Költségcsökkentéssel digitalizálódna a bankszektor
Komoly, átlagosan a költségek 10 százalékát elérő költségcsökkentési munkába kezdenek a világ pénzintézetei. Felismerték ugyanis, hogy a digitalizáció komoly kihívást jelent számukra. A megtakarított pénzt várhatóan digitalis képességeinek fejlesztésére fogják fordítani. Elsősorban a mesterséges intelligencia, a vállalatirányítási rendszerek és az automatizálás területén kívánnak előrelépni – derül ki a Deloitte 2019-es, több mint 1200 vezető megkérdezésével készített banki költséggazdálkodási felméréséből.
A kiberbiztonság valamint a digitális átalakulás – a világ bankjainak többsége úgy látja, leginkább ez a két külső kockázati tényező jelenti a legnagyobb kihívást számukra. Ugyanakkor az iparágon belül – leginkább az USA-ban és Európában - a legnagyobb kockázatot az informatikai rendszerek megbízható működése jelenti. Ezen felül a pénzintézetek többségének a megfelelő szakembergárda felépítése, fejlesztése és megtartása, valamint az üzletvitel folytonosságát garantáló folyamatok és rendszerek hiánya is komoly fejtörést okoz. Nem meglepő, hogy a felmérés szerint a következő két évben a világban tevékenykedő bankok árbevételük növelésével, termékeik jövedelmezőségének fenntartásával és technológiai fejlesztésekkel lesznek elfoglalva.
Újdonság viszont, hogy a fejlesztésekkel a bankok főként a digitális képességeiken szeretnének javítani. Elsősorban a mesterséges intelligencia használatában, a vállalatirányítási rendszerek (ERP) tekintetében valamint az automatizálás területén szeretnének előrelépni. A célok eléréséhez komoly befektetésekre lesz szükség a szektorban, ahol már el is kezdődött a takarékoskodás. A költségcsökkentés egyébként továbbra is alapvető cél a pénzintézeteknél, a megkérdezettek 72 százaléka ilyen tervekről adott számot, kétharmaduk összköltségeinek legalább 10 százalékát szeretné megtakarítani.
„Amikor költségcsökkentésről vagy hatékonyságnövelésről beszélünk, nem csupán költségek megtakarítását értjük alatta, hanem idő és erőforrás felszabadítását is, amelyeket a digitális transzformáció szolgálatába állíthatunk” – mondta Major Dóra, a Deloitte Magyarország Tanácsadási üzletágának szenior menedzsere.
Az eddigi költségcsökkentési lépések főként taktikai jellegűek voltak, de a jövőben várhatóan a stratégiai intézkedések nyerhetnek teret. Az elmúlt két évben egyébként a leggyakoribb költségcsökkentési módszer a bankszektorban az üzleti folyamatok egyszerűsítése volt. Ezt követte a szervezeti struktúra áramvonalasítása, illetve a szabályozásoknak való megfelelés javítása. A következő 24 hónap során stratégiai költséggazdálkodási lépések várhatók, ezáltal a taktikai és stratégiai lépések aránya kiegyensúlyozottabbá válik. A felmérés ugyanakkor rámutat: már sokan vágtak neki a költségek csökkentésének, a legnagyobb akadály továbbra is a sikeres végrehajtás. „A megfelelő stratégia, módszertan, vezetői elköteleződés és a digitális megoldások alkalmazása ezen jelentősen javíthatnak” – tette hozzá Major Dóra.
Kapcsolódó cikkek
- Accenture Technology Vision 2020: fókuszban az ember
- Egyre közelebb az online cégek adóztatása
- 10 trend, amit a technológia diktál a 20-as évekre
- Öt jóslat a blokklánc-technológia és a kriptovaluták 2020-as évéről
- Tovább erősíti technológiai tanácsadás üzletágát a Deloitte
- Ezt nyerik a biztosítók a digitalizációval
- Az európai szakpolitika kedvez a nemzeti digitális fejlődésnek
- Az ABB és az Ericsson egyengeti az ipar digitális átalakításának útját
- Úton a GDPR tanúsítvány felé? – Új adatvédelmi ISO szabvány
- Ezekre a techológiai trendekre érdemes most figyelnie cégvezetőként!
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.