Globális adózási jövőkép: Paradigmaváltás az ENSZ kezdeményezésében?
A nemzetközi adózás szabályrendszerében jelentős változás közeleg: az ENSZ új adóügyi keretegyezményen dolgozik, amely az OECD jelenlegi reformjaitól eltérő módon kínálna megoldásokat, különös tekintettel a fejlődő országok érdekeire. A tervezett rendszer átfogó célja, hogy a multinacionális vállalatokat és vagyonos magánszemélyeket is érintő, méltányosabb és átláthatóbb globális adózási környezetet teremtsen. Vajon milyen hatással lesz mindez a digitális gazdaságra, és hogyan befolyásolja majd a már bevezetés alatt álló globális minimumadót?
A közelmúltban az ENSZ konkrét lépéseket tett a globális adózási környezet átalakítására. A cél egy méltányosabb és hatékonyabb, de leginkább a fejlődő országok számára megfelelőbb nemzetközi adózási keretrendszer kialakítása lenne. Az új adózási rendszer felépítéséről és szabályairól még keveset tudni, azonban úgy tűnik, hogy az OECD által vezetett, jelenleg is zajló globális adóreform (azaz a globális minimumadót is magába foglaló két pilléres megoldás) után az ENSZ által kimunkálandó “Adóügyi Együttműködési Keretegyezmény” lehet a következő jelentős újítás a nemzetközi adózás terén. Ez vállalatcsoportokat, kormányokat, adóhatóságokat és vagyonos magánszemélyeket egyaránt érinthet.
Az ENSZ 2013-ban már kiadott egy „gyakorlati kézikönyvet” a transzferár témában kifejezetten a fejlődő országok szempontjait szem előtt tartva. Ennek az anyagnak azóta két frissített változata is megjelent, a legutóbbi 2021-ben. Ezek a kiadványok az említett keretegyezmény előhírnökeiként már iránymutatásként szolgálnak és támogatást nyújtanak a multinacionális vállalatcsoportoknak és érintett kormányoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben. „Az ENSZ transzferár iránymutatásai ugyan kevés fundamentális vagy koncepcionális eltéréshez vezetnek, de van néhány érdekesség, mint például az úgynevezett Hatodik Módszer vagy a vélelmezett kapcsolt vállalkozás intézménye. Ezért azoknak a vállalatcsoportoknak, akiknek olyan országban van érdekeltségük, ahol az ENSZ modellt követik, érdemes lehet alaposabban átnézni a helyi szabályokat.” – mondta Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A folyamat legutóbbi fejleményeként az ENSZ tagállamainak képviselői jóváhagyták az ENSZ Nemzetközi Adóügyi Együttműködési Keretegyezményhez készített ún. “Terms of Reference” elnevezésű dokumentumot, amely a később összeállítandó Keretegyezmény elérendő céljait, alapelveit, illetve az ahhoz csatlakozó országok vállalásait fogalmazza meg. Ezek között megjelenik a digitális gazdaság megfelelő adóztatása, a méltányosság és átláthatóság, illetve a vagyonos magánszemélyek adóelkerülése elleni fellépés is.
Alapvetően elmondható, hogy a koncepció támogatói jellemzően fejlődő országok (főleg Kína és India), míg az ellene szavazó, illetve tartózkodó országok főleg fejlett országok (például az USA, illetve az OECD és az EU tagállamai). Ez is rámutat a fejlődő és a fejlett országok érdekeinek eltérésére a nemzetközi adózás terén. Ez az érdekütközés már megjelent az OECD által kidolgozott két pilléres megoldás tárgyalásai során is, és alapvetően elmondható, hogy a fejlődő országok („a globális dél”) ENSZ szintű fellépése a nemzetközi adózási rendszer formálására ennek hatására kapott lendületet.
„Ezáltal két globális szervezet is, az ENSZ és az OECD is törekszik a nemzetközi adózás szabályozására. Kérdés azonban, hogyan viszonyul majd egymáshoz a két rendszer, miként tudnak egymás mellett párhuzamosan működni, és milyen hatást gyakorolhat mindez a javarészt az OECD-koncepciók alapján kialakult adóegyezmények rendszerére, valamint az OECD által kidolgozott, bevezetés alatt álló globális minimumadó koncepciójára.” – mondta el Bujtor Alex a Deloitte adóosztályának menedzsere.
A jelenlegi döntés alapján a Keretegyezmény és még két jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyv készülne el 2027-ig, amikor az ENSZ közgyűlése szavazhatna ezek elfogadásáról. A tagállamok számára a Keretegyezmény ezt követően nyílna meg aláírásra, illetve ratifikációra.
Kapcsolódó cikkek
- Komoly átrendeződés alatt a gyógyszeripar és az egészségügyi ágazat
- Küzdelem a csalások ellen: ma már nem elég, ha automatikusan ellenőrizzük az összes tranzakciót
- Egyre több cég fektet generatív mesterséges intelligenciába
- 21 cég részesült elismerésben a 2024-es Kiválóan Vezetett Vállalatok díjátadóján
- Adatvezérelt, AI-alapú ügyfélélmény és döntéshozatal: a GBS jövője
- Jelek az űrből: megszakítás nélküli lefedettség földrajzi korlátok nélkül
- Küszöbön a következő évek legfontosabb uniós jogszabálya – érdemes figyelni a cégeknek
- A mesterséges intelligencián is múlhat, hogy nyertes vagy vesztes lesz-e egy bank
- Online platformot üzemeltető szolgáltató? – Lehet, hogy fizetnie kell!
- Szigorodó szabályok a pénzmosás elleni küzdelemben
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.