Így spórolhatnak milliókat a cégek az IT-költségeiken
Évente átlagosan 72 ezer forinttal lehet alacsonyabb az egy főre jutó informatikai költsége egy olyan cégnek, amely az adatait „felhőben”, vagyis külső adatközpontban tárolja – állítja az Eston International Zrt. friss irodapiaci elemzésében. Egy 80 főt foglalkoztató cég nagyságrendileg évi 6 millió forintot takaríthat meg a felhőalapú szolgáltatások révén, ennek ellenére a bérlők túlnyomó többsége még mindig a saját üzemeltetésű szerverszobákhoz ragaszkodik az irodapiacon. A KELER Csoport új informatikai rendszerével négy év alatt több mint százmillió forint megtakarításra számít.
„A saját szerverszobák üzemeltetése nagyon költséges, nem csupán szerverekre, szerverszekrényre van szükség, de például a szünetmentes tápellátást, valamint a klimatizációt is biztosítani kell, nem is beszélve a szervereket felügyelő informatikusok alkalmazásának költségeiről” – mutat rá a költségelemekre Salamon Adorján, az Eston International Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi: sokan nem is tudják, milyen „költséglavina” zúdul rájuk a hagyományos adattárolással, akiknek pedig tudomásuk van róla, azok általában nem tartják elég bztonságosnak a felhőkben való adattárolást. Holott a felhőalapú szolgáltatások egyik legfontosabb előnye az alacsony költségek mellett éppen a biztonság.Mint az elemzésből kiderül, az irodapiacon jelenleg főként a kis, 20-25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek, valamint a nagyobb 60-80 főnél több munkatárssal dolgozó cégek választják a felhőalapú adattárolást. Az előbbiek esetében nem ritka, hogy – például szakmai titkok, bizalmas adatok hiányában – nyitott, publikus felhőket használnak, az utóbbiak viszont minden esetben csak privát felhőkben tárolják az adataikat; a nagyobb cégek fontos motivációja a költségszemponton túl az is, hogy az adataik tökéletes biztonságban legyenek.
A nagy cégek egyik példája a KELER Csoport, amely tavaly márciusi költözésével az adatait privát felhőbe helyezte, és egy úgynevezett laaS (Infrastructure as a Service, ’infrastruktúra szolgáltatás’) jellegű szolgáltatás keretében a kiszolgáló szervereit külső helyszínen helyezte el; az IaaS jellegű szolgáltatások esetében a szolgáltató gondoskodik a géptermek kialakításáról, fizikai biztonságáról, valamint áram- és hűtésellátásáról.
Számukra a tevékenységi körükből adódóan a biztonság és a hatékonyság volt az elsődleges szempont az informatikai rendszer kiválasztásakor; ezek jelentőségét tovább erősítette, hogy az értéktár tervei szerint két év múlva csatlakozik az egységes európai értékpapír-elszámolási rendszerhez, a Target-2 Securities-hez, és ennek keretében egy új értéktári rendszert is be kell vezetnie, amely csak hatékonyan és biztosan üzemelő informatikai struktúrára épülhet.
„A felhőalapú szolgáltatások igénybevételével sikerült olyan informatikai megoldást találnunk, amely amellett, hogy garantálja az adataink biztonságát, jelentős megtakarítást is jelent. Kalkulációnk szerint négy év alatt több mint százmillió forintot spórolunk” – mondja Katkó András, a KELER informatikai igazgatója. „Ráadásul az adatközpont-szolgáltatóknál elhelyezett szerverek és diszkek lényegesen kevesebb energiát vesznek fel, mint a korábbi szervereink, aminek következtében jóval olcsóbb a hűtésük is. Az így keletkező megtakarítás éves szinten több millió forintra rúg – fűzi hozzá Katkó András.
Kapcsolódó cikkek
- Az IFS globális felhőalapú megoldást indít Microsoft Azure platformon
- Több mint 30 vállalat csatlakozott a Cisco globális Intercloud felhőhálózatához
- Egymilliárd dollárt fektet a Cisco felhőbe
- A kormány ötödik harctere az informatikai felhő
- Új felhőalapú megoldásokat vezet be az Oracle
- A MOL-nál zajlik az ország egyik legnagyobb felhőprojektje
- 20 százalékkal nő a felhőszolgáltatási piac
- A SAP története legnagyobb felvásárlásával válik a legnagyobb üzleti cloud szereplővé
- Így akadályozhatjuk meg, hogy a felhő-alapú szolgáltatásokból adataink szivárogjanak ki
- Hat SUSE tanács a privát felhő kialakításához
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.
A Mikulás sem egyedül dolgozik, a cégednek sem kell
Egyre több vásárló igyekszik elkerülni a december végi vásárlási dömpinget, így az online megrendelések száma a karácsonyt megelőző hónapokban akár az éves átlag többszörösére is ugorhat. Az áruházak számára ilyenkor kiemelten fontos a forgalom maximalizálása, de a megugró ügyfélszolgálati igények kielégítése és a zökkenőmentes kiszolgálás biztosítása komoly kihívásokat jelent.