Prim Hírek

Újabban azonban több példát is láttunk arra, hogy melyek azok a területek, ahol az internet nem válik be. A világ összes tőzsdéjén jó néhány technológiai részvény árfolyama sokat esett a közelmúltban, és számos komoly e-vállalat kudarca került az újságok címlapjára.

Egy nemrég végzett felmérés eredményei szerint a weben keresztül lebonyolítható üzletkötések általi "e-gyenlőség" (e-quality) egyre inkább tért hódít Európában - kivéve Magyarországon. Kiderült azonban az is, hogy a hazai kisvállalkozások szerint a kormány nem segíti őket eléggé az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek kihasználásában.

A tanulmányt a Nextra - egy kis- és középvállalatokat kiszolgáló páneurópai internetszolgáltató - rendelte meg, amelyben a kis és közepes méretű vállalatok vezetőit az e-üzletággal kapcsolatos hozzáállásáról és véleményéről kérdezték. (A kutatás részletes eredményeiről Stephen Main, a Nextra UK marketingigazgatója beszélt a Sky News június 27-én 21 órakor kezdődött műsorában.)

A vizsgálat módszertana

A kutatási eredmények abból a felmérésből származnak, amelyet a Nextra, egy kis- és középvállalatokat kiszolgáló páneurópai internetszolgáltató rendelt meg. A felmérést idén májusában végezte az NOP Solutions, 11 országban 825 interjúra került sor, minden beszélgetést telefonon folytatott le az adott ország nyelvét anyanyelvi szinten beszélő munkatárs. A beszélgetések szigorú kvótarendszerben folytak az alábbi országokban: Franciaország, Egyesült Királyság, Svédország, Svájc, Németország, Ausztria, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország és Olaszország.

A kutatás eredményeinek összegzése kimutatta, hogy az európai kis- és középvállalatok vezetőinek mindössze egynegyede érzi úgy, hogy a kormány elegendő támogatást nyújt a hozzájuk hasonló méretű cégeknek az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek kihasználásához. Magyarországon a megkérdezett vállalatok 68%-a szerint a kormány feladata, hogy segítse a cégeket az elektronikus kereskedelem kihasználásában - ez jóval a 44%-os európai átlag fölött van.

A felmérésből kiderült, hogy Magyarország az egyetlen európai ország, ahol a kis- és középvállalatok nem értenek egyet azzal, hogy az internet révén lehetőségük nyílik egyenlő esélyekkel versenybe szállni a világfaluban. A magyar cégek 47%-a van ezen az állásponton, 49%-uknak azonban más a véleménye. A Nextra felmérésében részt vevő összes többi országban a megkérdezett vállalatok többsége (pontosan 68%) úgy érzi, hogy az internet egyenlő esélyeket teremt számukra az üzleti szférában.

A megkérdezett magyar vállalatoknak mindössze 12%-a vallja, hogy az ország megelőzi a többi európai országot az elektronikus kereskedelem bevezetésében - de ez a fajta vélekedés egész Európában általánosnak mondható. Egyedül a svéd kisvállalatok tartják úgy, hogy e tekintetben versenyelőnyben vannak.

A vizsgált magyar vállalatok 37%-a szerint az elektronikus kereskedelem terén Európában Németország jár az élen, második helyre az Egyesült Királyság került, majd Svájc következik.

Az európai vállalatok szerint 2005-re egyre többen férünk majd hozzá az információkhoz a világhálón keresztül, miközben úton vagyunk az internetes gazdaság felé. A megkérdezettek 31%-a szerint öt év múlva egyenesen ez lesz a mobil internetszolgáltatások legjelentősebb felhasználási területe, ami alig marad el attól a 36%-tól, aki szerint a legjelentősebb terület az üzenetküldés (például szöveges üzenetek, hangposta és e-mail) lesz.

A megkérdezett magyar vállalatok 49%-a szerint 2005-re leginkább pénzügyi szolgáltatásokat vesznek majd igénybe az emberek a mobilkereskedelmen keresztül.

A magyar vállalatoknak csupán 16%-a állítja, hogy naponta frissíti honlapját, egynegyedének azonban még mindig nincs weboldala - ez az érték egyébként nagyon közel van az európai átlaghoz. A magyar vállalatok 89%-a szerint össze kell hangolni az európai adótörvényeket, hogy elősegítsék a határokon átívelő elektronikus kereskedelem térhódítását.

Robert D. Line, a Nextra Hungary ügyvezető igazgatója a következőket fűzte a tanulmányhoz:

"Az internet nyújtotta lehetőségeket egész Európában egyértelműen elfogadják. Az érdekelt feleknek azonban el kell gondolkodniuk arról, milyen jellegű szolgáltatások jöhetnek szóba a helyi piacon. A mobilkereskedelmi alkalmazások iránti kereslet például nyilvánvalóan számos tényező - így a műsorszórás jelenlegi szintje és a nyomtatott sajtó elterjedtsége, valamint számos kulturális, földrajzi és társadalmi-gazdasági tényező - hatására eltéréseket fog mutatni. Lehet, hogy egy világfaluban élünk, de ennek a falunak még mindig világosan behatárolható negyedei vannak, amelyek valódi jellegét nem szabad szem elől téveszteni."