EU-s tapasztalatok
"Az EU-ban is óriási gondot jelent az informatikai szakemberek hiánya. Az amerikaiak Dél-Afrikából, Ausztráliából és Európából csalogatják az embereket, az európaiak meg volt gyarmataikról. Például a franciák Afrikából, az angolok Indiából, a németek ezenfelül a klasszikus kelet-európai régióból. Óhatatlanul beindul a népvándorlás, ami, ha nem tesszük meg a megfelelő lépéseket, fiatal tehetségeink jelentős elvándorlásával járhat, akik valószínűleg később már nem foglalkoznak a visszatérés gondolatával. A történelem során mindig voltak preferált "kincsek" - a termelőeszközt a tőke követte, és most a szakértelem -, jelen esetben az informatikai tudás értéke szökött a csillagokba. Mivel a bérek most mindenhol ugrásszerűen nőni fognak, így megfelelő fizetésekkel, illetve juttatásokkal és olyan munkafeltételek megteremtésével lehet a fentiek ellen hadakozni, amelyek exportképessé teszik a magyar informatikai ipart."
"Olyan konkrét lépésekre van például szükség, mint amilyen az egyetemi oktatás átstrukturálása, a felnőttoktatás bővítése, a munkaügy, illetve az átképzőközpontok olyan irányú aktiválása, amellyel a nagy felvevőképességet jelentő informatikai ipar irányába lehetne képezni szakembereket. Ide tartozik a távmunka kérdése is, amelyet például adóengedményekkel lehetne ösztönözni. Fontosnak tartanám, ha megoldható lenne, hogy a hazánkba szállító multik csak akkor részesüljenek a közbeszerzési projektekből, ha Magyarországról ilyen élőmunka-tartalmú termékeket és szolgáltatásokat rendelnek, magyarul Magyarországra hozzák a fejlesztéseiket."
"Magyarországra ma nem azért nem érkezik több külföldi megrendelés, mert nincs, hanem mert a teljesítéshez nem áll rendelkezésre elég szakember, s ez hazánknak az EU-val közös gondja. A szakemberimport pedig épp ezért várhatóan továbbgyűrűzik, és Kelet-Európából importáljuk majd az informatikailag kiművelt főket, azaz ahogy minket is "neokolonializálnak", mi is ezt tesszük majd másokkal."
"Úgy gondolom, a konferencia kávészünetében az e-commerce terjedéséről elcsípett néhány megjegyzés is figyelemre méltó lehet. Európai nagyvállalatok vezetőinek tapasztalatai szerint nem terjed olyan gyorsan az e-commerce, ahogy azt sugalljuk, s többnyire - mivel internetprogramot írni nem különös kunszt, de a szállítási kérdések már fejtörést okozhatnak - a logisztikán akad fenn. A világhálón történő megrendelések kiszállításának logisztikája ma még nagyrészt megoldatlan, és bizonyos fokig megoldhatatlan, hiszen az eddig megszokott disztribúciós lánc - nagyker-kisker-ügyfél - természeténél fogva sokkal racionálisabb, mint amikor nagyságrendekkel több úttal, darabonként szállítjuk az árut egy nagyraktárból az ügyfelekhez. Ezért inkább a business-to-business (B2B) terjed Európában. Fékezőleg hat a business-to-consumer (B2C) jellegű kapcsolatok kiépülésére, terjedésére az is, hogy az internetet csupán értékesítési pluszcsatornaként, kereskedésre használó gyártók egyike sem mer elmenni a kizárólagos B2C irányába, mert biztosak benne, hogy dealereik a maguk kapcsolatrendszerével együtt átpártolnak az ezt a kereskedési formát még nem preferáló konkurens gyártókhoz. Nyugat-Európában most a gyártók között épp patthelyzet alakult ki - olyan ez, mint amikor a dakszli beszalad a róka után a lyukba: mindenki a fogásra vár, de senki nem mer elindulni."
Kapcsolódó cikkek
- Robbanásszerűen nő a digitális univerzum
- Számítógép hátrányos helyzetű fiataloknak
- Kína lekörözte Amerikát az internet-használatban
- Egyre kevésbé figyelünk a veszélyekre
- VOLT kisfilmek az interneten
- Kubában engedélyezték a számítógépek árusítását
- Kína a legnagyobb internet-piac
- Önálló informatikai szakállamtitkárságot hoz létre a GKM
- Keresztesi János az IVSZ élén
- Az amerikai hatóságok támogatják az időseknek szánt mobilokat
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.