A munka és a magánélet egyensúlya továbbra is a legnagyobb kihívás

forrás: Prím Online, 2021. május 3. 12:27

A több mint egy éve világszerte százmilliók mindennapjait jelentő otthoni munkavégzésnek egyszerre érzik az előnyeit és hátrányait is a hazai dolgozók – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb kutatásából. Érdekes, hogy míg nemzetközi viszonylatban az egyik legnagyobb kihívást (52%) a kollégákkal történő interakció hiánya jelenti, addig nálunk erről csak 36% számolt be problémaként, és ugyanennyi itthoni munkavállaló állította, hogy magányosnak és elszigeteltnek érzi magát. 

A február vége és március eleje között végzett kutatás alapján a hazai munkaerő számára elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása okoz gondot ebben az új normává vált rendszerben: 48%-nak jelent ez problémát, amely nemcsak jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot (globálisan a válaszadók alig harmada érez így), de a hazai érték egyben a legmagasabb a vizsgált munkaerőpiacok viszonylatában. 

 

A produktivitásra kiható tényezőkről megoszlanak a vélemények: a hazai dolgozók kicsit több mint negyede stresszesebbnek érzi magát, míg harmaduk csökkenő stresszről, 32%-uk pedig egyenesen javuló hatékonyságról számolt be. Bár a munkaeszközökkel ellátottság nem jelent gondot, 17% jelezte, hogy a nem megfelelően kialakított munkaállomás miatt testi problémái adódtak. Összességében a megkérdezett hazai munkavállalók csupán egyötöde számára jelent nehézséget az otthonról végzett munka. 

 

 

Vissza az munkahelyre – de feltételekkel

Minden bizonnyal a távmunkával járó kihívásoknak is köze lehet ahhoz, hogy a globális munkaerőpiaci átlagnál valamivel többen, a megkérdezett hazai dolgozók 80%-a azonnal visszamenne a munkahelyére, amint ez lehetséges. Igaz, átmentenék az elmúlt időszak eredményeit, hiszen a Randstad Workmonitor korábbi, januárban publikált adataiból kiderül, a hazai dolgozóknak kevesebb, mint tizede dolgozna kizárólag az irodában. Az itthoni munkaerőt az átlagnál (65%) magasabb arányban kötelezik most is a bejárásra: 71%-uknak kell a kockázatok ellenére is legalább részben a munkahelyén dolgoznia. Mindössze a hazai munkavállalók alig több mint egyharmada élvezheti a hibrid (vegyesen otthoni és munkahelyi) munkavégzés előnyeit a válaszok alapján: ezzel az értékkel – Csehországgal együtt – abszolút sereghajtók vagyunk és jelentősen elmaradunk a vizsgált munkaerőpiacok 53%-os átlagától. Ugyanakkor a korábbi adatfelvételből az is kiderült, hogy a hazai dolgozók számára nem feltétlenül a ’home office’, sokkal inkább a rugalmas munkaidő, amely vonzóvá teheti a munkakörülményeket – ez 34%-nak volt fontos. Ez összhangban áll sok munkavállaló személyes tapasztalatával, hiszen az otthoni munkavégzés sok esetben a munkaidő kitolódásával, a munka és a magánélet közötti határok elmosódásával jár.

 

Komolyabb biztonsági intézkedéseket várnak el a munkavállalók

Természetesen nem mindenki teheti meg, hogy otthonról dolgozik: a megkérdezett magyar dolgozók 61%-a úgy nyilatkozott, otthonról nem végezhető feladatai vannak és csak 37% szerint végezhető a munkája ’home office’-ból is. A munkahelyükre bejáró magyar dolgozók 71%-a visel maszkot folyamatosan munka közben, azonban 37%-uk így is folyamatosan fél a megfertőződés lehetőségétől, egyharmaduk pedig kimondottan stresszesnek érzi magát saját és szerettei egészsége emiatt. 

 

A vizsgált munkaerőpiacokon a dolgozók 53%-a szerint egyértelmű szabályokat hoztak mind az otthoni, mind a munkahelyi munkavégzéssel kapcsolatban, nálunk erről 43% számolt be. A dolgozók számára lényeges, hogy a munkaadók hogyan kezelik a pandémiával és a megváltozott munkakörülményekkel kapcsolatos problémákat – ezen a téren a hazai munkaadók jelenleg jól állnak. A válaszadók a nemzetközinél magasabb hányada, 59%-a maradna jelenlegi helyén – igaz, mindössze 11%-uk ajánlana egy a cégénél felmerülő munkalehetőséget saját ismeretségi körében. 27% nyilatkozott úgy, hogy a megváltozott helyzet miatt fizetésemelést vagy egyéb kompenzációt szeretne kérni. A munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása a munkahelyükre bejáró dolgozók esetében is kulcskérdés: míg a megkérdezett hazai dolgozók mindössze 31%-a véli úgy, hogy segítik a szabályok az egészséges ’work-life-balance’ kialakítását, addig 33% kimondottan elvárná, hogy a munkaadó ezt előmozdító belső szabályokat vezessen be, akkor is, ha be kell járniuk.

 

 

Vakcináció: mit vár el a munkaadó és mit szeretne a dolgozó?

Munkaerőpiaconként változó és feltehetőleg társadalmi-kulturális okokra, valamint az adott országban elérhető oltóanyag mennyiségére is visszavezethető a munkaadók hozzáállása az átoltottság kérdéséhez. Míg a vizsgált piacokon átlagosan a dolgozók közel negyede fogalmazott úgy, hogy munkaadója elvárja a beoltottságot – de például Indiában 74%, Európán belül Belgiumban és Hollandiában 40% feletti, Olaszországban 35% ez az érték –, addig nálunk mindössze 6%. Míg a hazai munkavállalók kicsit több mint egyharmada érzi úgy, hogy munkaadója ösztönzi az oltások elfogadását, addig Norvégiában 72%-uk nyilatkozott így, de a globális átlag is 46%-os értéket vett fel. A fentieknek megfelelően a magyar dolgozók az átlagnál (56%) kevésbé érzik úgy, hogy az oltás javítja a munkaerőpiaci kilátásaikat (42%). Igaz a munkaerőpiaci pozícióval kapcsolatos hazai várakozások is a nemzetközi átlag alatt maradnak: itthon 45%, míg a vizsgált piacokon összességében 54% érzi úgy, hogy idén több lehetősége lesz az eddigieknél.

 

A munkavállalók kockázatvállalását minden bizonnyal befolyásolják a munkaadói elvárások, a munkahelyeken hozott biztonsági szabályok, illetve az otthoni munkavégzés kihívásai és gyakorlati lehetőségei is, hiszen mindössze a hazai alkalmazottak negyede dolgozna inkább otthonról, amíg az átoltottság nem javul. Ez az érték nemcsak jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (51%), de globálisan a legalacsonyabb volt a március elején zárult lekérdezéskor. Ugyanígy a tömeges oltási kampányok megindulása előtt a hazai válaszadók mindössze 33%-a állította, hogy addig nem érzi magát biztonságban a munkahelyén, amig nincs mindenki beoltva körülötte – ezzel nemcsak az európai (48%) és a globális (53%) átlagtól maradunk el, de Svájccal együtt a mezőny utolsó helyét birtokoljuk. 

 

A kutatás arra is rámutat: míg globálisan 75% nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát, ha ez szükséges lenne a munkavégzéshez, nálunk ez az arány mindössze 59% volt. Ezzel – a munkaerőpiaci várakozásokkal, illetve a munkaadók oltással kapcsolatos kevéssé szigorú elvárásaival minden bizonnyal szorosan összefüggő – értékkel a 34 vizsgált munkaerőpiac mezőnyének legalján foglalunk helyet: csak Svájcban (56%) és Franciaországban (57%) alacsonyabb a hajlandóság, míg az értéket egyértelműen az ázsiai és az északnyugat-európai piacok dolgozói húzzák fel, Kínában, Indiában és Brazíliában pedig ez az arány 90% feletti volt március elején. 

 

A kutatásról

A 2003-ban elindított Randstad Workmonitor jelenleg 34 piacot fed le a világ minden tájáról. A kutatás felöleli Európát, Ázsiát és a Csendes-óceáni térséget, valamint Amerikát. 2020-tól kezdődően új módszertan szerint, félévenként ismételt mérések alapján készül el a tanulmány.

A tematikus kérdések aktuális halmazán túl a felmérés foglalkozik a munkával való elégedettséggel, rögzíti annak valószínűségét, hogy a munkavállaló a következő hat hónapban munkahelyet cserél, és átfogó képet nyújt a munkavállalók munkaerőpiaccal kapcsolatos érzelmeiről, illetve az aktuális trendekről.

Az adatfelvételt online végzik azon 18–65 éves munkavállalók körében, akik legalább heti 24 órában dolgoznak fizetett munkában (tehát nem önfoglalkoztatók). A minimális mintaméret piaconként 800 interjú. 

A 2021-es első teljes felmérést 34 piacon végezték február 15. és március 8. között.

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A digitalizáció hozza helyzetbe a hazai vállalkozásokat

A Vodafone Group megbízásából átfogó tanulmány készült az EU tagországok gazdaságának és társadalmának digitális fejlettségéről. Az eredmények rámutattak: a digitális fejlettség jelentős nemzetgazdasági befolyással bír. A hazai szolgáltatóknak is köszönhetően Magyarország digitális infrastruktúrája Európa élmezőnyéhez tartozik, a vállalkozásoknak azonban csak egy kis része használja ki a digitalizáció nyújtotta előnyöket. Ennek apropóján a Vodafone összegyűjtötte, mely területeken javulhat a hazai vállalkozások hatékonysága és versenyképessége, valamint hol válhatnak eredményesebbé az online tér adta lehetőségek kiaknázásában.

2021. május 16. 13:28

Jól vizsgáztak eddig a pandémia alatt a magyar IT vezetők

A koronavírus-járvány szélsőséges terhelés alá helyezte a hazai vállalatok informatikai részlegeit, hiszen a home office, a digitális munkavégzés és kapcsolattartás, a szolgáltatások és az ügyfélmenedzsment online térbe költözése miatt az IT-t kiemelten érintette ez az időszak. Szárnyra kapott a digitális transzformáció: a cégek sokkal nagyobb figyelmet fordítottak a felhő alapú technológiákra, az adatmenedzsmentre, az agilis szemlélet pedig a szervezetek egészét áthatotta - az informatika a túlélés és a siker kulcsa lett egyben. Hogyan készülnek a jövőre és milyen tanulságokat vontak le a pandémiából a hazai IT-vezetők? A Stylers Group erre a kérdésre kereste a választ.

2021. május 16. 10:59

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Digitalizációs „bumm” a bankszektorban!

2021. május 4. 19:29

Óvakodjunk a COVID-19 vakcinával kapcsolatos csalásoktól és álhírektől

2021. április 19. 14:58

Új pályázatokat indít az EIT Digital

2021. április 8. 14:15

Stabil üzleti teljesítmény mellett tovább növekedett tavaly a Huawei

2021. március 31. 13:35