Prim Hírek

Mindebből két következtetés adódik: vagy nem mondanak igazat az internetezők, vagy kevesen vannak, és még 80 százalékos szavazati arányuk sem kompenzálta a nem internetezők nagymértékű távolmaradását.

Nézzük, mit mutatott a felmérés egészében és részleteiben! Az internetezők többsége egyértelműen pozitív hatásokat vár a csatlakozástól mind saját maga, mind pedig tágabb, illetve szűkebb környezete számára. A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy az internetes társadalom (többnyire fiatal és iskolázottabb összetételéből fakadóan) nyitottan, a kínálkozó lehetőségeket kihasználva, aktív szemléletmóddal közelít az Európai Unióhoz.

Az EU-val kapcsolatos ismereteiket a kutatás résztvevői erős közepesre értékelték. Az ötfokozatú skálán a leggyakrabban választott érték a semleges 3-as volt. A szubjektív értékítéleteket tovább vizsgálva az is látható, hogy nem igazán lehet tudásukban magabiztos csoportokat elkülöníteni. Igaz ugyan, hogy a férfiakhoz, a fővárosban és a megyeszékhelyeken élőkhöz, illetve a felsőfokú végzettségűekhez némileg magasabb átlagértékek tartoznak, ám ezek a különbségek nem túl jelentősek.

Hogyan ítéli meg Ön az Európai Unióval kapcsolatos ismereteit? (ötfokozatú skála, a nemek tekintetében)

Hogyan ítéli meg Ön az Európai Unióval kapcsolatos ismereteit? (ötfokozatú skála, az iskolai végzettség tekintetében)

Hogyan ítéli meg Ön az Európai Unióval kapcsolatos ismereteit? (ötfokozatú skála, a településtípusok tekintetében)

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az internetezőknek mely témákban lenne szükségük információkra, jól látható, hogy a lista éllovasai az uniós munkavállalási és tanulási lehetőségek. Különösen érdekes ez az eredmény akkor, ha felidézzük a magyar munkaerő immobilitásáról szóló elméleteket és statisztikai adatokat. Aligha kétséges, hogy a magyarországi internetezők - egyelőre igen szűk - csoportja sok szempontból különbözik az ország többségétől, azaz (jelenleg mindenképpen) az EU-val kapcsolatos nyitottság és aktív hozzáállás képviselője. A fokozott érdeklődést jelzi az uniós hírek igen magas átlagértéke is.

Leginkább milyen jellegű uniós információkra lenne Önnek szüksége? (az egyes válaszok százalékában)

Ez a fajta lelkesedés azonban nem párosul feltétlen hurráoptimizmussal. Általános tendencia, hogy a válaszadók úgy gondolják, az országnak inkább lesz előnyös a csatlakozás, mint saját maguk, illetve közvetlen környezetük számára. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a tágabb környezet (azaz az ország vagy a régió) felől a szűkebb környezet felé haladva egyre nő azoknak a száma, akik szerint sem előnyei, sem pedig hátrányai nem lesznek a csatlakozásnak, sőt a legtöbben magát az országot féltik, hiszen 19 százalék azoknak a pesszimistáknak az aránya, akik a majdani csatlakozást hátrányosnak tartják Magyarország jövője szempontjából. Itt azonban nem lehet említés nélkül hagyni a média szerepét sem, hiszen az ország sorsának megítélésekor csupán 4 százalék a dönteni nem tudók aránya, míg minden más - a mindennapi hírekből és információkból közvetlenül csak nehezen vagy egyáltalán nem levezethető - esetben ennek három-négyszerese.

Véleménye szerint a csatlakozásnak milyen hatása lesz...? (az egyes válaszok százalékában)

Hosszú évek óta jellemző vélekedés, hogy az ország lakossága az uniós csatlakozástól leginkább a gazdasági fellendülést, a nyugat-európai életszínvonal elérését várja. A hazai internetezők esetében sincs ez másképp, hiszen 60 százalék véli úgy, hogy a gazdaság egyértelmű haszonélvezője lesz az integrációnak. Látható azonban az is, hogy a közvetlen anyagi jólét mellett igen előkelő helyen szerepel a katonai biztonság (amely jogilag valójában inkább a NATO-tagságból következik), illetve az ország demokratikus fejlődése, azaz a tagság nem közvetlen gazdasági hatásai.

Véleménye szerint a csatlakozásnak milyen hatása lesz az alábbi területeken? (az egyes válaszok százalékában)

Két kényes és sokszor hangoztatott ellenérv az ország szuverenitása, illetve a magyar nyelv és kultúra féltése - ám a válaszok alapján ezek nincsenek különösebb veszélyben. Az előbbire vonatkozóan 29 százalék hátrányosnak, míg a döntő többség, 62 százalék semlegesnek tartja a csatlakozást. A nyelv és a kultúra esetében még kisebb, 14 százalék a negatív hatásokat említők aránya.

Kik azok, akik magabiztosan várhatják az elkövetkezendő néhány évet? A válaszok alapján - amelyek természetesen csupán vélemények - leginkább kifizetődőnek a politikusi pálya bizonyul majd, de viszonylag kedvező kilátásokra számíthatnak a nagyvállalkozók és a köztisztviselők is. Nem sok jóval kecsegtet azonban a jövő a mezőgazdasági dolgozók esetében, sőt a magáncégek alkalmazottai, az ipari munkások és a nyugdíjasok sem lesznek egyértelműen nyertesei a csatlakozásnak.

Véleménye szerint a csatlakozásnak milyen hatása lesz az alábbi csoportok számára? (az egyes válaszok százalékában)

Végezetül lássuk, hogy a szavazás előtt néhány nappal mit ígértek szavazási hajlandóságukkal és a szavazás módjával kapcsolatban az internetezők!