Prim Hírek

A GKI Gazdaságkutató Rt. ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, a pénzügyi intézmények esetében három kérdés eredményeit foglalja magában. A részindexek a következők: E-értékesítés részindex, internet hatása részindex, Internetlehetőség részindex.

Az E-értékesítés részindex értéke 2001 III. negyedévében 27. Az érték bár alacsonyabb, mint az előző felmérés 32-es adata, de még így is erős optimizmust mutat. Leginkább az értékpapírcégek várakozásai csökkentek, melyben nem kevés szerepe van a piacot sújtó érdektelenségnek. A bankok és a biztosítók várakozásai pozitívak, bár szintén mérséklődtek. Mindez azt jelenti, hogy a szektor szereplői a következő 1 évben az interneten keresztüli tranzakciós forgalom további növekedését várják.

Az Internet hatása részindex értéke 2,9, ami jelentő esést jelez az előző felmérés eredményeihez képest (34). A pénzügyi szektor összes ágazata pesszimistábban nyilatkozott az internet piacátalakító hatása tekintetében, ami részben annak köszönhető, hogy a fejlett piacokon is megtört az online pénzpiaci szolgáltatók dinamikus előretörése, részben pedig annak, hogy a korábbi várakozások nagyobb internetpenetrációt és internetes forgalmat sugalltak.

A 2001. II. negyedéves felméréshez képest a pénzügyi szolgáltatók véleménye az internet lehetőségeinek további kihasználásáról javult, ugyanakkor a jelenbeli helyzet értékelése enyhén pesszimista. A pénzintézetek tehát a következő időszakban az internet nyújtotta lehetőségek aktívabb kihasználását valószínűsítik.

A 2001 III. negyedévi kutatásban résztvevő bankok a teljes bankrendszer eszközének több mint 77%, a biztosítók a szektor összes díjbevételének 34%-át képviselték. Az értékpapírcégek összforgalom alapján számolt reprezentáltsága a 2001. III. negyedéves felméréskor 6% volt (az értékpapírcégek 20%-a válaszolt). A reprezentativitást nagymértékben rontotta a befektetési szolgáltatások piacán zajló negatív tendencia, mely következtében egyre több értékpapír-kereskedéssel foglalkozó vállalkozás számolja fel tevékenységét, illetve olvad be anyabankja szervezetébe.

A 2001 III. negyedéves tanulmány további fontos megállapításai:

Jelenleg hat bank nyújt folyószámla-szolgáltatást az interneten keresztül, míg egy bank befektetési jegyek értékesítésére használja ezt a csatornát. A folyószámla-szolgáltatást nyújtó bankok 2001. első félévének végén kb. 103 ezer lakossági és 15 200 vállalati internetes ügyféllel rendelkeztek. Ez 61%-os növekedést takar fél év alatt a lakossági és 22%-os bővülést a vállalati internetes ügyfelek számában.

A hat bank esetében az internetes ügyfelek aránya a lakossági piacon átlagosan kb. 3,4%-ot tett ki, míg a vállalati piacon a hányados értéke kb. 3,3% volt 2001 júniusának végén.

Az internetes lakossági ügyfelek 2001-ben havonta átlagosan kb. 2 db tranzakciót bonyolítottak le online módon, míg a vállalati ügyfelek átlagosan 7 tranzakciót kezdeményeztek.

A bankok megítélése szerint a következő 12 hónap során mind lakossági, mind vállalati internetes ügyfeleik száma nőni fog, viszont várakozásaik mérsékeltebbek, mint 2001 elején.

A biztosítók várakozásai szerint 2001-ben összes díjbevételük 0,2-1%-a származik majd interneten keresztüli értékesítésből, ami 2002-ben 1-5%-ra nő. A biztosítók is inkább lakossági, mint vállalati ügyfeleik fele történő internetes értékesítés felfutására számítanak. Mindkét ügyfélcsoport esetén azonban nagyobb sikert remélnek a „nem-életbiztosítások” internetes értékesítésében. Ez a várakozás megalapozott, tekintettel a "nem-életbiztosítások" standardizáltabb megjelenési lehetőségére.

Az értékpapírcégek szerint a lakossági internetes ügyfelek aránya a következő 12 hónapban csak kissé bővül (az egyenlegérték 14), ami jóval mérsékeltebb optimizmust mutat, mint egy negyedével ezelőtt.

2001 júniusának végén a válaszoló öt bank közlése szerint 100 400 mobiltelefonos pénzügyi szolgáltatást igénybe vevő lakossági és közel 8000 vállalati ügyféllel rendelkeztek. A mobilszolgáltatásokat igénybevevő lakossági ügyfelek száma 2001 első félévében 80%-kal, a vállalati ügyfelek száma 93%-kal nőtt. Ez a mobiltelefonon szolgáltató, válaszoló bankok ügyfeleinek átlagosan kb. 2,5%-át, illetve 2%-át tette ki 2001 közepén. A bankok várakozása szerint mobiltelefonos ügyfeleik száma gyorsabban nő a következő 12 hónap során, mint az internetes ügyfelek száma.

Legnagyobb növekedési potenciált a biztosítótársaságok a kötelező felelősségbiztosítás és az utasbiztosítások online értékesítésében látják. Ezt követi a szintén standardizálható lakás-, vagyon- és balesetbiztosítás. A fentiektől elmaradó növekedést várnak a biztosítók a unit-linked és a hagyományos életbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítások internetes értékesítése terén. A casco és az egészségbiztosítási szerződések interneten keresztüli megkötése várhatóan mérsékelt ütemben fog csak növekedni.

A válaszoló és internetes szolgáltatást nyújtó értékpapírcégek online részvényforgalma 1-15%-át tette ki összforgalmuknak 2001 első félévében. Határidős forgalom gyakorlatilag nem volt, és az állampapírok online értékesítése is szinte a nullával egyenlő. A befektetési jegyek értékesítésében 0-5%-ot tett ki az online megbízások aránya. A következő 12 hónap során a legnagyobb aránynövekedés a befektetési jegyek internetes értékesítésében következik be az értékpapírcégek várakozása szerint. Ezt követi arányaiban a részvények adásvételének internetre terelődésének folytatása, míg az állampapírok és határidős ügyletek terén nem várható az internet mint értékesítési csatorna megerősödése.