Évről-évre nő a webáruházak forgalma
Zajdó Csaba, a WebShop-Experst Kft. ügyvezetője az árukereső.hu Kft. együttműködésével készült, kedden Budapesten sajtótájékoztatón bemutatott közös felmérésükről elmondta, a magyar piacon több mint 3 ezer webáruház van, ám a forgalom 90 százalékát mindössze az e-boltok 10 százaléka generálja. Hozzátette, az idén a forgalom a becslések szerint 175 milliárd forint lesz, de a szakértők általában "alálőnek" a piacnak.
Palocsay Géza, az árukereső.hu operatív igazgatója kifejtette: mivel az internetes vásárlás alfája és ómegája egyszerűség és a gyorsaság, azok az oldalak számíthatnak sikerre, amelyek ezt figyelembe véve, folyamatosan, személyre szabottan fejlesztik működésüket.
Elmondta, a webáruházak forgalma azért nő évről-évre, mert a kényelem miatt is egyre többen választják az internetes vételt a hagyományossal szemen, s nő a bizalom a világhálós fizetéssel kapcsolatban is.
Kifejtette, a lényeg az, hogy minél kevesebb lépéssel, regisztráció nélkül, többféle fizetési mód közül választva vehesse meg valaki a terméket. A hírlevelekben például csak célzott ajánlatok, speciális hirdetések jelenjenek meg, mert csak ekkor tudják felkelteni a potenciális vevők érdeklődését. Az úgynevezett "esernyőajánlatok" nem túl sikeresek, mert a nagy reklámzajban elvesznek.
A 305 webáruház részvételével végzett kutatás alapján a látogatók száma átlagosan napi 500-nál kevesebb, s csak az áruházak 10 százalékát keresi fel ennél több internetező: ezen beül az e-boltok 5 százalékára napi 2 ezernél is többen kattintanak.
A negyedik Nagy Webáruház Felmérés szerint a napi látogatók száma összefügg az áruház korával, minél régebben működik, annál többen keresik fel.
A kutatás mérte az úgynevezett konverziós rátát is, ami azt mutatja, hogy 100 látogatóból hányan vásárolnak. Ezt az indexet is befolyásolja az, hogy mennyi ideje működik az áruház. Az egy évnél fiatalabb áruházak esetében a ráta 1,06 és 1,21 százalék között mozog, míg az 5 événél régebbiek esetében 1,57 és 1,94 százalék között.
A webáruházakban a legtöbben könyvet, élelmiszert, kozmetikai terméket, háztartási árut keresnek, de felkerült a listára a bútor is. Legkevésbé az órát, ékszert, erotikus eszközöket és az alkoholos italokat keresik az internetes boltokban.
Az átlagos tranzakció összege 2011-ben 28.500 forint volt, ami 10 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál: ebben az esetben is igaz az, hogy a régebbi áruházakban többet költenek a vevők. Az egy évnél fiatalabb boltokban ez az összeg átlagosan 20 ezer forint körüli, míg a 4-5 évesekben 30-43 ezer forint közötti.
A webáruházakban valamivel több nő vásárol, mint férfi, ami összefügg azzal is, hogy egyre több nő internetezik. A legtöbben az esti órákban, 19-22 óra között vásárolnak, míg a másik, az előbbinél kisebb csúcs, a délelőtti 8-10 óra közötti időpont.
Palocsay Géza elmondta, az internetezőket a webáruházak akkor érik el a legkönnyebben, ha a kereső oldalakon az elsők között jelennek meg, illetve, ha a közösségi oldalakon is ott vannak, bár ez utóbbi jelenlét nem mindig vezet vásárláshoz.
A közösségi vásárlásokról, a bónuszos, kuponos oldalakról elhangzott: ezek jellemzően szolgáltatásokat adnak el. A termékeladásuk többnyire veszteséges, mivel azt csak a nagyon alacsony ár miatt veszik meg a látogatók.
A webáruházak működtetői ezért úgy ítélik meg, hogy ezek az oldalak nem jelentenek valós veszélyt számukra, 74 százalékuk egyáltalán nem tart tőlük.
Kapcsolódó cikkek
- Helyzet alapú hirdetési platform a PayPal-tól
- Online boltokat zárattak be korrupció miatt Kínában
- E-kereskedelmi konferencia: igaz mesék kamaszoknak
- Hatékonyabb közigazgatást eredményez a kormányzati informatika konszolidálása
- Piacteret nyitott a Bónusz Brigád
- IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia – Túl a kamaszkoron (?)
- Az e-kereskedelem marketinges szemmel
- Szlovákiában kevesebbért vásárolnak az interneten, mint a szomszédos országokban
- Percenként 2400 ruhát értékesített tavaly a legnagyobb e-kereskedő Kínában
- Elektronikus kereskedelmi mintavárosokkal kísérleteznek Kínában
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.