Töretlen jövő előtt állnak a mobileszközök

Térhódításuk megállíthatatlan

Tóth Kristóf, 2001. november 2. 13:40
A jelek szerint a különféle mobileszközök térhódítása megállíthatatlan. A mobiltelefonoktól a különféle hordozható számítógépekig, digitális zenelejátszókig, PDA-kig egyre több és több eszköz kísér bennünket mindennapjaink során.
A digitális mobileszközök történelme tulajdonképpen alig pár évre nyúlik vissza, 5-10 évvel ezelőtt ugyanis az átlagfelhasználó számára legfeljebb a karóra vagy a walkman jelenthette a "mobilkészülék" fogalmát. Ezalatt a néhány év alatt azonban a technika olyan mértékben fejlődött, hogy ma már egy mobiltelefon vagy egy hordozható digitális zenelejátszó teljesen általános, mindennapi eszköznek számít. Kérdés lehet azonban, hogy az amerikai, illetve részben a világgazdaság válságának közepén milyen jövő vár ezekre az eszközökre.

Mindennapi életünk részeivé váltak a mobiltelefonok

Nem kétséges, hogy a jelenlegi digitális mobileszközök közül a különféle mobiltelefonok a legelterjedtebbek. A digitális mobiltelefonok néhány éve jelentek meg a piacon, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy világszerte általánosan elterjedjenek, sőt számos területen a piacuk máris túltelített.

A jelenleg általánosnak számító 2. generációs mobiltelefonokból csak Magyarországon mintegy 3-4 millió darab található. A mobilok korábban egyesek számára státusszimbólumnak számítottak, mára azonban, mivel szinte mindenki vehet magának, aki akar, elvesztették ezen "értéküket". Előtérbe kerültek azonban a mobiltelefonok valódi előnyei, mert ezek az eszközök számos helyzetben kétségtelenül óriási segítséget jelenthetnek számunkra.

Mint ahogy minden más elektronikai eszköz, a mobiltelefonok is folyamatosan fejlődnek, javulnak. A készülékek egyre kisebbé, szebbé válnak, funkcióik gazdagodnak, használatuk kényelmesebbé válik. Az átlagfelhasználót célzó, egyszerűbb modellek képességei is egyre bővülnek, miközben áruk - ha nem is rendkívüli ütemben, de - folyamatosan csökken. A csúcskategóriájú készülékek sok esetben azt mutatják meg, mit fognak tudni az olcsóbb mobiltelefonok egy-két év múlva.

A közelmúltban került bevezetésre Magyarországon is a GPRS rendszer, amelyet az ipar a 2,5G mobilkommunikációs hálózatok alapkövének tart. A csomagkapcsolt GPRS technológia (General Pocket Radio Service - általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás) állandóan aktív (always-on) összeköttetést biztosít a mobiltelefon és az adó között, ezért adatkommunikáció esetén lehetővé válik a továbbított adatmennyiség utáni számlázás, illetve a nagyobb adatátviteli sebességek elérése.

A korábbi, 2. generációs GSM mobilhálózatok GPRS-kompatibilissé tétele nem igényelt különösebb beruházást a szolgáltatók részéről, amely a szolgáltatás díjszabása miatt igen fontos tényező. A GPRS rendszer a legtöbb magánfelhasználó számára azonban semmi újat nem hoz, mivel extra szolgáltatásai elsősorban a mobilinternetezést segítik. A jelenleg kapható GPRS mobiltelefonok, mint például az Ericsson R520-asa vagy a Motorola T260, ennek megfelelően üzleti felhasználókat céloznak.

Az igazi előrelépést a 3G (3. generációs mobilhálózatok) fogják jelenteni, amelyek bevezetése egyelőre távolinak tűnik. Bár Japán vezető mobilszolgáltatója, az NTT DoCoMo a közelmúltban a világon elsőként elindította 3G szolgáltatását, Európa és egyben Magyarország még távol áll a rendszer bevezetésétől. Ennek oka elsősorban a magas költségekben keresendő. Bár a 3G rendszerek kiépítése jóval költségesebb, mint az a GPRS esetében volt, a szakértők szerint nem ez a fő probléma.

A valódi probléma az, hogy a 3G szolgáltatás üzemeltetéséhez szükséges spektrumlicenc megszerzése olyan óriási költségeket jelent a szolgáltatók számára, amelyekhez képest a rendszer kiépítésének költsége gyakorlatilag elenyésző. Szintén a 3G kilátásait rontja a tény, hogy a magas költségek miatt a szolgáltatás irreálisan drága lenne, ezért várhatóan nem lenne túlzott érdeklődés iránta. A 3. generációs hálózatok olyan szolgáltatásokat ígérnek a felhasználóknak, mint az eddigieknél sokkal nagyobb adatátviteli sebesség, a jobb hangminőség, a színes képek továbbítása, illetve a videotelefonálás lehetősége.

A PC-piac a notebookok felé fordul

A digitális mobiltelefonok mellett egyre inkább teret hódítanak maguknak a különféle hordozható számítógépek is. Ezek közül a notebookok jelentek meg először a piacon, és már a 486-osok idején jól ismertek voltak. Bár a mobiltelefonokhoz hasonlóan a notebookok ára is folyamatosan csökkent az elmúlt években, ahogy az eszközökből egyre több fogyott, illetve újabb, hatékonyabb gyártástechnológiák kerültek bevezetésre, ez a tulajdonság még ma sem nevezhető túlzottan barátságosnak. Jelenleg hozzávetőleg 400 ezer forintnál kezdődnek az elfogadható képességű változatok, ami cseppet sem olcsó.

A magas ár részben a nagyméretű, színes LCD kijelzők következménye. A notebookokban általánosan alkalmazott 10,1-15 colos képátlójú, színes TFT LCD-k ára az elmúlt két évben jelentősen lecsökkent, ami elsősorban a fokozódó konkurenciaharc, valamint a dinamikusan növekvő piac eredménye. Egyes szakértők szerint azonban az árak a közelmúltban elértek egy olyan szintet, amelyet a jelenlegi gyártástechnológiákkal nem igazán lehet jelentősen átlépni. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, miszerint a folyadékkristályos kijelzők gyártói a közeljövőben ismét emelni szeretnék áraikat.

Szintén a notebookok legdrágább részegységei közé sorolhatók az alkalmazott speciális, alacsony fogyasztású processzorok is. A jelenlegi, új notebookok döntő többségében a chipóriás Intel Mobile Pentium III, illetve Mobile Celeron processzorai találhatóak. Jóval kevesebb notebook készül a konkurens Advanced Micro Devices (AMD) - sokkal olcsóbb - Mobile Athlon 4 és Duron CPU-ira, a Transmeta Crusoe chipjei pedig leginkább a kisméretű, úgynevezett sub-notebook modellekben találhatók meg.

A notebook számítógépek árát az alkalmazott kijelző és processzor döntően befolyásolja. A rendelkezésre álló igen kis hely, valamint az alacsony fogyasztás és ezzel egyidejűleg a nagy teljesítmény igénye ugyanakkor gyakorlatilag az összes notebookkomponenst drágábbá teszi, mint az asztali rendszerek esetében. Mindez továbbra is hátráltatja általános elterjedésüket a magánfelhasználók körében.

A noteszgépek egyik legnagyobb hátránya a viszonylag rövid, átlagosan 3-4 órás üzemidőben rejlik. Mivel az áramforrásként alkalmazott akkumulátorok teljesítménye az elmúlt években nem fejlődött számottevő mértékben, a gyártók kénytelenek egyre több figyelmet fordítani a különféle energiatakarékossági technológiának. A növekvő teljesítmény azonban egyre nehezebbé teszi a fogyasztás alacsonyan tartását.

Az Intel a Mobile Pentium III processzorok piacról való kifutása után az asztali rendszerek körében jelenleg csúcskategóriásnak számító Pentium 4-esek mobilváltozatát szeretné bevezetni a piacon. Mint a közelmúltban megrendezett Mikroprocesszor Fórum 2001-en fény derült rá, a Mobile Pentium 4 CPU-k a jövő év első felében jelennek meg a notebookokban, 1,5 GHz-es induló órajellel. A chipek órajele azonban még 2002 folyamán eléri a 2,0 GHz-es határt. A szakértők kételkednek abban, hogy az Intel megfelelő mértékben le fogja tudni csökkenteni a Pentium 4 processzorok fogyasztását, különösképpen, ha azok 2,0 GHz körüli órajelen fognak üzemelni.

Az Intel szerint a Mobile Pentium 4-es sorozat az új, 130 nm-es gyártástechnológiával fog készülni, amely már önmagában is jelentős visszaesést eredményez a fogyasztásban. Mindezek mellett számos egyéb technológia kerül a chipbe energiatakarékossági célzattal. Ilyen többek között az Advanced SpeedStep technológia is, amely a Pentium III-M processzorokban alkalmazott SpeedStep rendszer továbbfejlesztett változata. Az Advanced SpeedStep akkumulátoros üzem esetén lecsökkenti a CPU tápfeszültségét és órajelét, jelentősen mérsékelve ezzel a fogyasztást. Mivel azonban útközben is szükség lehet nagy teljesítményre, az Advanced SpeedStep lehetővé teszi, hogy ideiglenesen akkumulátoros üzem közben is, akár a névleges órajel 95 százalékán működjön a processzor. A hatékony energiatakarékossági funkcióknak köszönhetően az Intel szerint a Mobile Pentium 4 nagy teljesítménye nem fog nagy fogyasztással párosulni.

Az Intel a mobil Pentium 4 mellett azonban egy teljesen új, mobil processzorvonalat is létre kíván hozni. Ennek az új termékvonalnak a Banias kódnevű CPU lesz az első tagja, a jelenlegi tervek szerint valamikor 2003-ban. A Banias az első olyan x86-alapú Intel processzor lesz, amely a kezdetektől fogva mobilalkalmazásokba készül. A CPU minden egyes részegysége a mobilalkalmazások igényét figyelem előtt tartva kerül kialakításra, ezért nem lesz szükség kompromisszumokra egy esetleges asztali változat miatt. A chipóriás vezetői szerint a Banias amellett, hogy kompatibilis marad az x86-alapú alkalmazásokkal, rendkívül kis fogyasztást tesz majd elérhetővé nagy teljesítmény mellett.

Az Intel-rivális Advanced Micro Devices (AMD) jelenleg Mobile Athlon-4 és Mobile Duron processzorait kínálja a hordozható PC-k piacán. Az AMD mobilprocesszorainak teljesítménye semmiképp sem marad el az Intel-változatokétól, a gyártónak azonban ez idáig nem sikerült olyan alacsonyra csökkenteniük a fogyasztást, mint amilyennel a szuperalacsony tápfeszültségű Pentium III-M CPU-változatok rendelkeznek. Az AMD mobilchipjei ezért elsősorban a nagyobb notebookokba illenek, amelyekben a számos egyéb eszköz mellett a processzor fogyasztása nem olyan mérvadó, mint az úgynevezett sub-notebookokban.

Az Intellel ellenben az AMD nemcsak csúcskategóriás mobil CPU-jába, az Athlon-4-be építette be a társaság saját energiatakarékossági rendszerét, a PowerNow! technológiát, hanem az olcsóbb Duron változatokba is. A PowerNow! technológia lényegében megegyezik a SpeedSteppel, akkumulátoros működés esetén lecsökkenti a tápfeszültséget és az órajelet. A különbség a két technológia között az, hogy a PowerNow! esetében a beállításokat működés közben, szoftveres úton is módosítani lehet az aktuálisan futó alkalmazások igényeinek megfelelően.

A processzoripar újonca, a Transmeta nagy reményekkel vágott a fejlesztésekbe néhány évvel ezelőtt. A cél egy olyan mobil processzor megalkotása volt, amely az eddigi trendeket felrúgva egy teljesen új architektúrára épül. A Transmeta Crusoe processzorai a műveletek döntő részét szoftveres úton valósítják meg, egy VLIW egység segítségével. A szokatlanul kevés tranzisztort tartalmazó, következésképpen kis fogyasztású Crusoe mobil CPU-k egy úgynevezett Code-Morphing szoftveres eljárás segítségével átalakítják a végrehajtandó x86-os kódot a processzormag által értelmezhető VLIW (Very Long Instruction Word - nagyon hosszú utasításszó) formátumra.

A Crusoe TM5400 és TM5600 processzorok megjelenésüket követően gyorsan népszerűvé váltak, és úgy tűnt, a Transmeta óriási sikert arat velük. Sorra jelentek meg azok a kisméretű mobil számítógépek, amelyek a Crusoe alacsony fogyasztása következtében rendkívül aprók és pehelykönnyűek lehettek. Az IBM bejelentésével azonban viharfelhők kezdtek gyülekezni a Transmeta és Crusoe processzor felett. A Kék Óriás, amely egyébként a Transmeta processzorait gyártotta, óriási megdöbbenésre leállította Crusoe-alapú notebookjának fejlesztéseit, közvetlenül a kiadás előtt. A társaság képviselői szerint ugyanis a Transmeta chipje a viszonylag alacsony fogyasztásért cserébe jelentősen elmarad az Intel és AMD mobilprocesszorok teljesítményétől, az ígéretekkel merő ellentétben.

Mint idővel fény derült rá, hiába tartalmaz a Crusoe sokkalta kevesebb tranzisztort, mint a Mobile Pentium III, a fogyasztása mégsem sokkal kisebb ez utóbbinál, ráadásul mindezért jókora teljesítménycsökkenéssel kell fizetni. Ezek után egyre több gyártó állította le Crusoe-alapú projektjét, a Transmeta pedig nehéz helyzetbe került. A társaság a Crusoe chipek következő generációjában bevezetendő új Code-Morphing (kódátalakító) szoftverben látta a még kisebb fogyasztás, valamint a nagyobb teljesítmény kulcsát.

A Transmeta az idei év januárjára ígérte az 1 GHz-es induló órajelű, továbbfejlesztett Code-Morphing szoftvert tartalmazó Crusoe TM5800 processzort. A chip a sorozatos késések következtében azonban csak az elmúlt hetekben jelent meg, ráadásul 1 GHz helyett jóval alacsonyabb, 800 MHz-es órajellel. A japán Fujitsu azonban így is bizalmat szavazott a processzornak, és elsőként adta ki Crusoe TM5800-alapú, kisméretű sub-notebookját. A Transmeta jelenlegi tervei szerint az 1 GHz-es változat valamikor a jövő év legelején jelenik meg.

A Transmeta chipek igazi sikerét a jelek szerint azonban csak a Crusoe TM6000 hozhatja meg. A TM6000, amely várhatóan egy év múlva fog megjelenni 1 GHz-es induló órajellel, jóval nagyobb teljesítményt és kisebb fogyasztást ígér, mint elődje, a TM5800. A társaság szerint azonban a chip előnye mégsem ebben rejlik majd. A TM6000 a várakozások szerint rendkívül kis méretű lesz, ráadásul integrálva lesz benne a grafikus mag, az alaplapi chipkészlet és számos egyéb funkció. A Crusoe TM6000-re épülő hordozható eszközök ezért egyedülállóan kicsik, és könnyűek lesznek majd.

A küszöbön állnak a Tablet PC-k

Sokak szerint a notebookok szerepét idővel az úgynevezett Tablet PC-k veszik majd át. A Tablet PC-k jelenleg még igencsak gyerekcipőben járnak, mindössze néhány változatuk kapható a piacon, és azok is csillagászati árakon. Az áttörést feltehetően a szoftveróriás Microsoft saját megoldása hozhatja majd. Bill Gates, a Microsoft elnöke a közelmúltban megrendezett Professional Developers Conference konferencián részletesen beszámolt a társaság Tablet PC projektjének jelenlegi állapotáról.

A Microsoft Tablet PC a várakozások szerint 2002 legvégén jelenik meg a piacon. A hozzávetőleg 1 kg tömegű, nagyobb könyvre emlékeztető formájú eszköz billentyűzettel is rendelkezni fog, a fő beviteli eszköz azonban a toll lesz, amely az érintésérzékeny LCD kijelzőn, mint navigációs eszköz, az egeret fogja helyettesíteni, de a fejlett kézírás-felismerő szoftver segítségével szövegbevitelre is alkalmas lesz. A MS Tablet PC Windows XP operációs rendszert fog futtatni, és drót nélküli hálózati rendszereken keresztül is kapcsolódni tud majd a többi számítógéphez, illetve egyéb eszközökhöz.

A Tablet PC-k óriási előnye a notebookokkal szemben, hogy szélsőségesebb körülmények között is használhatóak, kisebbek, könnyebbek, és jóval hosszabb, akár 10-12 órás akkumulátoros üzemidővel rendelkeznek. Az eszközök sikere azonban az ár függvénye is lehet majd, főleg amennyiben a jelenlegi gazdasági visszaesésből a közeljövőben sem sikerül kilábalni.

Egyre népszerűbbek a kéziszámítógépek

A kisméretű PDA és Handheld kéziszámítógépek népszerűsége az elmúlt egy-két évben ugrásszerűen megnőtt. Bár ezen apró eszközök természetesen nem helyettesíthetnek egy asztali számítógépet vagy notebookot, folyamatosan bővülő funkcióiknak és számos hasznos szolgáltatásuknak köszönhetően mára hasznos segítőtárssá váltak.

A kéziszámítógépeket néhány évvel ezelőtti megjelenésükkor elsősorban magánfelhasználók számára tervezték. Az apró eszközök azonban mégis inkább az üzleti felhasználási területen kezdtek jobban elterjedni, és mára a PDA-k és Handheld számítógépek fő piacává a különböző vállalatok váltak. Ennek ellenére a PDA-k népszerűsége dinamikusan nő a magánfelhasználók körében is, ami továbbra is szükségessé teszi, hogy az eszközöket egyre kifinomultabb multimédiás képességekkel lássák el a gyártók. Ennek megfelelően a legújabb, gyors processzorral rendelkező PDA-k szinte kivétel nélkül alkalmasak MP3 és WMA audiofájlok lejátszására, valamint MPEG videók megjelenítésére. Több modellhez kapható digitáliskamera-kiegészítés is, amellyel videók, illetve állóképek egyaránt rögzíthetők, de a GPS műholdas navigáció sem számít már rendkívülinek.

A legfrissebb piaci jelentések szerint a fekete-fehér, illetve szürkeárnyalatos kéziszámítógépek ideje lejárt. A felhasználók, különösen a közép- és csúcskategóriás készülékek közül immár nem szívesen választanak szürkeárnyalatos kijelzővel ellátott változatokat. Az ok meglehetősen egyszerű, a vásárlók inkább kifizetik azt a kisebb árkülönbözetet, amellyel a színes kijelzővel ellátott modell többe kerül. A szürkeárnyalatos változatok, mint viszonylag olcsó alternatívák, várhatóan a jövőben is piacon maradnak.

A PDA-k és Handheld készülékek felhasználói egyre gyakrabban szeretnék kéziszámítógépüket drót nélküli adattovábbításra, e-mailek küldésére, illetve fogadására, webböngészésre, SMS-küldésre használni. Mivel ezekhez a funkciókhoz a jelenlegi, önálló PDA-k esetében adatátvitelre alkalmas, infravörös porttal rendelkező mobiltelefonok szükségesek, a szakértők szerint a PDA-k jövője a mobiltelefonnal egybeépített változatokban van. Az ilyen modellek, mint például a Siemens új SX-45-öse, teljes értékű mobiltelefonként használhatók, ugyanakkor tartalmaznak minden PDA-funkciót és -szolgáltatást, és amennyiben vezeték nélküli adatátvitelre kerül a sor, a készüléket nem szükséges külön mobiltelefonra kapcsolni.

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a billentyűzettel nem rendelkező PDA-k nem alkalmasak olyan feladatok ellátására, amely viszonylag sok szövegbevitellel jár, mivel sem a virtuális billentyűzet, sem a kézírásfelismerés nem nyújt igazán hatékony megoldást. Számos olyan terület van azonban, ahol ezek az apróságok kis méretüknek és tömegüknek, hosszú akkumulátoros, illetve elemes üzemidejüknek, valamint széles körű szolgáltatásaiknak köszönhetően hasznos segítőtársak lehetnek.

A kéziszámítógépek chipjeinek piacán a jelenleg jelentős változás van folyamatban. Az ARM chipek óriási népszerűségének köszönhetően egyre több gyártó választja az Intel StrongARM processzorait, a Motorola DragonBall, MIPS és egyéb CPU-k piaca pedig drasztikusan visszaesett. Az ARM térhódításának legszembetűnőbb jele talán az lehet, hogy a Microsoft Pocket PC operációs rendszerének legújabb, Pocket PC 2002 néven futó tagja már csak az ARM processzorokat támogatja.

Az idei Mikroprocesszor Fórumon az angol ARM Ltd. már az új, 64 bites processzormagokról számolt be, amelyeket a társaság a jövő év második felében kezd licencelni az olyan gyártóknak, mint például az Intel és a ST Microelectronics. A 64 bites ARM magra épülő processzorok a jelenleginél jóval fejlettebb kéziszámítógépek alapjai lehetnek, megjelenésükre azonban még várni kell.

A mobileszközök jövője

Az Egyesült Államok közelmúltbeli gazdasági visszaesése világszerte súlyosan kihatott az egész elektronikai szegmensre. A PC-ipar egyelőre eredménytelenül próbál kilábalni a válságból, és a mobilkommunikációs szektor helyzete sem sokkal fényesebb. A számítógépek piacán jól megfigyelhető azonban, hogy az általános visszaesés ellenére a különböző mobileszközök, mint például a notebookok és kéziszámítógépek iránt továbbra is erős kereslet mutatkozik, sőt némi növekedés is tapasztalható. Mindez az elemzők szerint egyértelmű jele annak, hogy a felhasználók továbbra is nyitottak a fejlett mobilmegoldások felé, noha a visszaesés nyomai, főként a megnövekedett árérzékenységben itt is megmutatkoznak.

A mobiltelefon-ipar helyzete ennél egyértelműen rosszabb. A mobiltelefonok kereslete a piac túltelítődését követően drasztikusan visszaesett, és a felhasználóknak jelenleg nincs túlzottan komoly okuk az új készülékek vásárlására. Mivel a közelmúltban bevezetett GPRS szolgáltatás az átlagfelhasználó számára valójában nem hoz semmi újat, az üzleti felhasználókon kívül várhatóan kevesen fognak GPRS-kompatibilis telefonokat választani.

A magánfelhasználók számára a 3G lesz az a rendszer, amely igazi okot ad majd a váltásra olyan szolgáltatásaival, mint a videotelefonálás, illetve a jelenleginél jobb hangminőség. A jelenlegi tervek szerint azonban Európában 2004 előtt nem várható a 3. generációs mobilhálózatok és készülékek megjelenése, és a szolgáltatás beindítását követően a magas ár sokáig visszafoghatja majd a rendszer térhódítását.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09