A magyar nethasználók főként e-maileznek és híreket olvasnak a világhálón
A GfK Csoport legutóbbi, a kelet- és közép-európai régióban az internethasználati szokásokat kutató felmérésének adatai szerint tízből négy magyar használja az internetet. Az internetpenetráció mértékét tekintve a régióban Szlovénia (62 százalék), Ausztria (59 százalék) járnak az élen, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában a magyarországihoz hasonlóan alakul az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az internetet használó honfitársaink közel háromötöde minden nap netezik – a régióban ennél többen csak Szlovéniában csatlakoznak a világhálóra napi rendszerességgel.
A kutatás eredményei szerint a régióban a netezők a világhálóra főként e-mailezés, azaz elektronikus levélküldés és –fogadás céljából csatlakoznak. A naponta, illetve majdnem naponta e-mailezők aránya: a tizenhárom országból tízben közel minden második felhasználó naponta kap, vagy küld e-mailt. A napi rendszerességgel levelezők legtöbben Szlovéniában vannak (77 százalék), a sorban második helyen Magyarország áll (73 százalék) – ezzel megelőzve többek között Ausztriát és Csehországot is. Az interneten keresztül történő, elektronikus kapcsolattartás lehetőségével legkevésbé az ukrán netezők élnek – itt 43 százalék soha nem küld, vagy fogad e-mailt.
Ettől eltérő képet mutat az interneten keresztüli „csevegés”, azaz chat-elés. E téren legaktívabbnak a román nethasználók mutatkoznak: a válaszadók 45 százaléka közel napi rendszerességgel él e lehetőséggel. Ehhez közelít az arány Bulgáriában (43 százalék). A magyar válaszadók közel egynegyede használja eme online kommunikációs eszköz lehetőségeit, minek eredményeképpen a tizenhárom ország sorában a nyolcadik helyen áll. Legtöbben Szerbiában (68 százalék) és déli szomszédunknál, Horvátországban (67 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy soha nem chatelnek.
Az internetes híráramba a szlovén nethasználók kapcsolódnak be a legnagyobb arányban: 69 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a hírekről, információkról naponta, vagy majdnem naponta tájékozódik az interneten. Regionális összehasonlításban Lengyelországban (68 százalék), Magyarországon (64 százalék) és Szlovákiában (63 százalék) hasonlóan magas azok aránya, akik a hírek, információk után a világhálón kutatnak. Az internetet hírolvasásra legkevésbé Romániában (49 százalék), Ukrajnában (38 százalék) és Szerbiában (32 százalék) használják a netezők.
Legtöbben Lengyelországban (76 százalék) és Szlovéniában (72 százalék) böngésznek a nethasználók különböző weboldalakat napi rendszerességgel. A világháló ilyen célú használata legkevésbé Romániában jellemző, ahol megkérdezettek több mint fele soha nem kapcsolódik a világhálóra emiatt.
Az internethasználattal kapcsolatban gyakran merül fel a szellemi termékek jogvédelmének témája. A kutatás kiterjedt annak vizsgálatára is, mely országokban milyen arányban használják a világhálót a netezők képek, filmek és zeneszámok letöltésére, illetve megosztására. A számok tükrében megállapítható, hogy szélesebb körben jellemző a tartalomletöltés, mint a fájlmegosztás. Bulgáriában és Ukrajnában a megkérdezettek 56 százaléka legalább havi rendszerességgel tölt le képeket, filmeket és zeneszámokat a világhálóról és fájlmegosztás terén szintén a bolgár felhasználók (és velük együtt a szlovákok) a legaktívabbak – mindkét országban a válaszadók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább havi rendszerességgel oszt meg a világhálón ilyen jellegű tartalmakat. A magyar nethasználók 36 százaléka szokott legalább havi rendszerességgel képet, filmet, vagy zeneszámot letölteni, fájlmegosztásra pedig nem egészen harmaduk használja a netet.
Online játék szolgáltatással legtöbben szintén Bulgáriában élnek – itt a megkérdezettek 27 százaléka naponta, vagy majdnem naponta, 16 százalékuk legalább havonta, 10 százalékuk pedig ritkábban, de játszik az interneten. Magyarország az online játékokba bekapcsolódó nethasználók arányát tekintve a középmezőnyben foglal helyet.
Az internet ma már nem csupán a szórakozás, de a hétköznapi életet sok szempontból megkönnyítő eszközként is szolgál – így például lehetővé teszi banki ügyeink, illetve beszerzéseink távolból történő intézését. Az internetes bankolás – a 13 ország összehasonlításában – egyértelműen Ausztriában a legnépszerűbb szolgáltatás: közel minden második nethasználó intézi pénzügyeit legalább havonta az interneten keresztül. Hazánkat e téren egyaránt megelőzi Lengyelország, Szlovénia, Horvátország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia.
Interneten keresztül közel minden negyedik osztrák nethasználó rendszeresen, további 34 százalék pedig rendszertelenül ugyan, de vásárol a világhálón. E tekintetben a régió második helyezettje Csehország, ahol az online rendszeresen vásárlók aránya csak 16 százalék, ám a netezők további 36 százaléka szintén itt intézi alkalmanként beszerzéseit. Hazánkban mindössze 4 százalékot ér el azok aránya, akik rendszeresen használják az internetet vásárlásra. A megkérdezettek 81 százaléka saját bevallása szerint soha nem vásárol a világhálón.
Kapcsolódó cikkek
- Az otthoni gépek 93 százalékán van vírusirtó
- Direkt marketing - etikus adatkezelést várnak el az emberek
- A rendszeres játék nem mossa össze a valós és a virtuális világ határait
- Technológiai cégek: magas iparág iránti bizalom, lassuló növekedés
- Megugrott a csúcstechnológiás televíziók iránti kereslet
- Felmérés készül az infokommunikációs szállítói piacról
- Magyarországon még nem jellemző az e-banking
- Szerelmet a férfiak fogadtak
- Mennyit számít a TV-nézők életkora?
- "Technology Fast 50": A leggyorsabban növekvő közép-európai technológiai vállalkozások
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Tovább bővül az Euronics – két új áruházzal és több mint 5 ezer átvevőponttal készültek
Jelentős fejlesztésekkel és új forgatókönyvvel fordul rá az ünnepi szezonra az Euronics. November közepéig két új áruház nyílt Dunaharasztiban és Kecskeméten, de jelentősen bővül az átvevőpontok száma is. A műszaki cikkeket, szórakoztatóelektronikai termékeket forgalmazó vállalatnak így összesen 67 üzlete és 5400 átvevő helye van, utóbbiak száma ráadásul jövőre már 8500-ra rúghat a Foxpost és a Packeta egyesülésének eredményeként.
Hogyan formálja át az AI az életünket, a munkánkat és a globális társadalmunkat?
Az AI fejlődése nemcsak technológiai szempontból hoz forradalmi változásokat, hanem társadalmi és gazdasági hatásai révén is alapjaiban formálja át mindennapi életünket, az emberi döntéshozataltól kezdve, az iparágak hatékonyságán át egészen a közvélemény (át)formálásáig. A Neuron Solutions által szervezett AI Night rendezvény célja az volt, hogy elismert szakértőkkel és a különböző iparágak képviselőivel egy kötetlen beszélgetés keretében tárja fel azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az AI használata során a vállalatok, a munkavállalók és a társadalom egésze szembesül.
Rangos szabadalmi díjat nyert az LG innovatív megoldása
Valószínűleg minden autóvezető találkozott már azzal a szituációval, amikor egy komplex csomópontban, bonyolult kereszteződésnél, ismeretlen útvonalon a megszokottnál nagyobb kihívást jelent a tájékozódás, a továbbhaladáshoz szükséges távolságok vagy az irányok azonosítása. Az LG Electronics (LG) által kifejlesztett kiterjesztettvalóság-technológia (AR) éppen erre kínál megoldást, mégpedig úgy, hogy az autóba épített kijelzőn egyértelmű, az irányokat mutató, könnyen értelmezhető utasításokat, illetve különböző vezetési forgatókönyveket jelenít meg 3D-s grafikák generálásával.
A KPMG a Corvinus stratégiai partnere lett
Stratégia megállapodást kötött Magyarország első számú üzleti, gazdaság- és társadalomtudományi egyeteme, a Budapesti Corvinus Egyetem és a KPMG, hazánk egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cége. Az egyetem és a tanácsadó cég közötti együttműködés három alappilléren nyugszik; ezek az oktatás, a kölcsönös tudásátadás, valamint a tehetséggondozás-, tehetségek utánpótlása.
A Xiaomi bemutatta az alapvető kulcstechnológiákon alapuló fenntartható fejlődési stratégiáját
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében résztvevő államok konferenciáján (COP29), mint az év legjelentősebb klímacsúcsán a Xiaomi Corporation (továbbiakban „Xiaomi” vagy a „Csoport”) – a fogyasztói elektronikai termékek és okoseszközök globális, vezető gyártója, amely az Internet of Things („IoT”) platform által összekapcsolt okostelefonokra és okoshardverekre épül – bemutatta a fenntartható fejlődést célzó stratégiáját, amely alapvető kulcstechnológiáin alapul. A vállalat emellett ismertette legújabb szén-dioxid-menedzsmenttel kapcsolatos fejlesztéseit a „Human x Car x Home” okos ökoszisztémájában, ami egy újabb stratégiai lépés a Xiaomi számára a klímakormányzás területén.