Prim Hírek

Gordos Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem neves professzorának fejlődési irányzatokat bemutató előadása után, elismert hazai szakemberek tolmácsolásában olyan technológiai megoldásokról hallhattak a résztvevők, mint digitális előfizetői vonal technológiák, aszinkron transzfermód, optikai hálózatok, a kábelrendszerek bekapcsolódása a távközlésbe és szélessávú Internet Protokoll. A hazai távközlési piac egyik központi kérdése az ADSL/DSL alkalmazása, illetve a technológiai megoldások elérhetőségének biztosítása az ügyfelek felé. A témához kapcsolódóan Koralewsky Vilmos, a MATÁV PKI-FI fejlesztési igazgatója ismertette tapasztalatait. A hallgatóság az aktuális piaci trendeket átfogó előadás után egy kerekasztal-beszélgetés keretében megvitatta a szélessávú szolgáltatások terjedésének akadályait és lehetőségeit, valamint a mobil és a vezetékes távközlés kapcsolatát is. A Hírközlési Felügyelet képviseletében Kesselyák Péter, főtanácsos kitért a nemzetközi és hazai távközlési szabványokkal kapcsolatos fontos tudnivalók mellett a jövőre életbe lépő változásokra is. A konferencia egyik kulcsszava a szolgáltatások megfelelő minőségének biztosítása, illetve fenntartása volt.

Andrási Tamás a BellResearch üzletfejlesztési igazgatója a „Piaci körkép a hazai távközlési piacról” c. előadásában a liberalizáció hatásvizsgálata és modellezési lehetőségei mellett részletesen foglalkozott a szélessávú internet-hozzáférés jelenlegi elterjedtségével és a közeljövőben várható tendenciákkal .

Az előadásból megismerhettük, hogy a Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei szerint 2001. év végén az otthoni internet-hozzáférések közül mindössze minden tizedik [9%] minősült szélessávú kapcsolatnak, amely kb. 15-16 ezer, kábeles és DSL előfizetőt jelentett. Az üzleti piacon a tavalyi év végén az 1 fős és nagyobb gazdálkodó szervezetek körében kb. 6-7 ezer szélessávú internetkapcsolat volt azonosítható, amely az összes hozzáférés 8%-át jelentette. Az üzleti és lakossági hozzáférések együttesen 2001 végén kb. 21-23 ezer szélessávú kapcsolatot tettek ki, amelyből kb. 10 ezer volt az ADSL hozzáférések aránya.

A Magyar Infokommunikációs Jelentés eredményei szerint a szélessávú kapcsolatok aránya lényegesen magasabb a 300 fő feletti nagyvállalatok körében [27%], míg mikro [1-9 fős] és kisvállalatok [10-49 fős] esetén 6-8% körül alakul az Internet előfizetéssel rendelkezők bázisán. Az üzleti szférában elsősorban a mikro- és kisvállalatok esetén várható a DSL technológia további terjedése, mivel a nagy és középvállalati szférában a bérelt vonali és ISDN kapcsolatok dominálnak. Míg a bérelt vonal garantált sávszélességével nem, az ISDN-nel inkább versenyképes a DSL technológia, azonban az internetet nemrégiben bevezetett kis- és középvállalatokat kötik több évre szóló szolgáltatói szerződések.

A lakossági szegmensben a szélessávú technológiák jövőbeni terjedése elsősorban a fizetős szolgáltatással rendelkező felhasználók [az otthoni netezők kb. 70%-a vesz igénybe fizetős szolgáltatást] esetén várható, akik közül a jövőbeni fejlesztést fontolgatók közül minden második szélessávú [kábeles vagy DSL] hozzáférésre kíván váltani – hangsúlyozta a BellResearch vezetője a Magyar Infokommunkációs Jelentés lakossági piacra vonatkozó felméréséből.

A régió országaival összehasonlítva, Magyarország a sereghajtók közé tartozik: mind Csehország, mind Észtország megelőzi nemcsak a DSL vonalak abszolút számában, de a 100 lakosra jutó arányban is [az egyéni előfizetői vonalak figyelembe vételével]. A világrangsort egyébként a távol-keleti országok vezetik, amelyek közül Dél-Korea az elmúlt két évben produkált több mint 600%-os növekedéssel 19 millió szélessávú felhasználót tudhat magáénak.

Andrási Tamás előadásában felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai internet „boom” is több tényezőnek is köszönhető, amelyek közül a legfontosabbak:

ŕ a tudatos kormányzati stratégia, amely a gerinchálózatok kiépítésének támogatásában fejeződött ki;

ŕ az ország populációjának elhelyezkedése, amelynek köszönhetően a lakosok 40%-a nagyvárosokba koncentrálódik;

ŕ a szélessávú kapcsolatra épülő alkalmazások széles köre, amelyek közül az elektronikus kereskedelem, utazásszervezés, online játékok és képregények tartoznak a legnépszerűbbek közé;

A szolgáltatók között kibontakozott éles árverseny lehetővé tette, hogy a Dél-Koreában működő több mint 26 ezer internetkávézó mellett az összes postahivatal ingyenes hozzáférést biztosítson.

A hazai piac hasonló fellendítéséhez a BellResearch vezetője szerint nem elegendő csak a jelenlegi internetezőkre koncentrálni: megfelelő alkalmazásokkal a számítógép és a szélessávú internet nyújtotta lehetőségek kibővítésén keresztül fel kell ébreszteni az egyéni vagy családi igényeket. Korábban például kevesen gondolhattak arra, hogy kedvenc filmjüket mozi helyett PC-jük előtt ülve válasszák ki, vagy barátaikkal játékterem helyett az interneten keresztül vágjanak bele egy közös virtuális kalandjátékba.