A Skype és társai már minden tizedik céghez betették a lábukat
Átalakulóban a vállalati távközlési piac
Az üzleti szegmens a '90-es évektől kezdve évről évre többet költött távközlési szolgáltatásokra. A folyamat evidens volt, hiszen ezen a területen is jelentős lemaradásokkal küzdött a magyar gazdaság, ám a hátrányt - elsősorban a nagy- és középvállalati szegmensben - kezdtük ledolgozni. A '90-es években, illetve részben a jelen évtized elején a fejlesztések fókuszában még az alapvető ICT-alapinfrastruktúra kiépítése állt: a cégek vezetékes vonalakat és SIM-kártyákat vásároltak, alközpontokat állítottak rendszerbe, internetes végpontokat telepítettek, vagy éppen telephelyeiket szervezték valamilyen adathálózatba. A piac ezt a bővülést valamennyi naturália mentén követte: növekedett a vezetékes fővonalak, az üzleti SIM-kártyák, az internethez hozzáférő telephelyek száma, valamint egyéb megoldások és eszközök elterjedtsége. Mindezek következményeképpen természetszerűleg bővült a hang- és/vagy adatcélú távközlési szolgáltatásokat nyújtó cégek gazdálkodó szervezetektől realizált bevétele is, amelynek [vezetékes telefónia, mobiltelefónia, internet-hozzáférés és adatátviteli szolgáltatások összességében] jelenlegi nagyságát havi nettó 20 milliárd forintra becsülik a BellResearch elemzői.
100 távközlési szolgáltatásra fordított forintból az évtized elején még közel 85, ma pedig hozzávetőlegesen 80 a hangcélú szolgáltatásokhoz [vezetékes és mobiltelefónia] kapcsolódik, ezért nem meglepő, hogy a b2b távközlési piac növekedésének megtorpanása is ezzel a területtel függ össze. A kulcsszó a "verseny", ami - közgazdasági axióma - előbb-utóbb letöri az árakat is. Az adat- és üzleti kommunikációs piacokon, illetve a mobilpiacon a verseny mindig is tetten érhető volt, nem úgy - a szabályozó minden törekvése ellenére - a vezetékes hangpiacon.
Az áttörést az elmúlt néhány év hozta meg. A hagyományos telefonszolgáltatás [POTS: Post Office Telephone Service / Plain Old Telephone System], amely a hagyományos infrastruktúrára [PSTN: Public Switched Telephone Network] épül, több oldalról is harapófogóba került. A mobiltelefónia a mobilitás, az alternatív és kábeltelevízió-szolgáltatók az alacsonyabb ár és a verseny, az internettelefónia [VoIN: Voice over Internet] az ingyenes hívások oldaláról erodálták az inkumbensek [hagyományos közcélú vezetékes szolgáltatók] főleg nemzetközi és távolsági hangszolgáltatásból származó bevételeit. Mindezek következtében a vezetékes hangszolgáltatás ügyfélszámai, a beszélt percek mennyisége és az árbevételek radikális csökkenése az elmúlt évek [és ezen belül is a 2004-2006-os időszak] meghatározó jelenségévé vált, ami a teljes üzleti telekommunikációs piac kis mértékű zsugorodását eredményezte.
Az adatpiac növekedésének motorját az utóbbi években a szélessávú internet-hozzáférések, illetve az IP-re épülő komplex üzleti kommunikációs megoldások [pl. az IP-VPN] terjedése jelentette. Ma már a társas vállalkozások kétharmada használ internetet, közel háromnegyed részük szélessávon [elsősorban DSL-en] fér hozzá a világhálóhoz. Az adatátviteli piac mérsékelt bővüléssel írható le: a telephelyek között és/vagy nemzetközi relációban adatátvitelt folytató cégek számossága alig változik, a növekvő végpont- és felhasználói szám generálta sávszélesség-bővítési igény és az IP-alapú hálózatok számítanak a fő mozgatórugónak.
A vezetékes telefónia elsődleges kihívója a mobil [volt és maradt], a sikere pedig a rugalmasságban, gyorsaságban, de elsősorban a tarifális kérdések megválaszolásában keresendő - gondoljunk csak a zárt felhasználói csoport [CUG] szolgáltatások terjedésére, amit a mobillal rendelkező cégek közül minden ötödik használ. Az üzleti vezetékes forgalom csökkenésében nem elhanyagolgató szerepet játszottak az ún. "fix-to-mobil" híváselterelő megoldások is: a mobilszolgáltatók, kihasználva a vezetékes-mobil végződtetés magas díját, könnyűszerrel győzték meg a vállalatok vezetőit a GSM-adapterek és közvetlen GSM-kapcsolatok beruházási költségének gyors és feltétlen megtérüléséről [4-ből 3 nagyvállalat használ ilyet a vezetékesről mobilra irányuló hívásköltségek csökkentésére]. A másik támadási frontot az inkumbensek számára az "alternatívok" jelentik: ma már minden ötödik társas vállalkozás szolgáltató-előválasztással [pre-selection] vagy hívásonkénti szolgáltatóválasztással [call-by-call] igyekszik optimalizálni vezetékes telefonszámláját. A kábeltelefónia piaca egyelőre marginális, a kábelszolgáltatóknak egyelőre nem sikerült megszólítaniuk a vállalati ügyfeleket. A VoIP-szolgáltatások mellett a 2005-ös év a VoIN-ról [Voice over Internet] is szólt, a Skype és társai már minden tizedik céghez betették a lábukat - még ha „intézményesült módon” nem is integrálódtak a vállalatok távközlési infrastruktúrájába.
Ezekre a kihívásokra az inkumbensek nem [vagy csak lassan] tudtak válaszolni, ennek eredőjeként egyre nagyobb méretet öltött a vezetékes hangforgalmi churn, ami a teljes üzleti távközlési piacra rányomta a bélyegét - hiába bővült kisebb-nagyobb mértékben a három másik részpiac [mobil, internet, adatátvitel]. A 2005-ös év azonban ebben a tekintetben változásokat hozott, a kutatási eredmények alapján alátámasztható, hogy a hagyományos vezetékes szolgáltatók ügyfélmegtartó [és forgalommegtartó] törekvései többé-kevésbé elérték céljukat. A vezetékes telefónia piaca "érzékelhető mértékben" nem csökken tovább [ezzel együtt a teljes üzleti telekommunikációs piac zsugorodása is megállt], bár már minden tizedik ezen a területen elköltött forintösszeg az "alternatív" vezetékes szolgáltatásokhoz [elsősorban VoIP-szolgáltatásokhoz] kapcsolódik. A VoIP-versenybe az inkumbensek is egyre inkább beszállnak, illetve azt is felismerik, hogy elsődleges feladatuk az új területeken való térnyerés, ahol kvázi újramonopolizálhatják a piac egy részét [elsősorban az NGN hálózatok felé való overlay migrációs technikával]. A mobilpiacon a SIM-kártyák száma még növekszik, de ezt bevételi oldalról nem tudják lekövetni a mobiloperátorok: a piac szerény mértékben bővül. Az adat- és internet-hozzáférési részpiacokban még [bőven] van potenciál, azonban e piacokon az évi 10-15 százalékos piacbővülés is mindössze 5-10 milliárd forintos bevételtöbbletet jelenthet a távközlési szolgáltatóknak.
Kapcsolódó cikkek
- Megvehetik az Avayát - új kommunikációs menedzser változat
- Ericsson: három lábon állás a stratégia
- Megnyílt Bukarestben a CERF
- Avaya: One-X Portal és vállalati üzleti folyamatokat segítő CEBC
- Allround-szoftver grúz mobilszolgáltatónál
- Folytatja az EU a német távközlési törvény miatt jogsértési eljárást
- Alternatívok lobbiznak a hatékonyabb szabályozásért
- Brüsszel szerint fogyasztói szemmel javul a távközlési helyzet az EU-ban
- Oracle: visszaesnek a távközlési bevételek
- A VoIP-szolgáltatások jelentik a legfőbb veszélyt
Telekom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Így parkolunk mi: hol és mennyit fizetnek a magyarok a várakozásért?
Országosan 720 forintot fizetnek átlagosan az autósok egy parkolásért, de 1000 forint alatt ritkán ússza meg az, aki Budapest belvárosában áll meg a járművével – derül ki a Simple mobilapplikáció statisztikájából. Több órát inkább a népszerű kirándulóhelyek és fürdők környékén várakoznak a magyar autósok, ezért vidéken a nyár számít kiemelt időszaknak parkolás szempontjából.
Karácsony korlátok nélkül
Az embereket egymástól elválasztó láthatatlan, de nagyon is érzékelhető falak áttöréséről szól a Telekom idei karácsonyi kampánya. Magyarország mellett a Deutsche Telekom Csoport kilenc másik európai országában bemutatott alkotás üzenete, hogy a bennünket körülvevő sokféle gátat legtöbbször mi magunk teremtjük meg, és hogy tudatos igyekezettel ugyanolyan egyszerűen lebonthatjuk őket – sokszor éppen a hétköznapok innovációi által – mint amilyen észrevétlenül felépültek.
A Samsung AI-alapú újításait ismerte el a Consumer Technology Association
A Samsung legújabb termékeit és szolgáltatásait a rangos CES 2025 Innovációs Díjjal ismerte el a Consumer Technology Association (CTA) szervezet, a vállalat négy kategóriában a „Legjobb Innováció” címet is elnyerte. A díjakat két hónappal a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb technológiai eseményét, a CES 2025 kiállítást megelőzően osztják ki, ezek az elismerések is kiemelik a Samsung elkötelezettségét a fogyasztói elektronika határainak bővítése iránt. A mesterséges intelligencia, a fenntartható tervezés, valamint az inkluzív felhasználói élmény terén megvalósított fejlesztéseivel a Samsung továbbra is mércét állít az iparágban.
A HONOR Magic V3 és V2 a minimalista divat legjobb barátai
A telefon, a kulcsok, a laptop, a pénztárca, a tablet, az iratok és egyéb, a hétköznapi munkavégzéshez – sőt, létezéshez – szükséges holmik cipelése kimerítő lehet. Nem beszélve arról, hogy kihat a divatra is: elvégre olyan táskákra van szükségünk, amikbe ezek mind beleférnek. A táskaválasztás pedig öltözetünket is meghatározhatja.
Rejoy: Vitték a felújított telefonokat, mint a cukrot
A Rejoy november 17-ig tartó Black Fridayának első napján a magyar vásárlók több mint ezer darab felújított okostelefont, tabletet, laptopot és okosórát rendeltek meg. A mobilok közül a vásárlók az iPhone 12, 13 és 15-ös modellév felújított példányait keresik a leginkább, míg laptopból az M1 lapkával szerelt MacBook Air volt a legnépszerűbb. Utóbbi 199 990 forintos felújított példányait néhány óra alatt elkapkodták.