Az elszabadult BYOD - Hogyan tovább?
Egyre több szervezet engedélyezi munkavállalóinak saját eszközeik használatát és a hozzáférést a vállalat adataihoz a munkavégzés során, bárhonnan és bármikor. A Bring Your Own Device (BYOD) jelenség 2007 körül kezdett elterjedni, amikor a vállalati vezetők elkezdtek okostelefont és táblagépet használni a munkavégzés során. A BYOD trend széles körben elterjedt, a munkavállalók is elvárták ezt a fajta rugalmasságot, de a munkáltatók is kihasználták, hogy a kollégák produktivitása növekszik.
A munkavállalói és a munkáltatói hozzáállás
Annak ellenére, hogy a BYOD már évek óta megállíthatatlanul terjed, néhány munkaadó már kételkedik a BYOD gazdasági előnyeinek fenntarthatóságában. A technológiai elemző Gartner szerint például a BYOD nem okvetlenül csökkenti, csak csökkentheti a működési költségeket. A Gartner szerint „a vállalkozások a mobileszközök jobb kihasználásának lehetőségeit keresik, ugyanakkor a szoftverek ára, az infrastruktúra, a személyes támogatás és a kapcsolódó szolgáltatások ára idővel emelkedni fog”.
Néhány vállalat szerint azonban a BYOD szabályozásokkal sok pénzt lehet megtakarítani, és ezt adatokkal is alátámasztják. A VMware állítása szerint a vállalat kétmillió dollárt spórolt a megfelelő BYOD szabályozással, amely a munkaadók számára lehetővé teszi a saját eszközök vásárlását és saját mobilszolgáltatójuk ügyfélszolgálatának használatát.
A vállalati jogászok játsszák a rossz zsaru szerepét?
Sok jogász tart attól, hogy az üzleti környezetben használt magáneszközök adatvédelmi, tulajdonosi és biztonsági kihívásokat jelentenek. Emiatt a vállalat jogászai gyakran kerülnek olyan irigylésre nem méltó helyzetbe, hogy egyedüliként akadályozzák a BYOD elterjedését és ezen keresztül a cég költségcsökkentési terveit.
A valóságban az alternatívák ugyanannyi problémát hoznak magukkal, mint a BYOD maga, így alaposan át kell gondolni minden egyes mobil alapú megoldás kockázatait és nyereségeit. Például azoknak a munkáltatóknak, akik nem engedélyezik a dolgozói eszközök használatát munkahelyi környezetben, biztosítaniuk kell vállalati tulajdonú mobilkészülékeket a munkavállalók számára. Nem meglepő módon a kollégák párhuzamosan mindkét eszközt használják személyes és üzleti ügyeik intézésére – akár engedélyezi ezt az adott vállalat, akár nem –, utat nyitva számos jogi és adatkezelési problémának.
A saját mobileszközök korlátozása csökkentheti a vállalati eszközök és a rajtuk lévő tartalom magáncélú felhasználásakor keletkező kockázatot, azonban ezeket a veszélyeket a szabályozás sem szünteti meg véglegesen. Az adatvesztéshez, illetve az eszközök ellopásához kapcsolódó kockázatok továbbra is veszélyt jelentenek, függetlenül attól, hogy az adott eszköznek ki a tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy minden járulékos kockázatcsökkentést, amely a dolgozói eszközök használatának szabályozásából ered, egyensúlyba kell hozni azzal az összeggel, amelyet a BYOD bevezetésével lehet megtakarítani. Másként fogalmazva, a döntéshozónak meg kell értenie, hogy a tulajdon kérdése (dolgozói vagy vállalati eszköz) nem az egyetlen tényező, amit figyelembe kell venni a mobileszközök használatának szabályozásakor.
A valóságban a munkavállalók elvárják, hogy üzleti és magáncélra is használhassák a mobilkészülékeket, függetlenül attól, hogy ezek saját vagy vállalati tulajdonban vannak. Ezzel összhangban a munkaadók is úgy gondolják, hogy a mobileszközök rugalmas használata növeli a dolgozók termelékenységét. Szerencsére az új mobiltechnológiák és a megfelelő belső szabályozás elegendő rugalmasságot biztosítanak, így a vállalati jogászoknak már nem kell eljátszaniuk a rossz zsaru szerepét.
A mobileszköz-használat feltételeinek tisztázása általában a vállalat IT- vagy az IT biztonsági osztályának feladata, azonban az ebből eredő problémák kezelése már a vállalati jogászok vállát nyomja. A legtöbb esetben megfelelő tervezéssel és a jogi osztály útmutatásaival a problémák elkerülhetők vagy jelentősen csökkenthetők lennének. Sajnos a jogászok döntéseit sokszor felülírják a technológiai beruházásokkal kapcsolatos üzleti döntések, ezért proaktívan kell megérteni és kezelni a mobileszközök használatakor inkább előbb, mint utóbb felmerülő kockázatokat és költségeket.
Kapcsolódó cikkek
- Szélessávú körzethálózati fejlesztések Nógrád megyében
- Esélyegyenlőség - Kerekasztal a digitális akadálymentesítésről
- Media Hungary 2014: van élet a felhőn kívül?
- A netnyelv a téma a magyar érettségin
- E-mailt küldhetnek a királynak az alattvalók
- Szigorodik a kínai internet szabályozása
- A megbízható szállítás fontosabb a vaterázóknak, mint a gyorsaság
- A magyarok negyede vesz igénybe ingyenes online telefonos szolgáltatást
- Symantec éves összefoglaló: virágzik a kiberbűnözés
- Kínai kampány az online pornográf tartalmak ellen
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.