Az EU feltétel nélkül jóváhagyta az Oracle-Sun egyesülést
Az Oracle még tavaly áprilisban jelentette be, hogy 7,4 milliárd dollárért megveszi a Sunt. Az amerikai tőzsdefelügyelet augusztusban jóvá is hagyta az egyesülést, ugyanakkor az EB többször is jelezte, biztosítékokat szeretne arra, hogy nem csorbul az egyenlő esélyekkel zajló piaci verseny a Sun átvétele után. Október végén hivatalos figyelmeztetést is küldtek az Oracle-nek, mert a vállalat állítólag nem adott át olyan információkat, amelyek megnyugtató módon eloszlatták volna a Sun felvásárlásával járó esetleges piacszűkítő hatásokról szóló félelmeket. A fő trösztellenes aggodalmat az okozta, hogy a vétellel a MySQL is az Oracle tulajdonába került, s a cég már jelenleg is vezető szerepet tölt be az adatbázisok és kapcsolódó szoftverek piacán, ezért fennáll a monopolhelyzet kialakulásának a veszélye.
Az Oracle még a tavaly decemberi hivatalos EB-meghallgatáson ígéretet tett arra, hogy a külsős szoftvercégek előtt száz százalékig nyitva hagyja a Sun MySQL adatbázisainak piacát, és nem korlátozza a területen a szabad versenyt. A társaság emellett egy külön ügyféltanácsadó testületet is létrehoz a MySQL termékekhez. Mindezek következtében Neelie Kroes versenyügyi EB biztos hivatalos közleményében feltétel nélkül jóváhagyta a két vállalat egyesülését, amely szerinte nem korlátozza a szabad versenyt és az innovációt az ágazatban. A határozattal nem mindenki ért egyet: Florian Müller, a MySQL-alapító Michael Widenius szóvivője tömören úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió ez esetben rossz döntést hozott.
Kapcsolódó cikkek
- Oracle: vége a válságnak
- Megújult az Oracle partnerprogramja
- Az Oracle többé már nem szoftvercég: befejeződött a Sun felvásárlása
- EU-meghallgatás Oracle-Sun ügyben december 10-én
- Az EU kifogásolja az Oracle Sun egyesülést
- Az EU figyelmezteti az Oracle-t a Sun felvásárlása miatt
- Amerikában jóváhagyták az Oracle-Sun egyesülést
- A Sun részvényesei megszavazták az Oracle felvásárlást
- 1000 főt épít le az Oracle Európában
- Az Oracle vásárolta fel a Sunt
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az ABB 2022. IV. negyedévi eredményei
„2022 újabb sikeres év volt az ABB számára; folytattuk az üzleti portfóliónk további optimalizálását, és a tervezettnél korábban elértük árréscélunkat. Erőfeszítéseinknek köszönhetően az ABB még ellenállóbbá vált. A jelenlegi piaci bizonytalanságtól függetlenül 2023-ban is meg akarjuk mutatni, hogy képesek vagyunk folyamatosan, legalább 15%-os üzemi EBITA árrést elérni." – mondta Björn Rosengren, vezérigazgató.
Ezek a nemzetközi trendek dominálnak idén a hazai villamosenergia-szektorban!
Kulcsfontosságú év lesz az idei a globális és hazai energiaszektorban. Egyrészt tovább fokozódik a nyomás a kontinens energiabiztonságának növelésére, másrészt pedig továbbra is fókuszban marad a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az Eaton globális energiagazdálkodási vállalat honi leányvállalatának piaci prognózisából megtudhatjuk, hogy idén milyen kihívásokkal néz szembe a villamos energetikai szegmens, és a nemzetközi trendek milyen hatást gyakorolnak a magyar piacra.
Hitelkártya helyett itt a BNPL: vásárolj most, fizess később!
A Buy Now Pay Later (BNPL) pénzügyi szolgáltatás néhány éve kezdte meg hódító körútját az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ma már több mint 30 országban van jelen. Emberek milliói vásárolnak online és próbálnak ki termékeket anélkül, hogy fizetniük kellene értük. Az új finanszírozási szolgáltatás könnyen válhat a hitelkártya új versenytársává lakossági ás üzleti körökben is – a Deloitte szakértői szerint.
Top 10 trend 2023-ban a bankszektorban
A már jól ismert folyamatok és a legújabb innovációk együttesen alakítják át a bankok működését. Az elmúlt 17 év alacsony kamatlábai megdöntötték az iparág alapvető egyenletét – miszerint a betétek mozgatják a hitelezést. Ebben az időszakban a pénz nagyon keveset ért a bankok számára – gyakorlatilag ingyen volt –, így elsősorban olyan termékekre fókuszáltak, amelyek továbbra is díjbevételt termeltek. Ezzel egyidejűleg megjelentek a fintech innovátorok is, akik a pénzügyi megtérülés helyett a volumenre koncentráltak.
Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét
A piaci szereplők számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikről, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendő erőforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezető bevonásával készült nemzetközi felméréséből.