Üzleti szabálykezelés
PO: - Milyen lehetőségeket nyújt a döntéstámogatás?
Zs. Á.: - Az emberi döntési folyamat megértése, modellezése, szimulálása több tudományterület régi célkitűzése (orvostudomány, pszichológia, matematika, mesterséges intelligencia). Egyes modellek az emberi döntés helyettesítését (döntéshozó rendszerek), mások a humán kontroll megtartását, és a döntés-előkészítés segítését (döntéstámogató rendszerek) tűzték ki célul. Egy döntési modell életciklusa két fő fázisra bontható: a kezdeti előállításra (tanuló fázis) és az alkalmazásra (szimuláció, végrehajtás). Gyakran a két fázis nem válik el végleg egymástól, mivel az alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján a modell tovább finomítható.
A döntési modelleket számos szempont szerint csoportosíthatjuk, melyek közül talán a két legfontosabb az előállítás folyamatára, illetve az interpretálhatóságra vonatkozik. Az előállítás történhet a szabályok, paraméterek egyértelmű megadásával, illetve informatikai eljárások, tanulóalgoritmusok bevonásával, ahol múltbeli esetek automatizált elemzése, minták felismerése szolgáltatja a későbbi döntések mögötti tudást. Az előbbiek a szakértő tudását modellezik, az utóbbiak a rendelkezésre álló, tanulás alapjául szolgáló esetekhez igazodnak. Interpretálhatóság szempontjából a modelleket két fő csoportra bonthatjuk. A fekete doboz (black-box) modellek belső működése egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen írható le egy külső résztvevő számára (ilyenek a neurális hálózatokat, vagy a genetikus algoritmusokat használó modellek), míg a ha-akkor (if-then-else) szabályokon alapuló modellek könnyen interpretálhatók. Az üzleti fejlesztések középpontjában a szakértők bevonásával épített, ha-akkor szabályokat használó döntéstámogató modellek találhatóak, mivel ezek felett legnagyobb az üzleti kontroll lehetősége, illetve az alkalmazásukkal hozott döntések egy harmadik fél számára is könnyen megmagyarázhatóak.
PO: - Mi az oka annak, hogy a szabálykezelés az elmúlt időszakban az érdeklődés homlokterébe került?
Zs. Á.: - Az informatikai rendszerek az üzleti, szervezői, üzemeltetői és fejlesztői csapat együttműködésének eredményeként születnek. Sokáig ezek az alkalmazások egyre nagyobb méretet értek el, de a „dinoszaurusz” korszakot követően paradigmaváltás következett. A monumentális rendszerek helyett a moduláris, elosztott rendszerek kerültek előtérbe, melyet a Java Enterprise Edition (JEE) szemlélete is támogat. A modell informatikai oldalról támogatást élvez, de mivel magában hordozza az üzleti folyamatok és szabályok elrejtésének lehetőségét, így üzleti oldalról (üzleti elemzők, döntéshozók) kevéssé elfogadott.
Az üzleti folyamat az üzleti folyamatkezelő (BPM) komponensek bevezetésével vált az informatikai rendszer önálló elemévé. Tervezése, fejlesztése és végrehajtása moduláris informatikai rendszerben történik, s ennek további előnye, hogy lehetővé teszi a tapasztalatokra épülő visszacsatolást, az üzleti folyamat pontosítását.
Az informatikai rendszerek egy újabb absztrakciós szintje az üzleti szabálykezelő (BRM) komponensek beépítésével érhető el. Segítségével az üzleti döntéshozó logika az informatikai rendszer önállóan tervezhető, fejleszthető és kezelhető elemévé válik. Mivel ez a megközelítés az informatikailag egyre képzettebb üzleti elemzők és döntéshozók számára nagyobb rugalmasságot biztosít, a jövőben a BRM-komponensek erősödése várható.
PO: -Milyen területeken használják fel a szabálykezelést?
Zs. Á.: - A BRM elsősorban azoknál a cégeknél jelent megoldandó feladatot, ahol a növekvő ügyfélszám, erősödő versenyhelyzet és folyamatosan változó szabályozási előírások mellett gyors és pontos döntéseket kell hozni. Ennek megfelelően elsősorban a pénzügyi szektor szereplőit érinti, de fontos terület a távközlési cégeknél, kiskereskedelmi vállalkozásoknál és államigazgatási intézményeknél is. A pénzintézetek tipikusan hitelbírálati folyamataiknál, ügyfélminősítési eljárásaiknál vagy a termékkönyv alapján végzett, személyre szabott ajánlatok kezelésénél használják fel, a távközlési cégek a hálózat és szolgáltatásmenedzsmentnél, a kereskedelmi vállalkozások az árképzésnél, de mindenhol fontos promóciók és lojalitás programok lebonyolításakor is. Az üzleti felhasználókon kívül egyetemek és kutatóintézetek kutatási projektjeiben, valamint az orvosi diagnosztikában jut jelentős szerephez a szabálykezelés.
PO: - Mi jellemezi a BRM-eszközöket?
Zs. Á.: - Valamennyi szektor, de különösen a pénzügyi cégek döntéstámogatási feladatainak jellemzője, hogy nagy mennyiségű szabályt kell gyorsan és pontosan kiértékelni, az eredményeknek pedig utólag is megmagyarázhatónak kell maradniuk (interpretálhatóság). Emellett lényeges, hogy a szabályok a humán résztvevők számára is érthetőek legyenek. Ezek az érvek a ha-akkor szabályokon alapuló, 0-1 logikát használó döntési eljárásokat részesítik előnyben. A döntési logikát megtestesítő szabályok egy jó BRM-rendszerben, mint például az ILOG JRules eszközében a komponens alapú rendszer önálló elemét képezik. Karbantartásuk itt különösebb informatikai fejlesztés nélkül végezhető, s a döntési folyamatot vagy a döntés körülményeit – például szabályozási előírások – leíró új szabályhalmaz segítségével szimuláció is végezhető.
Jelenleg számos informatikai rendszerben az üzleti döntési logika és a döntési körülmények is a meglévő rendszerekbe kódolva található meg. Erre a rugalmatlan megoldásra nyújtanak alternatívát a komponens alapú, önálló szabálymotorral rendelkező BRM-rendszerek. Mint minden eszköz, ez sem old meg önmagában minden problémát, de egy jól megtervezett, kellő mértékű üzleti logikát összpontosító informatikai rendszer az üzleti elemzők és döntéshozók számára hatalmas lehetőségeket rejt.
Kapcsolódó cikkek
- Ingyenes kurzus az Oracle-től köztesszoftver-fejlesztés témában
- Technology Fast 50: két magyar cég is bekerült a legjobb tíz közé
- Alerant: 1,8 milliárd forint bevétel
- Start-cél győzelem a SOA-bevezetéseknél
- Virtuális környezet Java alkalmazásokhoz
- Java alkalmazások optimális működése
- Web 2.0 termékek a BEA Systemstől
- Szabványok a szolgáltatásorientált fejlesztésért
- BEA-val támogatott e-kereskedelem
- Alerant: globális erőforrás menedzsment rendszer az AstraZenecánál
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az ABB az elektrifikációra és automatizálásra összpontosít a márka újrapozicionálásával
Az ABB bemutatja új márkapozicionálását: “We help industries outrun – leaner and cleaner” („Segítünk az iparágaknak, hogy túlszárnyalják korábbi eredményeiket – gazdaságosabban és tisztábban működve”), ezzel megerősítve a vállalat fejlődésének következő fázisát, mint az elektrifikáció és automatizálás vezetője a sikeres átalakulási időszak után. Az új szlogen azt fejezi ki, amiről az ABB ismert szeretne lenni ügyfelei körében.
Az AI segítségével teszi hatékonyabbá az energetikai rendszerek felügyeletét a Ganz
Új, mesterséges intelligencia alapú szakértői megoldást fejlesztett ki a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. A Ganz Intelligent Solutions Expert System a villamosenergia-ipari eszközök, különösen teljesítmény transzformátorok, motorok és generátorok állapotfelméréséhez, diagnosztikájához és karbantartás ütemezéséhez nyújt digitális megoldást.
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
K&H: állandó társsá vált a mesterséges intelligencia a banki ügyfeleknél
Egy év alatt több mint egymillió beszélgetést és havonta hatezer átutalást végeztetnek Kate-tel, a K&H, az ország egyetlen hangalapú, mesterséges intelligenciával működő digitális pénzügyi asszisztensével, amely már kétszáz funkciót tud. A mobilbanki ügyfelek tizede már rendszeresen használja. A siker az intelligens, beszédfelismerésen és természetes nyelvi feldolgozáson alapuló funkcióinak köszönhető, amelyek révén az ügyfelek kényelmesen, emberi módon kommunikálhatnak a bankkal.
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak.