Prim Hírek

Interjú Schannen Frigyes ügyvezetővel a témában

Nemrég jelent meg az Efma és a Roland Berger közös tanulmánya az Internet of Things, "a dolgok internete" biztosításra gyakorolt hatásairól. Hogyan zajlott a tanulmány készítése és az IoT-nek mely részterületeivel foglalkozik?

A tanulmányban 8 nyugat-európai ország 23 biztosítójának közreműködésével vizsgáltuk az IoT biztosítási piacra gyakorolt hatását, a biztosítók vezetőit kérdeztük az IoT-ben rejlő lehetőségekről és kockázatokról. Az Internet of things, avagy a "dolgok internete" igen sokrétű fogalom, mi a biztosítás szempontjából legrelevánsabb területekre, az okos autó (connected car), az okos háztartás (connected home) és az okos egészségügy (connected healthcare) lehetőségeire voltunk kíváncsiak.

Mit jelent tulajdonképpen az Internet of Things? Hogyan lehetne ezt a fogalmat definiálni?

Az Internet of Things koncepció alatt az általunk használt tárgyak interneten keresztüli összeköttetését, kommunikációját értjük. A számítógépek internete után egyre több nem IT eszköz, például autó, háztartási gép csatlakozik IT eszközökhöz és egymáshoz is. Ezek a tárgyak egy teljes rendszert alkotva értékes információt szolgáltatnak rólunk, felhasználókról, ami megváltoztathatja a nekünk nyújtott szolgáltatások természetét, így a biztosításét is.

Mik a tanulmány főbb megállapításai? Hogyan befolyásolhatja az IoT a biztosítások piacát?

Az IoT újraoszthatja a szerepeket a biztosítási piacon. Úgy látjuk, annak érdekében, hogy a biztosítók az IoT világában meghatározóak tudjanak maradni, új képességeket kell, hogy elsajátítsanak. A tanulmányban felvázolt szcenáriók alapján ezek az IoT-hoz való alkalmazkodást lehetővé tevő stratégiai lehetőségekből erednek: vagy szoros partnerséget kell kialakítaniuk a jövőbeli IoT ökoszisztémák tulajdonosaival, vagy új termék- és értékesítési modellt kell kidolgozniuk a jövőbeli IoT piacterekre, vagy pedig az információs önrendelkezés elterjedése mellett kell nagyon határozottan lobbizniuk.

Miből fakad mindez? Miért érdekes az IoT a biztosítás szempontjából egyáltalán?

Az IoT nagy lehetőséget jelent a biztosítók számára, jelentősen átalakíthatja az értékajánlatot, mivel testre szabottabb biztosítási termékek létrehozását, a kárigények csökkentését és a CRM javítását teszi lehetővé. Az IoT-eszközök rengeteg adatot szolgáltatnak majd (illetve már most is) a felhasználókról.  A fő kérdés, hogy kinek lesz hozzáférése a felhasználók adataihoz. Kinek lesz hozzáférése magához a felhasználóhoz, vagyis az ügyfélhez.

A tanulmány és korábbi tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel (50%) az IoT rendszerek tulajdonosai kezében lesznek ezek az információk. Ezt a think tank részvevői az alapértelmezett szcenáriónak tekintik. Nagyon jó példa erre a szcenárióra a tartalomszolgáltatás, ahol az ökoszisztémáknak a kiépítői, olyan techóriások, mint a Google vagy az Apple az iTunes és egyéb platformok által a teljes információkészletet kontroll alatt tartják. Ami ezt a folyamatot más mederbe terelheti, az az információs önrendelkezés szabályozás általi elősegítése lehet. Ez utóbbi szcenáriót a think tank résztvevői a második legvalószínűbbnek (35%) tartják. Itt személyes felhő kezdeményezésekre kell gondolni, amelyek lehetővé teszik a felhasználók saját adataik feletti kontrollját.

Amennyiben a szabályozás nem a második szcenárió felé orientálja az IoT-t, kérdés, kik lesznek a connected car, home és health IoT rendszerek kiépítői. Ugyanazon techcégek, mint a tartalomszolgáltatási ökoszisztéma kiépítői (pl. Google, Apple), az autógyártók, vagy esetleg a biztosítók? A biztosítók pozíciója még nem teljesen egyértelmű, a megkérdezett vezetők 89%-a szerint a connected car és connected home ökoszisztéma kialakításában már biztosan nem tudnak meghatározó szerepet játszani, de a connected health területén közel 40%-uk szerint még van esélyük dominánssá válni.

Amennyiben az alapértelmezett szcenárió lesz a jövő, tehát nem a biztosítók birtokolják az ökoszisztémát, annak három lehetséges következménye lesz rájuk nézve: vásárolniuk kell az adatokat az azokat birtokló ökoszisztéma tulajdonosoktól; az ökoszisztéma tulajdonosok, mint közvetítők fognak a biztosítások értékláncába bekapcsolódni vagy pedig az ökoszisztéma tulajdonosok fognak biztosítóvá válni. Mindegyik szcenárió kedvezőtlen a biztosítók számára: az első extra költséget jelent, a második során marzsuk megosztására kényszerülnek, a harmadik esetben pedig részben kiszorulnának a piacról. Hasonló történik párhuzamosan például a telekommunikációs piacon is: a telekommunikációs cégek fő szolgáltatása, a hangátvitel mellékes szerepbe kezd szorulni az adatforgalom mellett, ezért új termékek keresésére kényszerülnek.

Mit tehetnek a biztosító társaságok?

Három fő stratégiai irányt látunk. Elsősorban a biztosítóknak el kell érniük, hogy az ökoszisztémák tulajdonosai ne ellenőrizhessék az adatokat, így más szolgáltatók, beleértve a biztosítókat is, közvetlen hozzáférést nyerjenek azokhoz és azokon keresztül az ügyfelekhez. Alternatív stratégiája lehet a biztosítóknak hogy globális partnerségre lépnek az ökoszisztéma tulajdonosokkal, főleg a nem-élet biztosítások értékesítése területén. Harmadik stratégiai lehetőségként, a biztosítók felkészülnek a IoT piactérben történő értékesítésre, árazásra és a nagyon rövid innovációs ciklusokra.

Mit tehetnek a Magyarországon aktív biztosító társaságok?

Az IoT elsősorban egy globális trend, amely globális reakciót igényel a biztosítóktól. Ezen belül főleg a nem-élet biztosítóknak tanácsoljuk, hogy az IoT kérdéskörrel stratégiai szinten foglalkozzanak. A magyar biztosítók szerencsés helyzetben vannak, mivel az innovációs hullámok USA/Nagy-Britannia és Németország után csak harmadik lépésben jutnak el hozzájuk, így a piaci tapasztalatok alapján egy második generációs IoT stratégiát tudnak majd kialakítani. Addig is három konkrét javaslatunk van: a globális IoT trendek monitorozása; amerikai, brit és német piaci tapasztalatok kiértékelése és szcenárió alapú IoT forgatókönyvek kidolgozása.