Internetcenzúra Magyarországon: lesz vagy nem lesz?

Szalay Dániel, 2002. november 10. 11:14
Cáfolja Pósvári Sándor, hogy internetcenzúrát tervez a hamarosan megalakuló Magyar Internet és Digitális Média Kamara, melynek ő maga is egyik alapítója. A kamara alapító szabályzatának tervezetében ugyanakkor ez áll: "A kamara szakértői bizottsága útján felügyeleti jogkört gyakorol a médiaszolgáltatói tevékenységet végzők stratégiája és fejlesztési tevékenysége felett, e jogkörében adatot és tájékoztatást kérhet."
Bár csak pénteken, sajtótájékoztató keretében jelentik be, hogy megalakítják az e-kamarát, ötlete mégis nem kis vihart kavart többek között az Információs Társadalom- és Trendkutató Intézet (ITTK) levelezőlistáján, de vitát indukált a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Online Szakosztályának listáján is. Tucatszámra érkeztek az olyan üzenetek az elmúlt napokban, melyek szerint a Magyar Internet és Digitális Média Kamara szabálytervezéteben internetcenzúrára való törekvésre utaló passzusok is láthatóak. Lapunk megkereste a kamara egyik szervezőjét, Pósvári Sándort, mit gondol minderről, valamint a Netért elnökét, Németh Attilát.

Megkeresésünkre Pósvári elmondta, telefonszáma nyilvános, így bárki felhívhatja őt, ha kérdése, kételye merülne fel. Hozzátette, semmiféle cenzúráról nincs szó az új kamara kapcsán. "Semmiféle cenzúra nincs, amit közzétettünk egy elképzelés, melyet két ember lelkes és ingyenes munkával összeállított, hogy legyen miről vitatkozni (látom bejött). Az alapszabályt a törvény után az első közgyűlés állapítja meg, melyben a regionális irodák képviselői is benn ülnek."

Leszögezte, semmiféle kötelező tagságban nem gondolkodnak, de szemben a MIME (Magyar Internezetők Magán Egylete) 4 éves tevékenységével, a kamarától csak azok vehetnék igénybe a szolgáltatásokat - és azok lesznek választhatók -, akik egyben tagok is. Pósvári Sándor szerint aki meg akar győzödni igazáról, az olvassa el az 1995 óta publikált írásait. Bárki kutathatja, lennék-e tagja vagy adnám-e a nevem bármilyen antidemokratikus, cenzúrázott kamarához - nyilatkozta a Prím Online megkeresésére az internetes újságíró.

"Megtisztelő, hogy több fórum is foglalkozik a kérdéssel. Azonban 12 évvel a rendszerváltás után mindemellett azt kell megértenünk, hogy jogunk és lehetőségünk van arra, hogy saját ügyeinket irányítsuk. Ennek megfelelően nem ártana, ha azok, akik aktív tagjai tudnak lenni egy közösségnek, alkotó (!) vitákban tudnának részt venni, a kamara alapító tagjainak jelentkeztek volna, illetve akkor, amikor a kamara feláll, a különféle területekre tanácsadóként, ill. a kamarába tagként jelentkeznének. Ilyen egyszerű. Szemben egy alapszabály-tervezet (!) első megfogalmazásával, ugyanis bármennyire hihetetlen, 8-10 évvel a hazai net indulása óta még soha, senki nem fogalmazott meg ilyet, így az első kísérletezőnek engedjünk meg némi szubjektivitást és tévedést. Majd 2-3 hónap múlva, a jelenleg passzív tagok véleményének figyelembevételével, alkotó vitában megcselekedjük azt, amit a net megkövetel" - érvelt.

Szerkesztőségünk kíváncsi volt a kamara egy másik ismert alapító tagjának, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társaságának véleményére is. Az idei Matáv-ellenes tüntetéskor megalapított, bíróságon bejegyzett egyesület elnöke, Németh Attila nem félti önállóságát a kamarához való csatlakozással:

"A kamaráról azt gondolom, hogy sok civil szakértő, hozzáértő és felhasználó, egyesület, szervezet, valamint a politikusok alapítják, ezért egyedül ez az egy esélyünk, hogy valami összegzett, hatákony fellépést produkáljunk, de természetesen, a Netért önállósága mellett. A politikusok megnyerésére azért van szükség, hogy valami elmozdulás legyen, és a hosszú távú, fenntartható, egészséges fejlődés legyen a trend, és ne a teljes leépülés."

Hozzátette, bár nem feladata a kamara nevében nyilatkozni, szerinte túl sommás lenne a sajtótájékoztató előtt ítéletet mondani. "Amit feltételezek, ez legkisebb mértékben sem a sajtószabadság vagy bárminek a korlátozásáért van, nem hiszem, hogy a cenzúra lenne a cél" - húzta alá Németh, aki ugyanakkor elismerte, még csak egyszer látta az anyagot.

Azt még elmondta, hogy amennyiben a tartalmi cenzúra legkisebb esélye felmerülne, el fognak gondolkodni sok mindenen. Állítása szerint ezt mások is így fogják gondolni, mert - mint fogalmazott - az interneten (a jogellenes eseteket kivéve) nincs helye semmiféle cenzúrának.

Legutóbb az Orbán-kormány próbálta meg a hazai internet egy kézbe összpontosítását. A polgári kormány tervezete akkor nem kis vitát váltott ki, mert kiderült, a Stumpf István vezette kancellárminisztériumba kerülne a magyar internetes domének kezelése az elektronikus kereskedelemről szóló jogszabály értelmében. Végül, a kirobbant botrány után, elállt tervétől a polgári kormány, és a domének kezelése továbbra is az Internet Szolgáltatók Tanácsánál maradt.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

2019. augusztus 19. 09:35

A Magyar Telekom 2019. második negyedéves eredményei

2019. augusztus 8. 11:32

Új tulajdonosa van a UPC-nek

2019. augusztus 1. 12:20

A Bosch és a Daimler megvalósítja a vezető nélküli, automatizált parkolást

2019. július 31. 16:53
online sportfogadás