rendszermérnöke. Pedig véleménye szerint a gyengeáram – teljesen jogosan – átvette az uralmat az épületinfrastruktúrák fontossági sorrendjében. Az előrelátó, központosított kábelhálózat megtérülő beruházás, mert az épületek 20-30 éves életciklusában később már nem kell fejlesztésre költeni, csak a fenntartási és működtetési költségeket kell állni.