Prim Hírek

A becslések szerint 20-30 százalékkal több ilyen szakemberre lenne szükség, amit alátámaszt az is, hogy vannak olyan telekommunikációs és számítástechnikai vállalatok, amelyek már most sem találnak megfelelő szakembert az üres állásokba. Dombi Gábor, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára szerint Magyarországon 80-100 ezer IT-szakember dolgozik, míg az üres állások száma eléri a 10-15 ezret.

A főtitkár elmondta, évente alig ezer frissen végzett szakember hagyja el a iskolákat, de ennek az ötszörösére lenne szükség. Mivel az oktatásban nem várható hirtelen létszámnövekedés, az üres álláshelyek száma a következő években tovább nő. Az üres állások betöltésére már a magyar cégek is alkalmazzák a csábítás módszerét: ma már Magyarországon is dolgoznak indiai és régióbeli, például erdélyi programozó, IT-szakemberek.

Dombi Gábor úgy vélte, a jó magyar szakemberek itthon is találnak versenyképes állásokat, s nehezen szakadnak el környezetüktől. S mivel az IT-ipar, például a szoftverfejlesztés nem féltétlenül igényli, hogy a szakember átköltözzön egy másik országba, valószínűleg távmunka végzésének ajánlatával próbálják majd elcsábítani a hazai szakembereket.

Az IT-szakemberek iránti európai keresleti konjunktúrát jól jellemzi, hogy miközben az Európai Unióban 18 millió munkanélküli van, 500 ezer betöltetlen informatikai állást tartanak nyilván. Az előrejelzések szerint e betöltetlen állások száma néhány éven belül 1,8 millióra nő. Ezzel kapcsolatban Liptay Gabriella, az Ericsson Magyarország kommunikációs igazgatója leszögezte: számukra a probléma nem mennyiségi, hanem minőségi kérdésként merül fel. Kevés ugyanis az olyan mérnök, akit a csúcstechnológiát kikísérletező kutatói területen lehet alkalmazni. A 250 kutató-fejlesztő mérnököt, ezen belül 60 kutatót alkalmazó Ericssonnak az a tapasztalata, hogy az érdekes és kreatív munkát végzőket csak nagyon nehezen tudják elcsábítani tőlük, míg a kevésbé izgalmas területen dolgozó mérnökök már néhány tízezer forintos többletjövedelmért átmennek más vállalathoz.

Gyurós Tibor, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) s egyben a Synergon Informatikai Rt. elnöke ezzel összefüggésben elmondta: Magyarország számára szintén nem csak a mérnökök itthon tartása jelent kihívást, hanem az is, hogy át tudja-e csábítani a környező országokból a jól képzett IT-szakembereket. Ez utóbbi azért is fontos, mert az ország csak akkor tud a fejlődés fő sodrába kerülni, illetve ott megmaradni, ha regionális IT-központtá válik. Gyurós Tibor kifejtette: a szakemberek itt-tartásához nem csak versenyképes jövedelem kell, az is fontos, hogy kreatív munkával bízzák meg őket, és jók legyenek a munkakörülmények. Hozzátette: a Synergont nem hagyják el a jó szakemberei, mert a vállalat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy vonzó körülményeket teremtsen számukra. Az IVSZ elnöke úgy vélte, ahhoz, hogy az országban elegendő képzett IT-szakember legyen, össze kell fognia a magánszférának, az egyetemeknek és a kormányzatnak.

Ugyanezt tartja szükségesnek Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora is: úgy vélte, hogy a probléma megoldására egy három-öt éves programot kell kidolgozni, s növelni kell az informatikus hallgatók számát. Jelenleg kétezer informatikus hallgatója van a BME-nek, s évente 400-500 végzett diák kerül a munkaerőpiacra.

Drozdy Győző, a Pannon GSM Távközlési Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági fejlődés legnagyobb gátja az, hogy nincs elegendő villamosmérnök, ezen belül IT-szakember. A rendszerváltást követően sok vállalat tönkrement, s ezért jelentős villamosmérnöki szakembertartalék alakult ki. Ezek tábora azonban gyorsan elolvadt akkor, amikor az IT-csúcstechnológiát képviselő vállalatok megtelepedtek az országban. Ahhoz, hogy a hiányt pótolni lehessen, Drozdy Győző szerint drasztikus lépésekre van szükség: egy éven belül a kétszeresére, három éven belül pedig a háromszorosára kell növelni a villamosmérnöki szakra felvett hallgatók számát. Drozdy Győző azonban hozzátette: félő, hiába növelik a többszörösére az egyetemi keretszámokat, a középiskolákból nem jelentkeznek elegen a megfelelő szakokra. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a vezérigazgató-helyettes szerint a középiskolákban nem megfelelő a matematika, a fizika, illetve a természettudományos tárgyak oktatása.

Mezriczky László, a Compaq Computer Magyarország marketingigazgatója kifejtette: a jó informatikusnak már nemcsak az IT-iparhoz és a számítástechnikához kell értenie, hanem üzleti vénával és jó kommunikációs készséggel is rendelkeznie kell.