Már egy-két óra alatt sok milliós veszteség érheti a nagyvállalatokat egy IT-leállás esetén
"A magyarországi nagyvállalatok több mint fele nem rendelkezik katasztrófa-elhárítási tervvel" - állapította meg az a hazai felmérés, amelyben 200 magyarországi nagyvállalat IT döntésekben felelős szakértőit kérdezték katasztrófa felkészültségükről.
A vállalatok egy katasztrófa esetén leginkább a profit csökkenésétől, illetve az adatvesztéstől tartanak, továbbá a vállalatirányítási és CRM erőforrások leállását becsülték a legveszteségesebbnek. Közel 4,5 millió Ft kárral számoltak egy órás leállásnál, ezt követően a megkérdezettek szerint az adatbázisok elvesztése, illetve megsérülése jelenti a legnagyobb kárt. Ennek összegét 1 116 000 Ft-ra becsülték.
„Sajnos Magyarországon a nagyvállalatok jelentős része még nem rendelkezik átfogó katasztrófa-elhárítási tervvel, pedig ennek hiánya komoly anyagi következményekkel járhat egy leállás esetén. Bár a tanulmányból kiderül, hogy a szervezetek tisztában vannak az esetleges követkeményekkel, mégis ritkán kerül sor egy évnél gyakoribb tesztelésre. Rendszeres ellenőrzésekkel jelentős pénzt takaríthatnának meg, hiszen így a vállalatok megelőzhetnék a szenzitív adatok elvesztését, illetve rövidebb időt venne igénybe a helyreállítás is.” - mondta Harold Teasdale, a kutatást kezdeményező Symantec cég magyarországi képviseletének vezetője.
A következményeket illetően a nagyvállalatok 36 százaléka állította, hogy egy katasztrófa jelentős mértékben okozhat adatveszteséget, míg a második helyen a leállások költsége és a profitveszteség szerepelt. A legvalószínűbb IT katasztrófának Magyarországon az áramkimaradást tartják: az elmúlt öt évben a megkérdezett nagyvállalatok közel fele esett már át áramkimaradás miatt történő leálláson. A leállások második leggyakoribb oka a rendszerfrissítéseknek tulajdonítható, amely öt vállalatból legalább kettőt érintett az elmúlt öt évben.
A tanulmány rávilágított arra a tényre, hogy egy bekövetkező üzemzavar esetén a cégek, bár tisztában vannak a katasztrófa következményeivel, nem rendelkeznek átfogó helyreállítási stratégiával, és évente ritkán vagy szinte soha sem tesztelik kataszrófa-elhárítási (DP) tervüket. A megkérdezettek 43 százaléka évente csak egyszer teszteli DP tervét, félévente pedig csupán 2 százalék. Az időhiány és a munkavégzés megszakítása okozta kellemetlenségek miatt a vállalatok többsége ritkábban végzi el a szükséges próbákat. A tervekhez kapcsolódó RTO/RPO követelményeket többnyire évente, vagy még ritkábban értékelik újra és csupán a megkérdezett nagyvállalatok 17 százaléka végez egy évben több ellenőrzést.
A katasztrófa-elhárítási terveket illetően, egyre több nagyvállalat veszi figyelembe a virtuális környezetben elhelyezkedő alkalmazásokat. Szervervirtualizációs megoldásokkal a megkérdezett nagyvállalatok 46 százalékánál találkozhatunk. Az IT szakértők szerint a szervezetek elsősorban alkalmazásszervereket, üzenetküldő alkalmazásokat, webszervereket és adatbázisokat helyeznek virtuális környezetbe. A felmérésből az is kiderül, hogy a virtualizáció enyhén növekvő tendenciát mutat. A szervervirtualizáció bevezetése miatt sok nagyvállalat (56 százalék) a katasztrófa elhárítási tervén is módosított. Ennek eredményeként a virtuális szervereknek átlagosan közel 80 százalékát fedi le a katasztrófa elhárítási terv. A terv részeként a vállalatok egyharmada legalább félévente, ugyanennyien pedig évente tesztelik a virtuális szervereket. A szervervirtualizációs megoldásokat alkalmazó vállalatok közel fele szembesült kihívásokkal a virtuális környezetben elhelyezett adatok, alkalmazások megóvásakor. Leggyakrabban a rendelkezésre álló mentési tárhelykapacitás hiánya okozott problémát.
A felhő alapú tárolás megvalósításának kérdése a katasztrófa-elhárítási tervvel rendelkező vállalatoknak mindössze egynegyedénél merült fel, és egyelőre még csupán csak tervként. A felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó katasztrófa-elhárítási kihívások között elsősorban a mentési lehetőségeket, a rendszerek rendelkezésre állását és a biztonságot említették.
Kapcsolódó cikkek
- Smartmobil 2011: előre tör az Android
- Vidéken egyre többet szól a rádió
- Hogyan látja a világgazdaságot a lakosság a nemzeti teljesítmények minősítésének tükrében
- A közösségi oldalak a legnépszerűbbek az okostelefonokon
- A nők otthonosabban mozognak az iWiW-en és a Facebookon
- Élénk az érdeklődés a mobiltelefonos fizetés iránt a legaktívabb mobilhasználók körében
- Kutatás indul az üzleti intelligencia hazai gyakorlatáról
- GfK: a digitális eszközöket használók fogyasztói szokásai eltérőek
- A jól teljesítő informatikai részlegek titkai
- A világnak könyv, nekünk tévé kell a netről
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pályaorientációs nap volt a Széchenyi-egyetemen
Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként.
A TIME magazin 2024 egyik legjobb találmányának tartja a HONOR Magic V3-at
A HONOR Magic V3 felkerült a TIME 2024 legjobb találmányait tartalmazó éves listájára, amely a legkülönlegesebb, az életünket megváltoztató innovációkat mutatja be számos területen, többek között az egészségügy, az AI és a zöld energia terén.
Felmérés: a hollandiai szervezetek negyede nincs felkészülve kibertámadásra
Hollandiában a közepes és nagyvállalatok negyede nincs felkészülve egy esetleges kibertámadásra – jelentette hétfőn az NLTimes című holland hírportál a KPN holland távközlési vállalat megrendelésére készült felmérésre hivatkozva, amelyben kiemelik az egészségügyi szektor veszélyeztetettségét is.
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
Nemzetközi oktatásfejlesztési program indul az ELTE vezetésével
Az ELTE és még négy európai egyetem alkotta konzorcium 250 ezer eurós támogatást kapott az Erasmus+ felsőoktatási együttműködési partnerségek programban megvalósuló, oktatási és módszertani fejlesztéseket célzó, 2026 végéig tartó REDINEST projektre.