Prim Hírek

A felmérésben szereplő cégeket ezúttal is a Fortune 500-as listájáról választották ki az elemzést végző London School of Economic & Political Science (LSE) kutatói, akik nyolc üzleti kategória összesen száz olyan nagyvállalatának weblapját vizsgálták meg részletesen, amelynek bevételeiben egyre nagyobb szerepet kap a honlap, pontosabban az ott kínált termékek és szolgáltatások online értékesítése.

Az értékelésből kitűnik, hogy a nagy cégek egyre inkább olyan üzleti eszköznek tekintik az internetet, amely képes tartósan megnövelni bevételeiket. A kutatás másik fontos végkövetkeztetése volt, hogy az e-business előnyeit aktívan élvező, saját területükön többnyire vezető cégek között nemcsak amerikai és nemcsak informatikai vállalkozások találhatók. A vizsgált cégek "webes eredményességének" felmérése ugyanis egyértelműen azt mutatta, hogy az európai cégek az e-kereskedelem segítségével egyre eredményesebben népszerűsítik termékeiket és szolgáltatásaikat.

Az e-business megvalósításában korábban (érthetően) egyértelmű amerikai dominanciát regisztráltak a kutatók, ennek ellenére nem meglepő, hogy az LSE idei, "Worldwide Web 100" címen nyilvánosságra hozott listáját a tavaly hetedik helyen végzett Deutsche Bank vezeti - bár 1999-ben is német bejegyzésű cég, nevezetesen a Deutsche Lufthansa került az első helyre. A mostani felmérés dobogósa egyébként a német pénzintézet mellett a Tesco és a Sony volt.

Az LSE elemzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy Európában és Japánban is megkezdődött az áttörés, a százas lista első 30 cége között ma már csak 14 amerikai - mellettük 13 európai és 3 ázsiai - vállalat található, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy rohamosan csökken az Egyesült Államok fölénye.

Az európai cégek jelenléte az e-kereskedelemben továbbra is igen erős: az első 20 helyből tízet európai nagy szervezetek foglaltak el, a legeredményesebb amerikai cég a Walmart volt, amely így is csak az ötödik helyet érte el.

A kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a weben való megjelenés ma már nem felesleges érdekességnek vagy marketingszempontokból fontos "kirakatpolitikai" elemnek számít. A vizsgálatban szereplő cégek 53 százaléka kínál vállalati webhelyén e-kereskedelmi funkciókat valamilyen formában (például online megrendelés és teljesítés), ami 36 százalékkal több, mint tavaly. E cégek 28 százaléka ajánlja fel a nemzetközi megrendelés lehetőségét, és ez 20 százalékkal több annál, mint amit a tavalyi felmérés adatai mutattak.

A felmérésben szereplő webhelyek üzemeltetőinek 80 százaléka kifejezetten figyeli, hogy mindkét oldalról garantáltan oldják meg a vásárlóknak és más üzleti partnereknek (beszállítók, fuvarozó cégek stb.) az online megrendelések biztonságával kapcsolatos problémáit, ami 45 százalékkal nagyobb érték, mint tavaly volt.

Még többen - a felmérésben szereplő cégek 85 százaléka (!) - foglalkoznak az ügyfelek személyes adatainak védelmével, ami egyértelműen mutatja a biztonságos vásárlás megteremtésére irányuló törekvéseket, ugyanis a tavalyi adatok szerint a vállalkozásoknak még csak 63 százaléka tartotta fontosnak ezt a szempontot.

Annak ellenére, hogy az első 30 helyen végzett cég kiváló eredményeket ért el, számos világhírű vállalat igen alacsony pontszámot kapott, mert webhelyének kivitele nem elég gondos, és nehezen bejárható. A szervezetek 28 százalékánál például hiányzott az internetes funkciók nagy része, a kivitel fantáziátlan volt, az eligazítás pedig kifejezetten gyengének minősíthető.

A felhasználói hűséggel kapcsolatos információ, valamint a hűséget jutalmazó programok csak a felmért helyek 22 százalékánál fordultak elő, ezek közül is csak 15 százalék esetében volt maga a program kifejezetten "webes".

Dr. Steve Smithson, a tanulmányt készítő LSE információs rendszerek osztályának vezetője komoly előrelépést lát a tavalyi "Worldwide Web 100" jelentése óta. Értékelése szerint az idei anyag egyértelmű továbblépést mutat abból a szempontból, hogy a nagy cégek miként alakítják ki e-kereskedelmi környezeteiket. A dot.com-forradalom eredményeképpen a világ nagy szervezetei ma már komoly üzleti eszköznek tekintik az internetet. Az elmúlt 12 hónapban a nagy cégek magas szintű üzleti stratégiákat dolgoztak ki eme új, fejlődő csatorna kiaknázására, valamint üzletük és szolgáltatásaik a vásárlói bázishoz való közelítésére - foglalta össze a tapasztalatokat Smithson.

A Novell elnök-vezérigazgatója is kommentálta a kutatási eredményeket, összegzése szerint: "a felmérés kimutatta, hogy a cégek túlléptek az internet kezdeti csatlakozási és infrastruktúra-kialakítási szakaszán, és a hálózatkezelés új korszakába léptek. Mi több, figyelemre méltó, hogy a felmérésben részt vevő cégek nagy része maga is azt a nézetet vallja, hogy a jövő az internetet, az intraneteket és extraneteket magában foglaló "egyetlen hálózaté". Ez leegyszerűsíti az e-businesst, és biztosítja a hálózati gazdaságban való sikerhez szükséges teljesítményt és rugalmasságot. Ugyanakkor a 2000. évi Worldwide Web felmérés jó néhány vizsgált webhely esetében hiányosságokat is kimutatott. Miközben a vállalkozások vezetőinek többsége azon fáradozik, hogy e-kereskedelmi szolgáltatásokat alakítson ki, a cégek többsége még mindig le van maradva a vásárlás utáni online szolgáltatások terén. A Novell megoldásaival azonban az e-kereskedelmi piac ügyfélkapcsolatait és a hálózatok tűzfalon túli rendszereit is védi."

* * *

Dr. Jekler Rudolfot, a Novell Magyarország kommunikációs vezetőjét a részletes tanulmány eredményeinek elemzése után arra kértük, foglalja össze: mi vezérelte a Novellt, amikor olyan kutatás elkészítésére kérte fel az LSE-t, amelyben nincs utalás arra, hogy a cég webes célszoftverei mennyiben segítik az e-business kiépítését?

Jekler a hálózati gazdaság kiépülésének, illetve az egyetlen hálózat (One Net) koncepciójának általános fontosságával magyarázta a tanulmány megrendelését. A Novell ugyanis a Net Services szoftvercsalád szolgáltatásait a későbbiekben is a felhasználók ismert és látens igényeinek, szokásainak figyelembevételével kívánja bővíteni, így a kutatási eredmények iránytűként is szolgálnak a fejlesztésekhez. A hálózati gazdaság, ezen belül az e-business (B2B és B2C) kiépítéséhez a Novell azt a szükséges alap-infrastruktúrát tudja biztosítani, amellyel az elektronikus kereskedelmi rendszer könnyen kiépíthető, egyszerűen elérhető és menedzselhető, ugyanakkor a partnerek által egyre fontosabbnak tartott biztonsági szempontoknak is maximálisan megfelel. A tanulmányban szereplő cégek korábbi forgalmuk egyre nagyobb részét bonyolítják le az interneten, honlapjuk segítségével esetenként jelentősen növelhették bevételeiket, és ez mindenképpen azt mutatja, hogy az e-business már a közeljövő üzleti életében kétségtelenül meghatározó szerepet játszik.

A tanulmány fontos üzeneteket hordoz a magyarországi vállalkozások számára is. Ma már nemcsak a kifejezetten nagy, nemzetközi üzleti kapcsolatokkal is rendelkező hazai vállalatok fejlesztési stratégiájába kell mihamarabb beépíteni az e-business lehetőségét, hanem a közepes vállalkozásoknak is el kell fogadniuk, hogy az elektronikus kereskedelemhez szükséges környezet kialakítása belátható időn belül alapfeltétele lesz az üzleti életnek - hangsúlyozta Jekler Rudolf.

Európa: billiódolláros nagyságrend

A Forrester Research közelmúltban elvégzett kutatása eredményeképpen azt állítja, hogy az e-kereskedelem 2003-ig tartó évi több mint 100 százalékos növekedése Európában 1,5 billió dollárnyira emeli az online eladások piacát, aminek révén Európa igen komoly részévé válik a 2004-re 6,9 billió dollárosra becsült globális internetes gazdaságnak. (Nem tévedés, az eredeti jelentésben "trillion" szerepel, amely az európai szóhasználatban billiót jelent!) A kutatási eredmények összefoglalójában az elemzők külön kihangsúlyozzák, hogy nem elegendő a weben való puszta jelenlét, a honlapoknak a vállalati márkanév "online kiterjesztéseként" kell felépülniük, a biztonság és az ügyfelek személyes adatainak védelme pedig kulcsfontosságú szempont a terület valódi lehetőségeinek kiaknázásához.

Kutatási módszerek

Az LSE kutatói az elemzések megkezdése előtt a következő nyolc kategóriáiból választottak ki jól működő, saját honlappal rendelkező nagyvállalatokat: autógyártás, média és szórakoztatás, utazás és szállítás, telekommunikáció, szórakoztatóelektronikai és számítógépes vállalatok, pénzügyi és biztosítócégek, kiskereskedelmi cégek, gyógyszeripari vállalakozások.

A felhasznált módszertan az ügyfél és a cég közötti üzleti tranzakciók vizsgálatára épül: az árak és a termékinformáció megtekintésétől kezdve a megrendelésen és a számla teljesítésén át egészen a vásárlás utáni szolgáltatásokig összesen hét szempont alapján vizsgálták meg a kutatók a cégek weboldalait:

- Céginformáció (azon adatok elérhetőségét és tartalmát minősítették, amelyek a vásárlónak ugyanazokat az információkat adják meg, mintha egy valódi pult mögött találkozna vevő és eladó, így például: működési terület, legismertebb termékek/szolgáltatások, pénzügyi helyzet, az értékesítési körhöz tartozó egységek közvetlen, link útján történő elérhetősége).

- Hirdetés és reklám (elsősorban a saját termékekről és szolgáltatásokról közölt ismertetőket, valamint az akciókat, az egyedi ajánlatok gyors elérhetőségét értékelték, de vizsgálták azt is, hogy miként segíti a partnercégek hasonló kínálatának népszerűsítését, elérhetőségét).

- Termékinformációk (itt azt vizsgálták, hogy mennyiben nyújt többet az adott weboldal, mint a hagyományos katalógus-áruházak kínálata, különös tekintettel az ár, a minőség, a megjelenés részleteinek feltüntetésére).

- Online rendelés lehetősége (azt minősítették, hogy a már elfogadott "online bevásárlókosár" gyakorlatánál mennyivel nyújt többet az oldal, például hogy mennyire könnyű kiválasztani a vevő/megrendelő számára az ideális termékeket vagy szolgáltatásokat, és mennyire egyszerű azok elérése külföldről).

- Online fizetés lehetősége (itt nemcsak a "e-pénzzel" való fizetés lehetőségét és annak egyszerűségét vizsgálták, hanem azt is, mennyire nyújt általános információkat a fizetési feltételekről, alternatív fizetési lehetőségekről, mennyire felel meg az online fizetés biztonsági feltételeinek, mennyire garantálja az átutalás biztonságát, illetve milyen pontos tájékoztatást kap erről az oldalt felkereső vásárló).

- Eladás utáni szolgáltatások (azt értékelték, hogy a honlap látogatójáról, illetve a vásárlókról megszerezhető információkat mennyire jól tudja felhasználni a weboldal üzemeltetője, tehát képes-e azonosítani például azt a visszatérő látogatót, aki korábban már vásárolt, és megkaphatja-e a termékkel/szolgáltatással kapcsolatos legújabb információkat).

- A használat egyszerűsége, újszerűség (tipikusan a felhasználói szempontok szerinti értékelési eljárás, amely többek között az oldal többnyelvűségét, a navigáláshoz kapható egyszerű segítséget vizsgálta, és azt, hogy az oldal általános megjelenése menyire segít a felhasználónak a gyors és egyszerű eligazodásban).

A fenti szempontok iránymutatóak lehetnek azon magyarországi cégek számára is, amelyek szeretnének képet kapni saját weboldaluk használhatóságáról, illetve arról, hogy a honlap mennyire alkalmas az elektronikus kereskedelembe történő belépéshez. Azaz megszerezhetőek-e a szükséges információk, és azok mennyiben felelnek meg a fenti szempontoknak?