Vállalatmenedzsment: a változás jelenti a stratégiát
Az IBM "A jövő vállalata" című globális tanulmányát ismertette ma a sajtó munkatársainak Pál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Az IBM 40 országban 32 különböző iparág összesen 1130, első számú vállalatvezetőjét kérdezte meg közösen az Economist Intelligence Unit-tal, hogy rávilágítson azokra a jellemző folyamatokra, amelyek a vállalatok működését befolyásolják, és megjósolja, hogy milyen változásokra lehet számítani.
Változni és változtatni
A vezérigazgatók 83%-a mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövőben, ezért jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik. A jövő vállalata a piaci környezet változásainak megfelelő értékelésével és kezelésével maga is gyors és sikeres átalakulásra képes: nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja a változásokat, hanem azok élére áll. Megfelelő kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetőségeket helyezi fókuszba. Az adaptív működés nélkülözhetetlen alapját a tehetséges és képzett munkatársak biztosítják – a vállalatigazgatók egyöntetű véleménye szerint hiány van belőlük. Amíg két évvel ezelőtt a vezérigazgatók elsősorban a piaci átrendeződéssel, versenytársak akcióival és a vásárlói szokások változásaival foglalkoztak, ma az egyik legfontosabb tevékenységüknek a megfelelő tudásbázis kiépítését tartják.
Együtt élni az ügyfelekkel
A fogyasztói követelmények egyre magasabbak, ezért csak az ügyfelekkel történő elmélyült együttműködés és kommunikáció segítségével hozhatók létre olyan innovatív megoldások, amelyek sikert aratnak a piacon. A CEO-k fele új árazási modellen is gondolkodik: ennek már nem a költség a meghatározó eleme, hanem sokkal inkább az, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás milyen értéket jelent a vevő számára. A jól informált, kritikus, ugyanakkor együttműködő ügyfél a menedzserek új partnerévé válik. Két új, meghatározó fogyasztói típust, az „információs mindenevőt” és a szociálisan érzékenyt kell majd kiszolgálni. Az „információs mindenevők” minden új típusú információra nyitottak, és gyakran az interneten osztják meg tapasztalataikat. Befolyásolni képesek a piacot, továbbá nagyfokú rugalmasságot követelnek attól a szolgáltatótól, amelyiknek fizetnek. A másik típusú, szociálisan érzékeny fogyasztó felelősségvállalásra irányuló elvárásai folyamatosan nőnek. Tudatosan olyan cégtől vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalom hasznos tagja legyen. A vállalatvezetők átlagosan 25%-al fogják növelni társadalmi felelősségvállalásra fordított befektetéseiket a következő három év alatt.
Részt venni, nem egyszerűen csak adakozni
A jövő vállalatát nem kizárólagosan filantrópia és megfelelési kényszer vezérli, amikor társadalmi programokat folytat: minden cselekedetében és döntésében meghatározó faktor a társadalmi, környezeti hatások felmérése. A vállalatvezetők nagy része felismeri, hogy az általa vezetett cég ezer szállal kötődik a körülötte lévő emberi és természeti környezethez, ezért szervezetét nem elkülönült egységnek tekinti. Biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal.
Integrálni, földrajzi határoktól függetlenül
A tanulmány szerint a vállalatvezetők intenzívebb és szélesebb körű globális, illetve határokon átívelő együttműködést kívánnak megvalósítani szervezeteiken belül. A vezérigazgatók 75%-a új piacokra akar belépni, s 66%-uk tervez akvizíciókat, illetve összeolvadást. E lépések hierarchia-rendszer építése helyett a rendelkezésre álló tudás és eszközök megoszthatóságát biztosítják. Így mindig az adott feladattól függően a megfelelő helyen és időben képesek erőforrásaikat hatékonyan bevetni. Az integráción belül nő feltörekvő piacok szerepe is: az új befektetések negyedét tervezik ezekre a területekre, s várhatóan 18%-al nőnek a növekvő piacokra irányuló tőkeexport 3 év alatt.
Pál Péter arra is kitért: a felmérés/tanulmány tanulságai szerint hogyan lehet sikeres egy ország az új környezetben
- a vállalatok változtatásra való képességét elősegítő szabályozási környezet: dereguláció, egyszerű adminisztráció, integrált elektronikus kormányzati szolgáltatások;
- felelősségteljes üzletmenet, amely megnyilvánul a legális foglalkoztatásban, adózásban, minőségre törekvésben, a környezet megóvásában;
- a vállalatok hajlandósága a megújulásra,
- korszerű képzés: a szakmai ismeretek mellett hangsúly a ’soft-skill-ek’ fejlesztésén is, amelyek magukban foglalják az együttműködési készséget, viselkedést, fellépést, kommunikációt is;
- hajlandóság és képesség a növekedésre, a határok átlépésére, más kultúrák elfogadására.
- ügyfélközpontúság, hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolatok kiépítése a megrendelőkkel, partnerekkel,
- a nemzetközi jelenléttel rendelkező magyar vállalatoknak globálisan integrálniuk kell működésüket (egységes folyamatok, egységes brand-ek, egységes értékek, globális termékportfolió).
A tájékoztatón Kocsis Zsolt (IBM Magyarország szoftver üzletág) arról tájékoztatott, hogy az IBM a világszerte működő kutató központjainak munkájába külső szakembereket kíván bevonni. Ezzel a céllal kezdte meg néhány hete működését az IBM Innovation Network, amelybe 26 országból delegáltak IBM CTO-kat. Az IBM Magyarországot Kocsis Zsolt képviseli, aki bízik benne, a technológiákkal, kompetenciákkal kapcsolatos új pozíciója révén a hazai k+f tevékenységet is tudja majd támogatni.
Kapcsolódó cikkek
- Az SPSS felvásárlását értékelte előzetesen az IBM
- IBM: új üzleti modell kell a válság sikeres túléléséhez
- Az IT kiemelt szerepe a válságkezelésben
- IT-hozzájárulás a jövő televíziózásához
- IBM-biztonság: magyar piacon az ISS
- IBM Tivoli szolgáltatás-irányítási kompetencia központ a BMF-en
- A Polygon újból IBM Premier Business Partner
- Hazai partnerekkel, hazai környezetre, hazai cégeknek
- Linux 48 - IBM Szoftver Programozói Bajnokság masszázzsal
- IBM: SOA témájú nemzetközi konferencia Budapesten
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.
Gyorsítósávban az AutoWallis
Sikeresen lezárta eddigi történetének legnagyobb felvásárlását az AutoWallis Csoport, ezzel tovább erősítve cseh autókiskereskedelmi pozícióját és meghatározó régiós szerepét. A magyar tőzsde autós vállalata egy lépésben szerezte meg a cseh piacon működő, tavaly közel 50 milliárd forintnak megfelelő árbevételt elérő MILAN KRÁL GROUP 100 százalékát, melynek köszönhetően újabb márkákat (Mercedes-Benz, Ford) és új tevékenységet (Mercedes-Benz Truck nagyhaszongépjárművek értékesítése, szervizelése) is bevont portfóliójába.
Szigorodik az ellenőrzés a webáruházak felett
A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat és a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése alapján ezek a vizsgálatok csak szaporodni fognak a jövő évtől. Ráadásul, 2025-től egy fogyasztóvédelmi csúcshatóság is létrejön, amelynek kiemelt célja lesz a fogyasztók védelmének biztosítása az online térben. Webáruház üzemeltetőjeként nem árt ezért felkészülni arra, hogy mik is azok a főbb gyakorlatok és hiányosságok, amikre ugrik a hatóság. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segítségével ismertetjük a részleteket.