Franciaország elutasította a WikiLeaks alapítójának menedékkérelmét
Franciaország pénteken elutasította az ausztrál állampolgárságú Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának mnedékkérelmét - közölte a francia elnökség. Assange néhány nappal azután kért menekültstátuszt Franciaországban, hogy a Wikileaks kiszivárogtatott olyan dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
"Julian Assange helyzetére és a jogi bizonyítékokra tekintettel Franciaország nem adhat pozitív választ a kérelmekre" - olvasható az Elysée-palota közleményében.
A francia elnökség szerint "Assange helyzete nem jelent azonnali veszélyt". A közlemény arra is emlékeztet, hogy a Wikileaks alapítója ellen európai elfogatóparancs van érvényben.
Assange a francia államfőhöz, Francois Hollande-hoz intézett levélben kért menekültstátuszt Franciaországban. A levelet a Le Monde című napilap péntek délután megjelent számában közölte.
Assange ebben "egy, a hivatásos tevékenységei miatt az (amerikai) hatóságok által üldözött és halálosan megfenyegetett újságíróként" írja le magát.
"Hivatalosan soha nem vádoltak szabálysértéssel vagy köztörvényes bűncselekeménnyel, sehol a világon, beleértve Svédországot és Nagy-Britanniát is" - hangsúlyozta Assange.
A Wikileaks pénteken 44 éves alapítója három éve él bezárva Ecuador londoni nagykövetségén, ahova a svédországi kiadatása elöl menekült be. Svédországban két nő nemi bántalmazással és erőszakkal vádolta meg, de Assange ezt tagadja.
Assange néhány nappal azután kért menekültstátuszt Franciaországban, hogy a Wikileaks kiszivárogtatott olyan dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).
Kapcsolódó cikkek
- Vásárlók bankkártyaadatait lopta egy bolti eladó Budapesten
- Katasztrófa utáni helyreállítás a felhőből
- WikiLeaks: a francia államfőket is megfigyelte az NSA
- Újabb félmillió titkos iratot tesz közzé a WikiLeaks
- Hackertámadás bénította meg a lengyel légitársaságot
- Barracuda: kiterjesztett biztonság az Azure platformhoz
- Erősödik az internetes cégek ügyféladat-védelme
- SMS-sel indul a bankszámla elleni támadás
- Önálló szervezeti egységgé alakítanák az izraeli hadsereg kiberhadviselést folytató erőit
- Brady Workstation: gyorsan megtervezhető biztonsági azonosítók
Biztonság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
NIS2 és DORA: a kiberbiztonsági felzárkóztatás motorjai vagy újabb felesleges terhek?
Egyre inkább foglalkoztatja a vállalatokat az Európai Unióban, hogy hogyan fogja érinteni őket a NIS2, a felülvizsgált kibervédelmi irányelv, amely a 2016-os hálózat és információbiztonsági irányelv helyébe lép (NIS), illetve a Digital Operational Resilience Act (DORA), a pénzügyi szektor védelmének erősítését célzó rendelet. A NIS2 esetében a részletek még pontosításra várnak és a tagországok csak később ültetik át a nemzeti jogba az irányelveket, de az biztos, hogy az EU-n belül tevékenykedő cégeknek komoly munkát kell fektetniük abba, hogy eleget tegyenek a jogszabályoknak. Ha észszerűen implementálják az előírásokat a helyi jogrendbe, az jelentős előrelépést hozhat a hazai vállalatok kibervédelmi fejlettségében, ám ehhez kulcsfontosságú, hogy már most elkezdjék a felkészülést. A BlueVoyant szakértői áttekintették, hogy várakozásaik szerint mit jelentenek majd a gyakorlatban a jogszabályok.