Magyar IT-piac: 4,6 milliárd dolláros EU-többletforrás
Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az IT-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között a tíz új uniós tagállamban. Ez az infrastruktúra-fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatásbeszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre. Az összeg Magyarországra jutó része 4,6 milliárd dollár.
A közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je – Málta kivételével – a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP.
Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit. Aztán ott a jogszabályi háttér. Az IDC szerint a törvényi előírások fontos szerepet játszanak az IT-piac növekedésében, bár hatásukat gyakran alábecsülik. A nagyobb nyilvánosságot élvező távközlési és adatvédelmi jogszabályoktól kezdve a digitális aláírásokra és a vámügyintézésre vonatkozó, kevésbé ismert előírásokig, az informatika gyakorlati alkalmazása sokféle uniós szabály és irányelv betartása szempontjából kulcsfontosságú.
Az állami és magánszektor szervezeteinek nem egyedül kell állniuk a számlát. A tagállamok nemzeti fejlesztési tervei strukturális alapokon keresztül támogatják a kormányok és a különféle EU-kezdeményezések (pl. az ICT-alapú közigazgatási szolgáltatások kialakítását ösztönző i2010) által meghatározott kiemelt fejlesztési területeket. A közvetlen finanszírozás és a többi pénzügyi eszköz – azon belül az IT-infrastruktúrával és ‑megoldásokkal kapcsolatos beruházásokat ösztönző támogatott hitelek – fő haszonélvezői a közigazgatási szervek, valamint a kis- és középvállalatok (KKV-k).
Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként (azaz uniós tagság nélkül) tehetnék. Magyarországban várhatóan 25% lesz ez az uniós többlet.
Kapcsolódó cikkek
- Berlinnek nem tetszik Brüsszel távközlési csomagja
- Az EU a Google-Doubleclick ügyletet vizsgálja
- Antilop: elindult a korrupcióellenes honlap
- Brüsszel a verseny növelését tervezi, az NHH támogatja
- Megérkezett Európába az iPhone
- Ausztria legsikeresebb IKT-szakvására február 5-től 7-ig
- Ami a menedzsment számára láthatatlan marad
- IDC - az idén 545,5 milliárd forintot költenek informatikára
- A Microsoft elfogadta az EU feltételeit
- Eddig egymillió látogató, hétmilllió letöltés az EUtube-on
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyedülálló elektromos kerékpárral erősít a Decathlon
A mikromobilitási trendek átformálják a városi közlekedést, az infrastruktúra fejlesztésével folyamatosan nő a kerékpározók száma, emellett pedig egyre inkább előtérbe kerülnek az elektromos kerékpárok.
A Sprinter felvásárlásával lépne jelentőset a SAMEDAY
Az akvizíció révén a SAMEDAY magyarországi házhozszállítási infrastruktúrája 60 százalékkal bővülhet a Sprinter tulajdonában lévő több mint 450 kézbesítési pont átvételével. A felvásárlást jelenleg a hatóságok vizsgálják. Ha a felek megkapják a jóváhagyást, az ügylet lezárultát követően egy 6000 átvételi pontból álló régiós out-of-home átvételi hálózat jöhet létre a magyar, román és bolgár piacokon.
Dekarboizáció és hatékonyságnövelés egyszerre az iparban
A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 45 százalékát adja az ipari tevékenység, így a klímacélok elérése érdekében kulcsfontosságú a szektor dekarbonizációja. A Schneider Electric a világ elsőszámú ipari szakvásárán, a Hannover Messén mutatta be azokat az innovációkat, amelyek lehetővé teszik az ipari szereplők számára a kibocsátásuk csökkentését és a termelési hatékonyságuk növelését.
Az SAP AI-alapú fejlesztéseivel a gyáripar is átalakul
A termelékenység, a hatékonyság és a precizitás újabb szintje érhető el azokkal az AI-alapú fejlesztésekkel, melyeket az SAP mutatott be az ellátási láncokhoz kapcsolódó megoldásaiban a Hannover Messe kiállításon. A valós idejű adatokból származó, mesterséges intelligencia által felfejtett következtetések abban segítenek a vállalatoknak, hogy jobb döntéseket hozzanak az ellátási láncok egészében, racionalizálják a termékfejlesztést és javítsák a gyártás hatékonyságát.
Kiderült, hogy állnak a magyarok a robotokhoz
Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.