Prim Hírek

David Lazar, a MS .NET termékcsoport-igazgatója, a Computer Reseller Newsnak (CRN) azt hangsúlyozta, hogy a .NET technológia birtokában a fejlesztők kapásból kitehetnek a weblapokra olyan menüket, amelyek tájékoztatni tudják a lapot böngészőknek, hol férhetnek hozzá a weben át egy keresett szolgáltatáshoz. A fejlesztésben a fő stratégiai partnerük a Unisys cég. Bár vannak már mintaalkalmazók, akik egy éve használnak .NET technológiát, azért ennek a technológiának az elterjesztése nem lesz túl gyors, jóllehet a fejlesztési munkát tényleg meggyorsítja. A fő korlát a vállalati stratégiák gyökeres átállítása, mert anélkül a technológia előnyei nem aknázhatók ki eléggé.

A vállalati és szolgáltató alkalmazások ösztönzésére olyan technológiákat is tartalmaz a VS.Net fejlesztőcsomag, ami például megengedi, hogy az alkalmazók az első 30 napon át ingyenesen használjanak egy-egy kiszemelt új szolgáltatást, hogy kipróbálhassák.

Fontos .NET eszköz a Passport szolgáltatás teljes kiépítése is, amivel a fejlesztők jóval egyszerűbben megoldhatják az alkalmazók és a szolgáltatások hitelesítési gondjait. Ezt a .NET Passport rendszer automatikusan elvégzi helyettük, ráadásul ingyenes(!) lesz.

Ugyancsak ingyenes szolgáltatásként számíthatnak a .NET-fejlesztők az UDDI univerzális címtári szolgáltatásra, ami világcímtárként funkcionálva tudja elvezetni az alkalmazókat azokra a hálózati helyekre, ahol az általuk használni kívánt szolgáltatások megtalálhatók. A .NET hálózati filozófia tehát erre három fő pillérre épít. Egy fokozattal mélyebb technológiai szinten még megemlítendő az XML technológia, amely a HTML technológia olyan irányú tökéletesítése, hogy a hálózat pontosabban működhessen, főként a hálózati elektronikus ügyvitel (e-business, e-commerce, e-money, e-documents stb.) megbízható támogatására.

Valamit a konkurenciáról is! A CRN hírelemzése rámutat, hogy a szabadszoftver-ágazat is próbál a .NET-hez hasonló eszközöket kifejleszteni, bár nem az eddig terjedő GPL licenckonstrukció alapján, hanem inkább a UNIX-os MIT X11 licenckonstrukció használatával. Ez utóbbi ugyanis nem teszi kötelezővé a forráskód közreadását, amivel a kifejlesztett technológiáikat féltő fejlesztőket tudják megnyerni a szabadszoftver-világ platformjainak. A UNIX-Linux fejlesztések eredményei azonban csak 2003-ra várhatók.

A konkurensek közül az Ximian vezette Mono Project képezi a félutat, ugyanis gyakorlatilag az MS aktív támogatásával dolgozik a VS.NET technológia nyílt szoftveres honosításán (az MS az ECMA szabványosítási testületnek megküldte a C#, a CLI és a .NET leírását, mintakódokkal, ami már publikusnak is tekinthető). Ez tovább visz abba az irányba, hogy a Linux már nem is a Windows világtól visz el piaci rést, hanem a kettő együtt a UNIX-októl (és a Novelltől). Minthogy a legnagyobb UNIX platform, a SCO UNIX is beolvadt a Caldera Linuxaiba, és a legnagyobbak közül a Sun is épp most szállt be teljes mellszélességgel a Linux-arénába, ez a tendencia egyre jellemzőbb. A Linux persze továbbviszi a UNIX-os technológiákat, csak a korábbinál jóval alacsonyabb árszinten. (Azért a legnagyobb teljesítményű szerverek ma is UNIX-al üzemelnek, mert a profi alkalmazók a szerveren nem spórolnak esztelenül! Az IBM legújabb, tiszta linuxos nagygépei azonban ebben a kategóriában is elmozdulást jeleznek.) Az Ximian Mono Project fő támogatói közül kiemelkedik az Intel és a HP.

A GNU, tiszta nyílt forráskód hívei a DotGNU, illetve a DotMono Project keretében fejlesztik a .NET ekvivalens megoldásaikat, kizárólag a definíciókra alapozottan. Lényeges eltérés azonban, hogy a fejlesztők és az alkalmazók nincsenek hozzádrótozva az ingyencsali, de egyetlen .NET Passport hitelesítéshez, ami nagyobb szabadsági fokot jelent, mint amit a MS ajánl. A MS Passport ugyan megkönnyítené egy világcsendőr dolgát, de visszaéléseknek is támpontot nyújthat a GNU-hívek szerint. Az alkalmazónak meg kell adni a választás szabadságát! Nem vagyok benne biztos, hogy minden alkalmazó ennyire szkizofrén, és nem inkább jobban kedveli az egyszerűbben használható egységes megoldásokat.

• Magyarországon áprilisban mutatkozik be a Visual Studio .NET. A Microsoft Magyarország által szervezett fejlesztői konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényen már több száz szakember ismerkedhetett meg a Visual Studio .NET béta-verziójával. A szakmai „beavatáshoz” nagy segítséget nyújthat a SZAK Kiadó gondozásában megjelent, a Microsoft Magyarország és a BME munkatársai által lektorált Bemutatkozik a .NET c. kiadvány és a Grepton Rt. hamarosan megjelenő .NET könyve.