Prim Hírek

Boldogság, elégedettség, jóllét – egyéni törekvéseink, céljaink alapján mást és mást értünk ezek alatt, azonban mindannyian azt szeretnénk, ha a magánéletünk és a munkahelyünk összhangban lenne egymással. 

Tomek Bujok

„Néha csak az összetartozás, az elfogadás és a tisztelet érzésére van szükség ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat a munkahelyünkön. Ezeket azonban csak olyan környezetben lehet igazán átélni, amely a szervezeti struktúra minden szintjén elősegíti az őszinteséget és a tiszteletet” – emel ki egy apróságnak tűnő, de nagyon is lényeges szempontot Tomek Bujok, a No Fluff Jobs CEO-ja, amelyet érdemes lenne a vállalatoknak figyelembe venni. 

Hosszú távon ugyanis kifizetődő lehet számukra, ha a munkahelyi jóléti szolgáltatásokba invesztálnak, hiszen ezek az intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek mind a munkavállalók megtartásában, mind pedig a jobb, vonzó munkakörnyezet kialakításában. Számos tanulmány alátámasztja, hogy azok a munkavállalók, akik boldogok, és elkötelezettnek érzik magukat a munkájuk iránt, magasabb munkateljesítményt nyújtanak, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe és kisebb valószínűséggel hagyják el a vállalatot.

Van, ami a pénznél is fontosabb

A felmérés szerint eltérő motivációk tapasztalhatók az IT-szakemberek és a HR-sek munkahelyi elvárásai között. Érdekesség, hogy míg az IT-sek esetében a magas fizetés a lista élére került, HR szakemberek számára a magas fizetés csak az 5. legfontosabb tényező (57,7%), helyette a támogató és kiegyensúlyozott munkahelyi környezetet és a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Ugyanakkor mindkét terület munkavállalói között a második és a harmadik legfontosabb helyre került a munka és a magánélet egyensúlya (74,5, illetve 73,1%), illetve a kötetlenebb munkavégzés lehetősége – az IT-specialisták 73,7%-a preferálná a távmunkát, míg a HR-szakemberek 68,1%-a a rugalmas munkaidőt. 

Bár az IT-szakemberek kiemelten fontosnak tartják a technikai tudásuk értékelését, és közel egynegyedük (23,6%) elismeri a fejlődési lehetőségek meglétét, 17,8% nem használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert azok nem az ő igényeihez igazodnak. A válaszadók 29,1%-a arról számolt be, hogy egyáltalán nincs lehetősége, hogy fejlessze készségeit.

Az eredmények alapján a munkáltatóknak érdemes megvizsgálni, hogyan tudják jobban személyre szabni a nem pénzügyi juttatásokat is, hogyan lehet a fejlesztési programokat jobban összehangolni az IT-szakemberek sajátos igényeivel. Az időgazdálkodás vagy a munkaterhelés elosztásának javításával, valamint hozzáférhető, releváns és rugalmas fejlesztési lehetőségek biztosításával jelentősen növelhető az informatikusok elégedettsége.

Határ a munka és a magánélet között

Sok informatikai szakembernek nehézséget okoz a munka és a magánélet közötti egészséges határok fenntartása. A válaszadók 39,6%-a néha hazaviszi a munkát, ami hozzájárulhat a stresszhez és hatással lehet a személyes időre. Ugyanakkor majdnem ugyanekkora részük (47,1%) ügyel arra, hogy ne vigye haza a munkát, ami azt mutatja, hogy a munkaidőn belüli munkahelyi kötelezettségek kezelése egyensúlyban van. 

Szintén aggodalomra ad okot: az informatikusok több mint harmada (37,9%) a szabadsága alatt vagy munkaidő után is bekapcsolva tartja a munkahelyi telefonját, ez az állandó készenlét pedig negatívan befolyásolhatja a szabadidőt és a családi életet. A betegség alatti munkavégzés is meglehetősen gyakori. A válaszadók 38,6%-a a betegség ellenére is dolgozik.

A HR-szakemberek esetében még rosszabb a helyzet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásában. Több mint 52%-uk bekapcsolva hagyja a munkahelyi telefonját szabadság alatt vagy munkaidő után, 44%-uk néha hazaviszi a munkát, ugyanennyien szabadidejükben is gondolnak a munkára, közel 43%-uk betegen is dolgozik, valamint 35,8%-uk havonta túlórázik.

Az eredmények mégis azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsége (IT – 64,7%, HR – 67%) elégedett a munka és a magánélet egyensúlyával. Ugyanakkor van még mit javítani azon, hogy a munkavállalók nagyobb hányada tudja optimálisan összeegyeztetni a szakmai és a magánéletét. A rugalmas munkaidő-beosztás javítása és a támogató munkakultúra előmozdítása tovább javíthatná az elégedettségi szintet.

Az elvándorlás kockázata

A felmérés eredményei szerint az informatikusok közel 21%-a jelenleg aktívan keres állást, valamint körülbelül 41%-uk nyitott új lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan 47,2%-uk nyitott külföldi, költözéssel járó állásajánlatokra is.

Az, hogy a válaszadók majdnem fele hajlandó lenne külföldre költözni egy jobb állásajánlatért, arra utal, hogy a jelenlegi munkahelyi környezet és juttatások nem feltétlenül elégítik ki maradéktalanul az igényeiket.

Ez a nyitottság a külföldi lehetőségekre különösen fontos jelzés a munkáltatók számára, hogy a munkahelyi elégedettség javítása érdekében törekedjenek a munkavállalói igények kielégítésére. Ide tartozhat a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, a munka és magánélet egyensúlya, valamint a karrierfejlesztési lehetőségek biztosítása. Ezek a lépések nemcsak a munkahelyi elégedettséget növelhetik, hanem a tehetségek megtartását is elősegíthetik, csökkentve az elvándorlás kockázatát.

Tévesek lennének az informatikusok félelmét hirdető szalagcímek?

A kutatás szerint sem a mesterséges intelligencia fejlődése, sem az iparági válság nem befolyásolja negatívan a munkahelyi stabilitás érzését. A megkérdezettek majdnem 73%-a nem aggódik amiatt, hogy a közeljövőben elveszíti az állását.

Azonban a bizonytalan és aggódó válaszok rámutatnak arra, hogy bizonyos tényezők, mint például a gazdasági környezet vagy a munkaerőpiac változásai befolyásolják az alkalmazottak biztonságérzetét. A vállalatok számára fontos lehet a munkahelyi kommunikáció, és az alkalmazottak támogatása a bizonytalanságok kezelésében.

Ugyanez a helyzet a HR-esek esetében is az IT-szektorban. A válaszadók többsége (66,5%) nem aggódik jelentősen a munkahelyének elvesztése miatt a közeljövőben, ami a munkahelyi biztonság és stabilitás érzésére utal.

___________________ 

A No Fluff Jobs magyarországi munkavállalók megkérdezésével végzett felmérésében mindkét célcsoportban a válaszadók többsége a 25–34 éves korosztályba tartozik, míg a második legnagyobb csoport a 35–44 éves korosztály. Az adatok szerint a válaszadó informatikusok többsége (78,49%) férfi, míg 20,4%-a nő. A HR-esek esetében fordított a helyzet – a válaszadók 88,4%-a nő és 11%-a férfi.