Határozatlan időre felfüggesztette a kongresszus az internetes kalózkodás elleni törvényalkotást
A kalózkodás elleni SOPA (Stop Online Piracy Act) jogszabály-tervezet megalkotásával a képviselőház foglalkozik, az intellektuális tulajdon védelmét célzó PIPA (Protect Intellectual Property Act) törvénytervezetével pedig a szenátus foglalkozik. A törvénytervezetek támogatói szerint a filmekhez és zeneművekhez való jogosulatlan hozzáférés évente sokmilliárd dolláros kárt okoz az amerikai vállalatoknak, az ellenzők szerint viszont a tervezett szabályozás az internet cenzúrázásához vezethet és megbéníthatja az innovációt.
Több elemzés szerint a fejlemény a Szilíciumvölgy győzelmét jelenti Hollywood felett. A felfüggesztett jogszabály-tervezetek egyébként az internetes kalózok mellett a gyógyszerek és az autóalkatrészek hamisítóival szemben is megkönnyítenék a hatósági fellépést.
Szerdán, a törvénytervezetek elleni tiltakozás napján leállt a Wikipedia angol nyelvű, valamint több ezer más internetes cég összes szolgáltatása, a Google pedig 7 millió felhasználó támogatását szerezte meg a petíciójához. Egyetlen nap leforgása alatt a legkevesebb 6 szenátor visszakozott a PIPA támogatásától.
A törvénytervezetek további kidolgozásának felfüggesztését pénteken a szenátus részéről Harry Reid, a demokrata többség vezetője, a képviselőház nevében pedig Lamar Smith, a ház jogi bizottságának elnöke jelentette be.
Kapcsolódó cikkek
- Az amerikai rendőrök felhatalmazás nélkül kutathatnak a mobiltelefonokban
- Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (2. rész)
- Felháborodás fogadja a twitteres cenzúrát - Üres címlap, digitálisan (1. rész)
- Az Anonymus csoport megtámadta a szlovák kormány weboldalait is
- Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai
- Oroszországban nem lesz internet-cenzúra
- Az Európai Bizottság helyteleníti a fájlcserélők elleni kemény amerikai fellépést
- Az FBI lecsapott a Megauploadra, az Anonymous válaszul az FBI-t támadta
- Ugrásszerűen megnőtt a mikrobloggerek száma Kínában, regisztrálniuk kell
Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ünnepi akciók vagy csapdák: a leggyakoribb online átverések karácsony előtt – figyelmeztet az ESET
Az ünnepi időszakban még inkább megnő az online vásárlások száma, ezzel együtt a csalók aktivitása is. Az ESET kiberbiztonsági szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy karácsony környékén sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy vásárlóként csalás áldozatává váljunk.
Mit kerestünk 2025-ben? – Megérkezett a Google éves toplistája
A Google hagyományosan év végén teszi közzé „Year in Search” összeállítását, amely áttekintést ad arról, milyen témák keltették fel leginkább a felhasználók figyelmét, és mely keresések voltak a legnépszerűbbek. A 2025-ös lista ismét hűen tükrözi az év közéleti, kulturális és szórakoztató eseményeit, izgalmas képet festve többek között a hazai érdeklődési trendekről – olykor meglepő irányokat is kirajzolva.
A jövő motorjai: innovatív vállalkozók és fiatal vezetők a reflektorfényben
Idén tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Bizalom Gálát, ahol olyan vezetőket méltattak, akik nemcsak értéket teremtenek a munkájuk során, hanem folyamatos inspirációt is jelentenek környezetük számára. A hazai üzleti élet kiemelkedő szereplői hét kategóriában és két különdíjban részesültek. A 2025-ös Leader of The Year díjat Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezetője kapta.
Digitális Érettségi Jelentés: miért nem használják ki a kisvállalkozások az AI-t?
A team.blue, Európa egyik vezető digitális szolgáltatója, ma publikálta legújabb Digitális Érettségi Jelentését, amely feltárja, hogyan viszonyulnak a kontinens kisvállalkozásai a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (AI). A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy bár a vállalkozások többsége nyitott a digitális és AI-megoldásokra, a fő akadály nem a motiváció hiánya, hanem a bizonytalanság és a gyakorlati útmutatás iránti igény.
Mesterséges intelligencia a magyar cégeknél: hol tartunk 2025-ben?
A GKI 2025 júliusában felmérést végzett a hazai vállalatok körében a mesterséges intelligencia (MI) használatáról és elterjedtségéről, amelyre összesen 390 cég adott választ. A felmérés célja az volt, hogy feltárja, mely szektorokban használják leginkább az MI-t, hol tervezik annak bővítését, és mely cégeknél léteznek már belső szabályozások az alkalmazására. Az alábbiakban ezekre a kérdésekre vonatkozó eredményeket ismertetjük.